Amit megeszünk, az hat ránk – ezzel mindenki tisztában van, ezért is tartjuk manapság olyan fontosnak a tiszta, egészséges, ismert forrású élelmiszert. Szakemberek sora dolgozik azon, hogy ami az asztalunkra kerül, az biztonságos és tartalmas legyen. Az élelmiszerlánc-tudomány épp ezzel foglalkozik. Arról, hogy mi is ez az új – vagy régi? – tudományág, és mi…

Mezőgazdaság
A szüreti időszak beköszöntével egyre nagyobb az érdeklődés a bor és a hozzá kapcsolódó tevékenységek irányában. Így újra és újra előkerülnek a két tábor szószólói, akik például a bor fogyasztására buzdítanak, illetve annak ellenzői. Ha a két tábor között nem is tudunk (akarunk) igazságot tenni, de jelen cikkünkben néhány olyan tudományosan is megalapozott tényt, illetve új irányt szeretnénk bemutatni, melyek a borhoz, annak készítéséhez, illetve hulladékanyagaihoz kötődnek.
Régi szokás, hogy karácsonykor halat eszünk. Ilyenkor megugrik a halfogyasztás, még az is halat eszik, aki az év többi időszakában nem szokott. Ennek a szokásnak többféle eredete, magyarázata van: egyrészt az előesti böjt magyarázhatja, másrészt az apró pikkelyek – a halpénz – a babona szerint pénzügyi javulást hoznak a következő évre. Azt is tartják, hogy…
A XXI. században, ha még egyáltalán össze tudjuk kapcsolni ezt az igen gyakori vezetéknevet egy szakmával, akkor a malomban a liszteszsákokat pakoló és a kihulló liszt minőségét szemlélő szakember képe jelenhet meg előttünk. Nem csak a ma emberének fejében sejlik fel ebben a formában
a molnár, hiszen a szakma mestereit gyakran a kora újkorban is így…
A dualizmus idején terjedt el, hogy a tokaji borokat a romantikus „vinum regum, rex vinorum”, azaz a „királyok bora, borok királya” megnevezéssel illetik, ami az évszázadokon át tartó kedveltség egyik fő oka volt. Valójában egy sokkal délebbre fekvő borvidék, a Szerémség nedűit itták a középkori királyok. A borértő közönség előtt mára már ismeretessé vált, hogy…
Barna Balázs hazánk egyik patinás, de többször átszervezett kutatóintézetében dolgozik: az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) Növényvédelmi Intézet professzora. Jelenleg a dohány mellett a lúdfűnek és a paprikanövényeknek kórokozókkal való kölcsönhatását vizsgálja.
(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)
– Az intézet, ahol most ülünk, nevezetes időpontban alakult. Mi ennek a története?
– Magyarországon 1875 és a XIX. század vége között egy…
Az Élet és Tudomány rendszeres olvasói több ízben is találkozhattak a hetilapban olyan írásokkal, amelyek távoli világok kevéssé ismert gyümölcseiről tudósítanak. Most ismét egy ilyen, ezúttal Dél-Amerikából származó ritkaságot mutatunk be.
A mirtuszfélékre jellemző sokporzós virága
A kissé cafrangos nevű jabuticabeira a tudományos nomenklatúrában Myrciaria cauliflora (Mart.) O. Berg. Brazília bennszülött növénye, ott is a fajgazdagságával az…
Linné még egyetlen fajnak tekintette az összes európai szilt, ám a botanikusok már jó ideje felosztották a rokonságot, például hazánkban is három fajt különíthetünk el: a hegyi, a mezei és a vénic-szilt. 1999-ben a hegyi szilt választották az év fájának, s az idén ismét a nemzetség egy faját tüntették ki ezzel a megkülönböztetett figyelemmel.
Rezzent a…
A falvak, városok felett emelkedő szőlőhegy szinte megkoronázza településeinket. Ezen a téren a rendszerváltást követően Tokajban, Egerben, Villányban történtek a legnagyobb tájátalakítások, mégis, revitalizált szőlőhegyeink egyik legszebb példája az abasári Cibike-dűlő a Mátra tövében.
Európa legcsodálatosabb tájai közül szép számmal akadnak olyan vidékek, melyek borvidékek is egyben. Nem csupán azért gyönyörű a Rajna völgye, a Loire…
Napjaink mezőgazdaságában egyre inkább csökken az élő munkaerő szerepe, megindult a gépesítés térhódítása. A műszaki tudományok, technológiák fejlődése révén a költséghatékonyság javul, ez megfigyelhető a mezőgazdaságban is. A termelés nagy része már ma is gépekkel valósul meg, de a gyümölcsszüretelés mindmáig a legnagyobb költséghányadot képviseli, hiszen ezen a területen még ma is nagyrészt az emberi…

