A 2024. január 21-én, 92. életévében elhunyt Grétsy László tanár úr 70 esztendőn át szolgálta a hazai nyelvtudományt és nyelvművelést. Az ország legismertebb nyelvésze olyan életkedvvel és vitalitással dolgozott, hogy el sem hittük korát, és talán bele sem gondoltunk, hogy egyszer hírt kapunk haláláról. Négy nappal elhunyta előtt beszéltem vele: az Élet és Tudomány-beli rovatáról is szót váltottunk, hiszen felkérésére a tavaly óta szerzője vagyok a Nyelv és Életnek. Éppen magyar kultúra napi konferenciánk előtt, amelynek Ő lett volna díszvendége, tudtuk meg: elhunyt Grétsy László. Megrázó volt bejelentenem ezt az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közösségének.
Kiemelt
Krausz Ferenc az MTA külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és a Müncheni Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára néhány hete vette át Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban a nemzetközi Fejszál király-díjat az attofizika területén végzett kutatásaiért. A Németországban élő kísérleti fizikus munkáját már több jelentŐs díjjal és kitüntetéssel is elismerte a tudományos világ, hiszen kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, megalapozva az attofizika tudományát.
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és az Élet és Tudomány hetilap szerkesztősége a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismeretek terjesztése és a körforgásos gazdaság népszerűsítése érdekében pályázatot hirdet középiskolások számára.
A pályázat célja: olyan alkotások – használati tárgyak, gépek, dísztárgyak, emléktárgyak, ajándéktárgyak, játékok stb. – csoportos elkészítése, amelyek alapanyagául újrahasznosítható hulladékok, melléktermékek szolgálnak.
A pályázaton olyan, minimálisan 3…
A déli féltekén javában tart a nyár s tombolnak a minden eddiginél hatalmasabb erejű viharok, temérdek csapadékot zúdítva több területre is. Zambia víz alatt, Madagaszkáron az áradásokat hatalmas hegycsuszamlások kísérik, akárcsak Új-Zélandon. Az utóbbi ország önmagában is a Föld egyik geológiai értelemben vett legdinamikusabb része, ahol szinte a szemünk előtt mozdulnak el tektonikai lemezek, épülnek…
A világ élelmének 95 százaléka a talaj felső termékeny rétegében terem. A termőföld azonban ijesztő mértékű pusztulásnak indult az utóbbi másfél évszázadban, miközben élelmiszereink egyre silányabb minőségűek és nem képesek kielégíteni az emberek tápanyagszükségletét. Amennyiben a mai ütemben folytatódik a talajok degradációja, már csak fél évszázadra elegendő termőföldünk marad. Vajon visszafordítható ez a változás? A…
Sokat halljuk mostanában, hogy a ruházkodásunknak, a divatiparnak hatalmas az ökológiai lábnyoma. Ahhoz, hogy megérthessük, mit is jelent ez pontosan, és hogyan csökkenthető ruházkodásunk környezetterhelése, érdemes tisztába kerülni az alapfogalmakkal.
A textilipar a könnyűipar azon csoportja, amely a különböző szálasanyagok feldolgozásával – fonalgyártás, kelmeképzés, kikészítés – különböző rendeltetési célú méterárukat állít elő. A ruhaipar egy másik…
Az emberi tevékenység világszerte drámai módon alakítja át a természetes élőhelyeket és életközösségeket. Mivel az ilyen változások lényegesen gyorsabban mennek végbe, mint a természetes folyamatok, az élőlények egyre gyakrabban találkozhatnak olyan körülményekkel, amelyeket evolúciójuk során nem tapasztaltak. Ilyen helyzetekben az állatok csak a korábban kialakult viselkedési és egyéb alkalmazkodási mechanizmusaikra támaszkodhatnak. Ám ezek nem biztos,…
A Mars kutatásának alapvető kérdése, van-e folyékony víz a bolygón. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai a folyékony víz megjelenésének körülményeit modellezték a teljes marsfelszínre vonatkoztatva. Eredményeik nemrégiben még a napi hírekbe is bekerültek. Pál Bernadett az ELTE Fizika Doktori Iskola hallgatója, a CSFK tudományos segédmunkatársa nem csak aktív közreműködője…
Miért nincsenek fiatal kocsányos tölgyek az öreg tölgyesekben? Hat éve sejtjük a lehetséges választ erre az akut erdészeti, ökológiai és természetvédelmi problémára. „Újra felfedeztük” a megoldást, amelyet 100 évvel ezelőtt már ismertek a Magyar Királyság vezető erdészei. Ám mára ez a tudás szinten teljesen feledésbe merült, így időszerűnek láttuk újra feltenni és megválaszolni a kérdést.
Természetközeli…
2019-ben lapunk működtető szervezete, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is bekerült a díjra esélyesek közé, Magyar oktatás és köznevelés kategóriában.
Az idén 17 esztendős Prima Primissima Díj évről évre a kiemelkedő teljesítmények elismerése, jelöltjei példaértékűt alkottak a kultúra, a művészet, illetve a tudomány területén. Tíz kategóriában hirdetnek kiválóságokat, minden kategóriában három jelölt kap helyet. Közülük…