Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Author page: Élet és Tudomány

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Élet és Tudomány

660 articles published

Gyűrűs fülőke (Oudemansiella mucida) (Gál Zoltán felvétele)

Hamvában is hasznos – Gombák és a holtfa kapcsolata

Az évszázados modellek szerint az európai és főként a skandináv erdők területén általánosan elterjedt volt a tiszta kezelés, vagyis hogy a művelés során eltávolították a holtfákat. Napjainkra fény derült rá, hogy az utóbbiak jelenléte milyen fontos: a szél és a természetes kidőlés után visszamaradt – és otthagyott – holtfa jóvoltából kellő mennyiségű élettér jöhet létre…

2016.12.21.

A hét kutatója Csillagászat Fizika Földtudomány

Bolygók és örvények – Interjú Regály Zsolttal

Napjaink egyik legizgalmasabb témája az exobolygó-kutatás. Már több mint 3000 ilyen égitestet találtak, keletkezésük azonban még nem teljesen ismert. Regály Zsolt az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa a korábbi elméletek tanulságai alapján az örvénykeltette bolygókeletkezési modellt tartja lehetséges megoldásnak. Az OTKA támogatásával ennek az elméletnek a részleteit dolgozza ki. Kutatómunkáját az…

2016.12.21.

A sematikus ábra a levegő útját mutatja a csigaház köldöki részétől a mikrocsatornákon át a varrati csőbe, és onnan a csigaház belsejébe (FOTÓ: PÁLL-GERGELY BARNA)

Biológia Élettudomány

Lélegezni zárt ajtó mögül? – Frappáns válasz egy evolúciós problémára

Az ősi tengeri ízeltlábúak és puhatestűek erős külső burkokkal vették körül magukat, mely hathatós védelmet jelentett a ragadozók és az embert (puhatestűt) próbáló környezet, például az erős hullámzás ellen. A külső páncél a szárazföld meghódítása után is hasznosnak bizonyult, méghozzá nemcsak az ellenséggel, hanem a kiszáradással szemben is. A szárazföldi héjas csigáknak alapvetően két csoportjuk létezik.…

2016.12.21.

A hét kutatója Matematika

Magyar sikerek a számelméletben – Interjú Győry Kálmánnal

Nemrégiben tagjai sorába választotta az Európai Akadémia Győry Kálmán akadémikust, a Debreceni Egyetem volt rektorát, nemzetközi hírű matematikust. A professzor emeritusszal – akinek 75. születésnapját tavaly több száz résztvevős nemzetközi konferenciával ünnepelte anyaintézménye – ebből az alkalomból beszélgettünk kutatói pályájáról és az elért eredményekről, amelyek idáig vezették. – Mi az Európai Akadémia küldetése, és miért rang…

2016.12.21.

Televízió-felvevő készülék 1936-ban (A BLINKEN OSA ARCHÍVUM JÓVOLTÁBÓL)

Történelem

Olimpiai Történetek – ÉT post@

A négyévente rendezett újkori olimpiák kiemelkedő történeteiről a közelmúltban egy kitűnő áttekintést olvashattunk az egyik napilapban, két részben, az akkor éppen zajló XXXI. Nyári Olimpiai Játékok, Rio 2016 alkalmából. A cikk az 1960-ban megrendezett római olimpiával kezdődött, s annak leírását egy valóban világraszóló történettel indította. Nem kisebb szenzációval, miszerint az olimpiai mozgalom jövőjét meghatározó élő televízióközvetítés…

2016.12.21.

Alföldi táj kunhalommal és gulyaállással (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

A hét kutatója Biológia Ökológia

A sztyepprégió időkapszulái – Interjú Deák Balázzsal

Az Alföld nevezetességei azon halmok, amelyeket a köznyelvben kunhalomként emlegetnek, bár nemcsak kunok, hanem más pusztai népek vezetői is építtettek ilyeneket. Különleges természetvédelmi jelentőségükről Deák Balázzsal, a Debreceni Egyetemen működő MTA–DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársát kérdeztük. – Hajdúszoboszló közelében vagyunk a Kettős-halom tövében. Először arra lennék kíváncsi, hogy mit értünk pontosan halmon, kunhalmon. – A halomnak, kunhalomnak…

2016.12.21.

Az Apollo-11 küldetés során Buzz Aldrin szeizmométert telepített a Holdra a Nyugalom-tengere (Mare Tranquilitatis) területén 1969. július 20-án

Csillagászat Fizika Földtudomány Űrkutatás

Holdrengések – Ha égi kísérőnk megrázza magát

A földrengések pusztító erejét sajnos nagyon jól ismerjük itt a Földön, gondoljunk csak a természeti jelenség okozta, legutóbbi olaszországi tragédiára. Az augusztus végén kipattant rengést több mint 1000 utórengés követte. Arról már bizonyára kevesebben hallottak, hogy a Holdon is vannak heves rengések: a földrengés etimológiája alapján holdrengések. A Holdat a szeizmológusok az 1970-es évekig teljesen halott…

2016.12.21.

Társadalomtudomány Történelem

Bécsi Browning keringő – A Karl von Stürgkh-gyilkosság

1916 egyik őszi napján a 37 éves politikus, Friedrich Adler feldúltan viharzott el az osztrák szociáldemokraták pártértekezletéről. Nehéz szívvel vette tudomásul, hogy a pártján belül teljesen magára maradt radikális pacifista elképzeléseivel. Még saját édesapja, a párt elnöke, Victor Adler sem állt ki mellette. Friedrich 1879-ben született egy bécsi középosztálybeli zsidó polgárcsaládban. Már kamaszkorában élénk érdeklődést mutatott…

2016.12.14.

A hét kutatója Csillagászat Fizika Földtudomány

Nagy kérdések kis csillagokról – Interjú Vida Krisztiánnal

A kis tömegű csillagok is okozhatnak nagy fejtörést a csillagászok számára. Vida Krisztián, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa olyan kérdésekre keresi a választ, hogy ezek belső szerkezete, forgása, mágneses tere és felszíni jelenségei miként függnek össze egymással, és miért térnek el az olyan, átlagosnak mondható csillagoktól, mint például a mi Napunk.…

2016.12.14.

Csillagászat Fizika Műszaki tudományok Űrkutatás

Légyszemmel a csillagokra – Interjú Pál Andrással

Az MTA CSFK Konkoly Obszervatóriumában egy olyan, 19 kamerából álló, teljesen automatikusan működő távcsőrendszer létrehozásán dolgoznak, amely az egész égboltról egyszerre készíthet jó felbontású képeket akár néhány perces időközönként. A világon egyedülálló fejlesztés a Lendület program keretében valósul meg. A légyszem-optika atyjával Pál András fizikussal beszélgettünk a különleges berendezés tudományos jelentőségéről és a kutatás új…

2016.12.14.