Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Ökológia

Új sodrómoly Magyarországon – Eddig ismeretlen lepkefajunk

A házfalakra felfutó borostyán levélzetében rejtőzködő, Magyarországon eddig soha nem látott sodrómoly lepkéje bukkant fel hazánkban. A Clepsis dumicolana annyira új faj, hogy még hivatalos magyar neve sincs, előzetesen borostyán-sodrómolynak nevezhetjük. Borostyánnal befutott régi városfal Pécsett (FOTÓ: FAZEKAS IMRE) A lepkehernyók körében nem igazán kedvelt tápnövény a borostyán, a fajok többsége inkább más…

Tovább olvasok

Fizikus a virágoskertben – Interjú Jánosi Imrével

A kertészek jól tudják, hogyan lehet úgy összeválogatni a virághagymákat, hogy februártól októberig mindig virágozzon valamelyik. De ma is nagy kérdés, honnan tudják a növények, mikor kell kibújni a föld alól és virágot bontani. Jánosi Imre fizikus és kollégái a New Phytologist című szaklapban jelentették meg ebben a témában végzett kutatásaikat. Az ELTE TTK Komplex…

Tovább olvasok

Természetközeli öreg kocsányos tölgyes – fiatal tölgyek nélkül az Atak-erdőben, a Beregi-síkon, Kárpátalján (FOTÓ: DEMETER LÁSZLÓ)

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat

Miért nincsenek fiatal kocsányos tölgyek az öreg tölgyesekben? Hat éve sejtjük a lehetséges választ erre az akut erdészeti, ökológiai és természetvédelmi problémára. „Újra felfedeztük” a megoldást, amelyet 100 évvel ezelőtt már ismertek a Magyar Királyság vezető erdészei. Ám mára ez a tudás szinten teljesen feledésbe merült, így időszerűnek láttuk újra feltenni és megválaszolni a kérdést.    Természetközeli…

Tovább olvasok

Erdei fülesbagoly (FOTÓ: MOLNÁR GYULA)

Árulkodó köpetek – Baglyok étlapja

Arra a kérdésre, hogy mit esznek a madarak, a tudósok már a múlt század elején keresték a választ. Eleinte a lelőtt madarak gyomor- és begytartalmát vizsgálták. Később – a madarak ritkulása és védetté nyilvánításuk miatt – igyekeztek más táplálkozásvizsgálati módszereket keresni. A baglyoknál ekkor került előtérbe a köpetelemzés, mely révén – amellett, hogy megtudjuk, mit…

Tovább olvasok

Zebrák

Ha félsz, nem harapsz fűbe – ÉT-etológia

Az egyedek életben maradását, illetve biológiai fitneszét alapvetően befolyásolja az, hogy képesek-e megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot fogyasztani. Az optimális táplálkozás elmélete olyan biológiai modellezési eljárás, amely során abból az alapföltevésből indulunk ki, hogy adott helyen és időben az állatok a számukra legmagasabb nettó energianyereséget biztosító táplálékot, táplálkozási viselkedést fogják választani, mivel ez befolyásolja leginkább…

Tovább olvasok

(TOMPA MÓNIKA FELVÉTELE)

Inváziós fajok Magyarországon – Interjú Csiszár Ágnessel

Az Egerben megrendezett XI. Magyar Természetvé-delmi Biológiai Konferencián Csiszár Ágnes, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense a Magyarországon nem őshonos és nagymértékben elterjedő – úgynevezett inváziós – növényfajokról tartott előadást a munkatársaival közösen. Ezen fajok hazai előfordulásáról és kezelésének módjáról kérdeztük a kutatót.   – Milyen definíciót használtak az „inváziós faj” szóra a mostani…

Tovább olvasok

 Csérre tekeredett lufizsinórok (FORRÁS: BALLOONSBLOW.ORG)

Léggömbsors – Sok kicsi sokra megy

Az ünneplő tömeg izgatott. Mindenki díszes madzagot szorongat a kezében, melynek másik végén egy héliummal teli léggömb nyújtózik az ég felé. Némelyiken kívánságcédula is lóg, amit a becsületes megtaláló később talán visszaküld a megadott címre. Vezényszóra aztán minden lufi egyszerre reppen fel, a sokadalom pedig már csak pár percig nézheti álmélkodva a távolba sodródó színes…

Tovább olvasok

Pollenekkel a klímaváltozás nyomában – Beszélgetés Magyari Enikővel

Magyari Enikő biológus, a földtudományok akadémiai doktora, az ELTE főmunkatársa, az MTA tudományos tanácsadója kapta idén a Magyar Felfedező Nagydíjat az őskörnyezetet elemző-feltáró munkájáért, valamint a paleobotanikában és paleo-ökológiában tett nemzetközi jelentőségű felfedezéseiért. Az elismerést a Felfedezők Napján vehette át a szakember, aki a földtörténeti közelmúlt nyomait vizsgálja, ezen belül pedig főként a növénytakaró változásait…

Tovább olvasok

Madarat tolláról, darazsat fullánkjáról – Csíkos veszélyforrások?

Ismét itt a jó idő, és a rovarok egyre nagyobb egyedszámban jelennek meg a mindennapi életünkben. Né­­melyik hatlábút örömmel fo­gad­unk, de akadnak közöttük olyanok, amelyek számos bosszúságot okoznak jelenlétükkel. Fullánkjuk és fájdalmas szúrásuk miatt különösen igaz ez a darazsakra, akiket gyakran ér az a kritika, hogy nem csupán a méhek haszontalan rokonai, hanem ráadásként még…

Tovább olvasok

Olaj és víz – Interjú Zentainé Czauner Brigitta

Az ELTE TTK FFI Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének egyetemi tanársegédje, Zentainé Czauner Brigitta lassan egy éve működteti munkatársaival kutató- és oktatócsoportját a Tóth József és Erzsébet Hidro­geo­ló­gia Pro­fesszúra keretében. A cél többek között a földfelszín alatti kőolaj, földgáz és vízkészletek egységes szemléletű kutatása. Ez két, hagyományosan élesen elkülönülő tudományterület közötti kapcsolat kiépítését jelenti. ­ – Hogyan…

Tovább olvasok

© 2022 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/