Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Author page: Élet és Tudomány

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Élet és Tudomány

660 articles published

A Bethlen-kormány balneológiai törvénye – Az ásványvizektől a gyógyfürdőkig

Magyarország mindig is vizekben gazdag ország volt, így aligha meglepő, hogy a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törvénycikk már szabályozta a gyógyfürdőügyünket is. E törvény azonban a századfordulóra túlhaladottá vált, Széll Kálmán miniszterelnök azonban hiába próbálta meg keresztülvinni a módosítását. Később a trianoni békekötés teljesen új helyzetet teremtett. Írásunkban a Horthy-kori szabályozás új céljait…

2016.10.12.

Biológia Ökológia

Egy kirekesztett bennszülött – A delibláti üröm

A Kárpátok ölelésében, ebben a jól lehatárolt medencében azt gondolhatnánk, hogy hazánk mai területe növényföldrajzi szempontból egységes, holott a peremeken elér hozzánk a Nyugat-balkáni, az Alpesi és a Kárpáti Flóratartomány is. A Pannóniai Flóratartomány viszont néhol jelentősen túlnyúlik mai országhatárunkon. Északnyugat felé például egészen Csehországig, míg délkeleten a Belgrád közelében fekvő Deliblátig húzódik. Bár a…

2016.10.06.

Fizika Műszaki tudományok Űrkutatás

A második magyar műhold és ami utána jön – Interjú Zábori Balázzsal

A második magyar műhold teheti meg az első lépést abba az irányba, hogy részletes képünk legyen a Föld sugárzási környezetéről. Nemcsak a kutatók, fejlesztők és az üzleti élet szereplői számára fontos, hanem hétköznapjainkra is hatással lehet, ha előre meg tudjuk mondani egy műholdról, hogy a tervezett pályáján milyen sugárzást fog kapni. A világon egyedülálló programról…

2016.10.06.

Biológia Fizika Ökológia

Életmentő fénycsapdák – Dunavirág-kutatás

Késő nyári alkony a Dunánál. Fehér kérészek sora tűnik fel a víz felett, kezdődik a dunavirágzás. A szárnyas rovarok légtánca igazi kuriózum, kérészéletükre azonban egy közelmúltban felfedezett „fényes” probléma vet árnyékot: a kivilágított hidak összetett ökológiai fénycsapdaként működnek, e hatás csökkentésére azonban vannak erőfeszítések. Kutyaharapást szőrével, azaz a fénysorompó segíthet a dunavirágok védelmében. Közismert, hogy a…

2016.10.06.

Meteorológia

Az UV, az ózon és a klímaváltozás – Interjú Tóth Zoltánnal

Nyáron gyakran figyelmeztetnek bennünket az ultraibolya sugárzás várható erősségére. Az UV-ról sokaknak az ózonlyuk és a klímaváltozás jut eszébe, nem is alaptalanul. Az Országos Meteorológia Szolgálat Marcell György Főobszervatóriumában is árgus szemekkel és precíz műszerekkel figyelik ezt a sugárzástartományt. Tóth Zoltán csillagász, meteorológus, a Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály munkatársa arról mesélt, hogyan és miért vizsgálják…

2016.09.28.

Lélektani lelemények Pszichológia

Szeretni vagy segíteni? – Lélektani lelemények

Franciaországban egy bretagne-i egyetem pszichológuskutatói előszeretettel végeznek terepkísérleteket városukban, a legkülönbözőbb helyszíneken. Ezek a kísérletek, melyek közül többről már ebben a rovatban is beszámoltunk, egyszerűek, mindennapi jelenségeket vizsgálnak, és éppen ezért nagyon sok ember mindennapi életét érintik. A kutatók egyik évek óta kedvelt témája, hogy az emberek mikor, hol, milyen körülmények hatására hajlandók segíteni másoknak, azaz…

2016.09.28.

A hét kutatója Biológia Ökológia

Újra gyönyörködhetünk a kék Dunában – Interjú Kiss Keve Tihamérral

Míg a nyolcvanas években közepes volt a Duna vízminősége, ez azóta sokat javult a szennyvizek tisztítása nyomán. A mikroszkopikus algák segítenek abban, hogy nyomon kövessük vizeink minőségét – ezt az Európai Unió szabályozása is előírja. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének professzora, Kiss Keve Tihamér 1978 őszén kezdte a Duna vizsgálatát, és azóta folyamatosan kutatja a…

2016.09.28.

Műszaki tudományok Társadalomtudomány Történelem

Kunstkammerek – Automaták és mechanikus játékok

A XV. századtól kezdődően az új szellemi irányzat, a reneszánsz nyomán Európa-szerte számos gyűjtemény jött létre a királyi, fejedelmi és főúri udvarokban, illetve a művelt, tehetős polgárok otthonaiban. A társadalom ezen rétegeinek hatalmi szükségletei meghatározták kulturális igényeiket és magatartásukat is: a tezaurálás az értékteremtés és a megőrzés, a látványosság pedig a reprezentáció, s így a…

2016.09.28.

A jégkori nagyemlősök közül valószínűleg a gyapjas mamutok kihalása a legtöbbet vitatott téma. Mamutrekonstrukciók a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításában

Biológia Földtudomány Geológia

Perújrafelvétel – A gyapjas mamutok kihalása ügyében

Sok tudós kegyelemdöfésként értékeli az ember szerepét a mamutok kihalásában. A „coup de grâce” modell (mely szó szerint kegyelemdöfést jelent) fő okként a környezeti hatásokat teszi felelőssé a mamutállományok drasztikus csökkenéséért a késő-pleisztocén végére, de hozzáteszi, hogy kis eséllyel talán – hangsúlyosan talán, és korántsem biztosan! – túlélték volna ezt a krízist, ha az ember…

2016.09.28.

Társadalomtudomány

Berlini kémjátszmák – Washington és Moszkva láthatatlan ügynökei

A hidegháború idején Berlin a kémkedés paradicsoma lett. Az ország négyhatalmi megosztottságával és a szektorok kijelölésével az ott állomásozó csapatok is többet akartak tudni egymásról. Bár eredeti céljuk ekkor még főleg a bujkáló náci tisztek felderítése volt, azonban a szövetségesek baráti viszonyának elhidegülése a hírszerzőszolgálatokat is egymás ellen fordította. A harcálláspontok ezen a területen is…

2016.09.21.