Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Fizika

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Fizika

Dombi Péter lézerlaboratóriumi kísérlet közben

Interjú Dombi Péterrel – A lézertudomány élvonala

Dombi Péter az MTA doktora, az MTA Lézerfizikai Bizottságának elnöke, aki kutatóprofesszorként a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozik, emellett a szegedi Extreme Light Infrastructure (Extrém Fényimpulzus Forrás, ELI) Lézeres Kutatóintézet tudományos osztályvezetője. Munkatársaival olyan miniatűr optikai eszközt fejlesztettek ki, amellyel mérhetők az ultrarövid időtartamú lézernyalábok tulajdonságai. Eredményeikről a Nature Communications című rangos szaklapban tavaly jelent meg közlemény. Kutatásaik lehetőséget teremtenek az elektronikus áramköröknél gyorsabb rendszerek kifejlesztésére, ami a távolabbi jövőben akár optikai számítógépek építését is lehetővé teszik.

2025.01.09.

A hét kutatója Fizika Kiemelt

Billiárdod másodpercnyi villanások – Interjú Krausz Ferenccel

Krausz Ferenc az MTA külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és a Müncheni Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára néhány hete vette át Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban a nemzetközi Fejszál király-díjat az attofizika területén végzett kutatásaiért. A Németországban élő kísérleti fizikus munkáját már több jelentŐs díjjal és kitüntetéssel is elismerte a tudományos világ, hiszen kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, megalapozva az attofizika tudományát.

2023.10.03.

Fizika

Mesterséges nap adhatja a jövő energiáját – Interjú Richard Pitts atomfizikussal

Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy megértsük, napjaink legégetőbb problémái: a túlnépesedés, a klímaváltozás, a háború, és a technikai fejlődés is növeli az emberiség energiaéhségét. Lehetséges-e energiából a mainál jóval nagyobb mennyiséget előállítani úgy, hogy ne növeljük a bolygónkra nehezedő károsanyag-kibocsátást? Legfontosabb energiaforrásunk a Nap – így kezdődik egy lecke a hetedikes fizika tankönyvben, majd…

2023.02.06.

Fizika Ökológia

Fizikus a virágoskertben – Interjú Jánosi Imrével

A kertészek jól tudják, hogyan lehet úgy összeválogatni a virághagymákat, hogy februártól októberig mindig virágozzon valamelyik. De ma is nagy kérdés, honnan tudják a növények, mikor kell kibújni a föld alól és virágot bontani. Jánosi Imre fizikus és kollégái a New Phytologist című szaklapban jelentették meg ebben a témában végzett kutatásaikat. Az ELTE TTK Komplex…

2021.06.07.

Fizika Társadalomtudomány

Olcsó energiára várva – 75-ös törzsasztal

A Nap energiatermelését sokáig közönséges égéssel próbálták magyarázni. Lord Kelvin felvetette, hogy a kisugárzott hőt gravitációs összehúzódás eredményezi. Csakhogy egyik folyamattal sem tudtak olyan hosszú időtartamú, stabil működést kimagyarázni, mint a Földön előforduló fosszíliák becsült kora. 1905-ben publikálta Einstein a híres E = mc² egyenletét, e szerint rendkívül kevés anyag is hatalmas energiamennyiséget hordoz magában.…

2021.05.06.

A most felszerelt védő fénysorompó feladata, hogy megakadályozza a kérészek hídra történő felrepülését (Fotó: Egri Ádám)

Biológia Fizika

Kérészvédő fénysorompó – Első kézből

Az elmúlt évek óriási rajzásait követően már mind megismerkedhettünk a védett dunavirág (Ephoron virgo) nevével, amely több évtizedes szünet után 2012 óta gyönyörködtet újra tömeges szárnyalásával a Duna teljes magyarországi szakaszán. A megjelenése miatt fehér kérésznek is nevezett rovar mostani térhódítása azonban nem csak örömet, hanem korábban nem ismert természetvédelmi és közlekedésbiztonsági problémákat is okoz,…

2019.09.10.

Fizika

Akit a kíváncsiság hajt – Interjú Veres Miklóssal

Mindig is érdekelte a fizika, gyerekkori kíváncsisága sokszor sarkallta a különféle műszaki eszközök szétszerelésére, hogy megismerje azok működési mechanizmusát. Sikerélményei hozzájárultak ahhoz, hogy az Ungvári Egyetem fizika szakára jelentkezzen. Később a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett doktori fokozatot, jelenleg pedig a MTA Wigner Kutatóintézet Szilárdtestfizikai Központjában végez kutatásokat. Lapunk e heti számában Veres Miklóssal beszélgettünk. Veres Miklós –…

2019.03.16.

Fizika

Egy fiatal tudományág fiatal képviselője – Interjú Dálya Gergellyel

Dálya Gergely 2015 nyarán csatlakozott az ELTE Atomfizikai Tanszékén működő Eötvös Gravitációs Kutatócsoporthoz és szeptember közepén fel is fedezték a gravitációs hullámokat! A történelmi eredményt az a LIGO Kollaboráció érte el, melynek az ELTE-s csapat is tagja. Természetesen mi nem ezeket az összefüggéseket szeretnénk elemezni, inkább arról beszélgettünk, hogy egy fiatal kutatónak milyen lehetőségei és…

2019.02.27.

Fizika

Élelmiszeripar kevesebb veszteséggel – Interjú Kertész Istvánnal

A világ élelmezésének számos izgalmas kérdése van, és a kezdő kutató számára vonzó minél többe belekóstolni. Így van ezzel Kertész István egyetemi tanársegéd, aki a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Fizika-Automatika Tanszékén doktorjelölt. Bár a doktori témája az élelmiszerek roncsolásmentes vizsgálata, de szakmai életútja során az élelmiszer-gazdaságban keletkezett veszteségeknek több aspektusát is vizsgálja. Kertész István (Tegzes…

2019.02.19.

Grafén – pásztázó alagútmikroszkópos felvétel

Fizika

Nanopecsételés, arany háttér előtt – Interjú Nemes-Ince Péterrel

Nemes-Incze Péter fizikus a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontban alapított nemrégiben Lendület-kutatócsoportot. Céljuk olyan mesterséges kristályok építése egyetlen atom vékony, kétdimenziós rétegekből, amelyek fizikai tulajdonságait ők irányíthatják. Segítségükkel megvalósulhat a szobahőmérsékleten is ellenállásmentesen vezető anyag, de a kvantumkomputerek is új erőre kaphatnak. – Menjünk vissza az időben nyolc évet, amikor Junior Prima-díjat nyert! Akkoriban főként grafénnel…

2019.02.18.