Category image

Mezőgazdaság

Biztonságos-e rovart enni? – Élelmiszerlánc-tudományok

Az élelmiszerlánc-tudomány a termeléstől a fogyasztásig vizsgálja az élelmiszerek útját, a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat, lehetőségeket, társadalmi megítélést és ezek összefüggéseit. Magyarországon az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete meghatározó szerepet játszik e terület kutatásában, különösen az olyan új élelmiszerek, mint például a rovaralapú termékek fogyasztói elfogadottságának, biztonságának és szabályozási kérdéseinek feltárásában. Keresztelő Szent Jánosról gyakran egy különös…

Read more

Élelmiszerlánc-tudományok – Előre látni a kockázatokat

A mesterséges intelligencia és a digitális technológiák forradalmasítják az élelmiszer-biztonságot. Az okoseszközök, tanulóalgoritmusok és prediktív rendszerek segítségével valós idejű, automatizált és előrejelző élelmiszer-biztonsági rendszerek jönnek létre. A cikk bemutatja, hogyan képesek ezek az eszközök csökkenteni a kockázatokat, növelni a hatékonyságot, átláthatóságot és támogatni a fenntarthatóságot az élelmiszerlánc egészében, a termeléstől a fogyasztásig.

Read more

Süth Miklós

Az állatorvosok az emberiséget gyógyítják – Interjú Süth Miklóssal

Amit megeszünk, az hat ránk – ezzel mindenki tisztában van, ezért is tartjuk manapság olyan fontosnak a tiszta, egészséges, ismert forrású élelmiszert. Szakemberek sora dolgozik azon, hogy ami az asztalunkra kerül, az biztonságos és tartalmas legyen. Az élelmiszerlánc-tudomány épp ezzel foglalkozik. Arról, hogy mi is ez az új – vagy régi? – tudományág, és mi…

Read more

Nem csak cseppje a kincs! – Szőlőtörkölyből immunerősítő és gyógyszer

A szüreti időszak beköszöntével egyre nagyobb az érdeklődés a bor és a hozzá kapcsolódó tevékenységek irányában. Így újra és újra előkerülnek a két tábor szószólói, akik például a bor fogyasztására buzdítanak, illetve annak ellenzői. Ha a két tábor között nem is tudunk (akarunk) igazságot tenni, de jelen cikkünkben néhány olyan tudományosan is megalapozott tényt, illetve új irányt szeretnénk bemutatni, melyek a borhoz, annak készítéséhez, illetve hulladékanyagaihoz kötődnek.

 

Read more

Haltermelés ökotudatosan – A harcsa háziasítása

Régi szokás, hogy karácsonykor halat eszünk. Ilyenkor megugrik a halfogyasztás, még az is halat eszik, aki az év többi időszakában nem szokott. Ennek a szokásnak többféle eredete, magyarázata van: egyrészt az előesti böjt magyarázhatja, másrészt az apró pikkelyek – a halpénz – a babona szerint pénzügyi javulást hoznak a következő évre. Azt is tartják, hogy…

Read more

A malomépítéstől a gabonaőrlésig – Középkori molnárok

A XXI. században, ha még egyáltalán össze tudjuk kapcsolni ezt az igen gyakori vezetéknevet egy szakmával, akkor a malomban a liszteszsákokat pakoló és a kihulló liszt minőségét szemlélő szakember képe jelenhet meg előttünk. Nem csak a ma emberének fejében sejlik fel ebben a formában a molnár, hiszen a szakma mestereit gyakran a kora újkorban is így…

Read more

A szerémi szőlők édes nedűje – Középkori boraink királya

A dualizmus idején terjedt el, hogy a tokaji borokat a romantikus „vinum regum, rex vinorum”, azaz a „királyok bora, borok királya” megnevezéssel illetik, ami az évszázadokon át tartó kedveltség egyik fő oka volt. Valójában egy sokkal délebbre fekvő borvidék, a Szerémség nedűit itták a középkori királyok. A borértő közönség előtt mára már ismeretessé vált, hogy…

Read more

Barna Balázs

A dohány mint modellnövény – Interjú Barna Balázzsal

Barna Balázs hazánk egyik patinás, de többször átszervezett kutatóintézetében dolgozik: az MTA Agrártudományi Kutató­köz­pont (MTA ATK) Növényvédelmi Intézet professzora. Jelenleg a dohány mellett a lúdfűnek és a paprikanövényeknek kórokozókkal való kölcsönhatását vizsgálja. (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE) – Az intézet, ahol most ülünk, nevezetes időpontban alakult. Mi ennek a története? – Magyarországon 1875 és a XIX. század vége között egy…

Read more

Az éretlenül még zöld bogyók

Jabuticabeira, a törzsön virágzó – Szőlőfa az esőerdőből

Az Élet és Tudomány rendszeres olvasói több ízben is találkozhattak a hetilapban olyan írásokkal, amelyek távoli világok kevéssé ismert gyümölcseiről tudósítanak. Most ismét egy ilyen, ezúttal Dél-Amerikából származó ritkaságot mutatunk be. A mirtuszfélékre jellemző sokporzós virága A kissé cafrangos nevű ja­bu­ti­ca­beira a tudományos no­men­klatúrában Myrciaria cauliflora (Mart.) O. Berg. Brazília bennszülött növénye, ott is a fajgazdagságával az…

Read more

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/