Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Mezőgazdaság

Nem csak cseppje a kincs! – Szőlőtörkölyből immunerősítő és gyógyszer

A szüreti időszak beköszöntével egyre nagyobb az érdeklődés a bor és a hozzá kapcsolódó tevékenységek irányában. Így újra és újra előkerülnek a két tábor szószólói, akik például a bor fogyasztására buzdítanak, illetve annak ellenzői. Ha a két tábor között nem is tudunk (akarunk) igazságot tenni, de jelen cikkünkben néhány olyan tudományosan is megalapozott tényt, illetve új irányt szeretnénk bemutatni, melyek a borhoz, annak készítéséhez, illetve hulladékanyagaihoz kötődnek.

 

Tovább olvasok

Haltermelés ökotudatosan – A harcsa háziasítása

Régi szokás, hogy karácsonykor halat eszünk. Ilyenkor megugrik a halfogyasztás, még az is halat eszik, aki az év többi időszakában nem szokott. Ennek a szokásnak többféle eredete, magyarázata van: egyrészt az előesti böjt magyarázhatja, másrészt az apró pikkelyek – a halpénz – a babona szerint pénzügyi javulást hoznak a következő évre. Azt is tartják, hogy…

Tovább olvasok

A malomépítéstől a gabonaőrlésig – Középkori molnárok

A XXI. században, ha még egyáltalán össze tudjuk kapcsolni ezt az igen gyakori vezetéknevet egy szakmával, akkor a malomban a liszteszsákokat pakoló és a kihulló liszt minőségét szemlélő szakember képe jelenhet meg előttünk. Nem csak a ma emberének fejében sejlik fel ebben a formában a molnár, hiszen a szakma mestereit gyakran a kora újkorban is így…

Tovább olvasok

A szerémi szőlők édes nedűje – Középkori boraink királya

A dualizmus idején terjedt el, hogy a tokaji borokat a romantikus „vinum regum, rex vinorum”, azaz a „királyok bora, borok királya” megnevezéssel illetik, ami az évszázadokon át tartó kedveltség egyik fő oka volt. Valójában egy sokkal délebbre fekvő borvidék, a Szerémség nedűit itták a középkori királyok. A borértő közönség előtt mára már ismeretessé vált, hogy…

Tovább olvasok

Barna Balázs

A dohány mint modellnövény – Interjú Barna Balázzsal

Barna Balázs hazánk egyik patinás, de többször átszervezett kutatóintézetében dolgozik: az MTA Agrártudományi Kutató­köz­pont (MTA ATK) Növényvédelmi Intézet professzora. Jelenleg a dohány mellett a lúdfűnek és a paprikanövényeknek kórokozókkal való kölcsönhatását vizsgálja. (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE) – Az intézet, ahol most ülünk, nevezetes időpontban alakult. Mi ennek a története? – Magyarországon 1875 és a XIX. század vége között egy…

Tovább olvasok

Az éretlenül még zöld bogyók

Jabuticabeira, a törzsön virágzó – Szőlőfa az esőerdőből

Az Élet és Tudomány rendszeres olvasói több ízben is találkozhattak a hetilapban olyan írásokkal, amelyek távoli világok kevéssé ismert gyümölcseiről tudósítanak. Most ismét egy ilyen, ezúttal Dél-Amerikából származó ritkaságot mutatunk be. A mirtuszfélékre jellemző sokporzós virága A kissé cafrangos nevű ja­bu­ti­ca­beira a tudományos no­men­klatúrában Myrciaria cauliflora (Mart.) O. Berg. Brazília bennszülött növénye, ott is a fajgazdagságával az…

Tovább olvasok

Korán, májusban érleli és szórja terméseit

Ezer falu, város, határrész viseli a nevét – Az év fája: a mezei szil

Linné még egyetlen fajnak tekintette az összes európai szilt, ám a botanikusok már jó ideje felosztották a rokonságot, például hazánkban is három fajt különíthetünk el: a hegyi, a mezei és a vénic-szilt. 1999-ben a hegyi szilt választották az év fájának, s az idén ismét a nemzetség egy faját tüntették ki ezzel a megkülönböztetett figyelemmel. Rezzent a…

Tovább olvasok

Szintvonalak – szőlősorból

Szőlőtermesztés és tájszobrászat – Újjászülető hegyoldal Abasáron

A falvak, városok felett emelkedő szőlőhegy szinte megkoronázza településeinket. Ezen a téren a rendszerváltást követően Tokajban, Egerben, Villányban történtek a legnagyobb tájátalakítások, mégis, revitalizált szőlőhegyeink egyik legszebb példája az abasári Cibike-dűlő a Mátra tövében. Európa legcsodálatosabb tájai közül szép számmal akadnak olyan vidékek, melyek borvidékek is egyben. Nem csupán azért gyönyörű a Rajna völgye, a Loire…

Tovább olvasok

A torziós rugómerevség mérésének elve és modellje

Szüretelésfizika – Az almarázás dinamikája

Napjaink mezőgazdaságában egyre inkább csökken az élő munkaerő szerepe, megindult a gépesítés térhódítása. A műszaki tudományok, technológiák fejlődése révén a költséghatékonyság javul, ez megfigyelhető a mezőgazdaságban is. A termelés nagy része már ma is gépekkel valósul meg, de a gyümölcsszüretelés mindmáig a legnagyobb költséghányadot képviseli, hiszen ezen a területen még ma is nagyrészt az emberi…

Tovább olvasok

Nyájak, állatok, lakomák – A 7000 évvel ezelőtti Alföld

A helyszín Északkelet-Magyarország, Polgár–Csőszhalom-dűlő mintegy 7000 évvel ezelőtt. A 1980-as évek vége óta folyó ásatások során jelentős, a neolitikum kései szakaszára keltezhető település került napvilágra. Azaz nem is egy település, hanem mindjárt kettő. Az 1989 és 1997 közötti ásatásokon egy újra és újra elpusztult, majd megújított települési rétegekből álló lakódombot, úgynevezett tellt, 1995-től pedig az…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/