Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Társadalomtudomány

A búzavirág virágtündére (CICELY MARY BARKER ALKOTÁSA)

Mintha az ég darabokra törne – A kék búzavirág átlényegülése

„Milyen szép is a búza, amikor kalászai aranytengerben ringanak kint a magyar rónákon és itt-ott felkéklik a föld szőke haj-tengerében a búzavirágoknak egy-egy mosolygó szalagja” – szól a száz évvel ezelőtti tudósítás. A napjainkra jócskán megfogyatkozott búzavirág hajdan utolsó útjára kísérte a fáraókat, égszínkék virága megigézte a keresztényeket, hűséggé szelídítette a szerelmet, segítette a rászorulókat…

Tovább olvasok

Kiábrándulás és nosztalgia – Lélektani lelemények

A közvélekedés szerint a nosztalgia nem feltétlenül pozitív jelenség, általában édesbús múltba révedést értünk alatta, ami ugyan kellemesen andalító lehet, de az égvilágon semmi haszna nincs, csak eltereli a figyelmünket a realitásról, az előttünk álló feladatokról. Ám lélektani szempontból nem is olyan biztos, hogy valóban értelmetlen, ha rózsaszín szemüvegen át szemléljük múltunk valamely eseményét. A…

Tovább olvasok

Ókori pásztoroktól a karanténkirándulókig – A Szép-völgy regényes tájtörténete

A Szép-völgy nevét sok budapesti ismeri, hiszen a hármashatár-hegyi kirándulások gyakran Szépvölgyi úti buszozással vagy autózással indulnak. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a Szépvölgyi út alsó szakaszán a szaporodó lakóparkok és irodaházak miatt évről évre egyre nagyobb forgalomban kell araszolnunk. De ki gondolná, hogy az „igazi” Szép-völgy gyönyörű fekvésű felső részét 50 éve majdnem beépítették? Mára…

Tovább olvasok

Beszélgetés Bod Péter Ákos professzorral – Kamatláb és infláció

A jegybank hagyományos feladatai mellé a kilencvenes évek elején új feladatok társultak, közülük a legfontosabb: a pénz vásárlóerejének megőrzése. Egyebek között erről - az árstabilitás, az infláció és az alapkamat összefüggéseiről – beszélgettünk Bod Péter Ákos közgazdászprofesszorral, a rendszerváltozással a kormányzattól ismét függetlenné vált Magyar Nemzeti Bank első elnökével. (BOJTÁR OTTÓ FELVÉTELE) —…

Tovább olvasok

Olcsó energiára várva – 75-ös törzsasztal

A Nap energiatermelését sokáig közönséges égéssel próbálták magyarázni. Lord Kelvin felvetette, hogy a kisugárzott hőt gravitációs összehúzódás eredményezi. Csakhogy egyik folyamattal sem tudtak olyan hosszú időtartamú, stabil működést kimagyarázni, mint a Földön előforduló fosszíliák becsült kora. 1905-ben publikálta Einstein a híres E = mc² egyenletét, e szerint rendkívül kevés anyag is hatalmas energiamennyiséget hordoz magában.…

Tovább olvasok

Irány a Mars! – 75-ös Törzsasztal

A Mars az ősidőktől kezdve foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Istenséget láttak bele, képzeletben marslakókkal népesítették be – és, mióta az űrhajózás napirenden van, szeretnének ellátogatni oda. Az emberes űrutazás azonban olyan, mint a múltheti rovatunkban említett fúziós energia: már évtizedek óta mondogatják, hogy „majd pár évtized múlva” lesz esedékes. Ha lábnyomokat még nem…

Tovább olvasok

A Valjean-effektus – Lélektani lelemények

Victor Hugo A nyomorultak című regényének főhőse, Jean Valjean becsületes ember, egyszer mégis ellop egy vekni kenyeret. Mi vihet rá egy máskülönben tisztességes embert, hogy effélét tegyen? Nem is kell ismerni a regényt, hogy rávágjuk: az éhség. És valóban, végső soron Valjean motivációja is ez, bár ő nem saját maga akar jóllakni, a kenyeret azért…

Tovább olvasok

A kolera Hamburgban (Rothenburg, 1832)

Snow doktor járványos kartográfiája – Térképtörténetek

Miközben az egész világ a koronavírus okozta járványra figyel, tanulságos felidézni a korábbi ragályok terjedésével kapcsolatos vizsgálatokat. A XIX. században még Európában is fel-felbukkant a félelmetes betegség, a kolera. Az 1854-es londoni járvány oknyomozó vizsgálatának eredményeit John Snow angol orvos nagyhatású tematikus térképen szemléltette. Műve a korszerű adatábrázolási módszerek mérföldköve: egyszerre kutatási eszköz és az…

Tovább olvasok

Nevetés

Egy másodpercnyi nevetés – Lélektani lelemények

Az emberi faj sikerének egyik titka, hogy képes a rendkívül bonyolult, szervezett együttműködésre, amelyben sokszor egymást nem ismerő személyek is részt vesznek. A közös tevékenység nemcsak racionális tervezést igényel, hanem magas fokú szociális összhangot is. Ennek megteremtését szolgálja, hogy a csoport tagjai állandóan odafigyelnek a többiekre, ki milyen hangulatban van, hogyan kell viszonyulni hozzá, és…

Tovább olvasok

Közös tál, közös álláspont – Lélektani lelemények

Amint már e rovatban is szó volt róla, a lélektan előszeretettel foglalkozik azokkal a személyközi történésekkel, melyek a közös étkezések során zajlanak le, hiszen az ilyen alkalmak fontos társas események. Sokféle módon vizsgálták már az étkezés folyamatát, hatásait – figyelték, ki mit és mennyit eszik –, egy szempont azonban mind ez ideig kevés figyelmet kapott:…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/