Category image

Kiemelt

Láthatóvá tenni az agy működését – Nyúlványok és funkciók

Az agy működésének megértése a modern természettudomány egyik legnagyobb kihívása. Olyan, mintha egy hatalmas város forgalmát szeretnénk megérteni: nem elég tudni, hol vannak az utak és a csomópontok, azt is látni kell, merre halad az informá­ció, mikor alakulnak ki fontos kapcsolódási pontok, és mely folyamatok befolyásolják az egész rendszer működését. Az agy esetében ezek az…

Read more

Mit hoz a citromkarika az italunkba? – Élelmiszerlánc-tudományok

A citromszelet illatot, friss savanyúságot és mediterrán hangulatot ad a víznek, a teának vagy a kok­télnak. A héjáról azonban nemcsak illóolajok kerülhetnek az italba: a hosszú szállítás és tárolás során alkalmazott gombaölő szerek maradékai is megindulhatnak a folyadék felé. Egy hazai vizsgálat azt térképezte fel, hogy az alkohol, a cukor, a hőmérséklet és az élelmiszer…

Read more

TIT Kalmár László Matematikaverseny – Szakmai beszámoló

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az 1960-as években indította el a Kis Matematikus Baráti Körök (KMBK) mozgalmat, melyhez 1971-től szervesen kapcsolódott egy országos verseny. Ez a verseny eleinte az 5-8. évfolyamok számára szerveződött, majd fokozatosan kiterjedt a 3-4. évfolyamok számára is. 1977 óta Kalmár László matematikus nevét viseli ez a kezdeményezés. A 2026. évben megrendezésre került…

Read more

Viharfellegek a magyar tenger felett – Inváziós fajok ökológiai kihívásai a Balaton térségében

A Balaton egyszerre kulturális szimbólum, turisztikai célpont és egy rendkívül érzékeny ökológiai rendszer. A tó és környezete az utóbbi évszázadban kiteljesedő turisztikai hasznosítás miatt teljesen átalakult. A terület jelentős kommunális szennyezést kapott, a partvonal beépítése következtében a nádasok és egyéb természetes élőhelyek visszaszorultak, illetve feldarabolódtak. Ezek a beavatkozások nemcsak a tó vízminőségét rontották, hanem közvetlenül vagy közvetve számos őshonos faj visszaszorulásáért vagy eltűnéséért is felelősek. Miközben egyre több jövevényfaj jelenik meg a térségben...

Read more

Az átváltozás mestere – A pókhálóslepke életmeneti kutatása

A pókhálóslepke nemcsak látványos megjelenése miatt figyelemre méltó: fontos beporzó rovar, amely aktívan részt vesz a virágos növények ökológiai kapcsolatainak fenntartásában. A mezőszegélyek, erdei utak és tisztások mentén megjelenő példányai élettel és színnel töltik meg a környezetet – legyen szó a tavasz friss zöldjéről vagy a nyár meleg fényéről. Jelenléte a változó évszakok hangulatának szinte észrevétlen, mégis meghatározó kísérője: egy apró, de jelentős szereplője a hazai ökoszisztémáknak.

Read more

A sarki éghajlatváltozás kutatása – Interjú Topál Dániellel

Az arktikus felerősítés jelensége – a globális klímaváltozással ellentétben – nem közismert fogalom, pedig nagyban befolyásolhatja, mi történik a bolygónkkal. Interjúalanyunk, Topál Dániel az ELTE földtudomány alapszakon már elsőévesen bekapcsolódott a tudományos diákköri munkába, és rendszeresen dolgozott a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetében, ahol egyféle „mini-doktorandusz”-nak tekintették. Nem a rövidtávú időjárás-előrejelzés érdekli, hanem a hosszabb időtávú nagytérségi folyamatok, vagyis az éghajlatkutatás. E kérdéskörbe tartozik a klímaváltozás is.

Read more

Élelmiszerlánc-tudományok – Az ősi tej

A tej évezredek óta alapvető táplálékunk. Az emberiség történelme során aligha volt olyan korszak vagy kultúra, ahol ne töltött volna be fontos szerepet a mindennapi étkezésben. A friss tej és a belőle készült tejtermékek – a vaj, a sajt, a joghurt vagy a túró – nemcsak táplálóak, hanem a hagyomány és az otthonosság szimbólumai is.

Read more

Cikkpályázat BME hallgatóknak és oktatóknak

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (továbbiakban: BME), a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány idén is közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet a BME oktatói, kutatói és hallgatói részére két kategóriában - BME oktató-kutató és BME hallgató. A pályázaton indulhat minden olyan tudományos kutató vagy egyetemi oktató, aki a BME-vel alkalmazottként jogviszonyban áll vagy…

Read more

Rakétanyomvonalak Dennis Fisher, James Young és Nick Hilton felvételein (Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Twilight_phenomena és személyes levelezés a megfigyelőkkel)

Rakétanyomvonalak – Az űrkorszak légköroptikai látványosságai

Az első műhold indításával 1957-ben az emberiség történetének új szakasza, az űrkorszak vette kezdetét. Azóta számos távközlési, távérzékelési, meteorológiai, navigációs és katonai műholdrendszer kezdte meg működését, napjainkban pedig különösen fontos az emberes űrrepülés és a Naprendszer bolygórendszerének minél részletesebb feltárása. A különböző célú űreszközöket hordozó rakéták kilövését ezúttal légköroptikai szempontból vehetjük szemügyre.

Read more

Surguta Sára Eszter

Világító fáktól a rákkutatásig – Interjú Surguta Sára Eszterrel

Surguta Sára Eszter a Semmelweis Egyetem Patológiai és Onkológiai Doktori Tagozatának doktorandusza, valamint az Országos Onkológiai Intézet Kísérletes Farmakológiai Osztályának tudományos munkatársa. Tagja a Magyar Onkológusok Társaságának és a Mensa HungarIQa Egyesületnek, emellett kutatóbiológusként dolgozik. Kutatási témája az alacsony oxigénszint daganatsejtek mozgására gyakorolt hatása és az áttétképzés biológiai folyamatainak modellezése. Ez a kutatás hozzájárul az áttétképzés jobb megértéséhez és a lehetséges jövőbeli kezeléshez.

Read more

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/