Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Műszaki tudományok

A malomépítéstől a gabonaőrlésig – Középkori molnárok

A XXI. században, ha még egyáltalán össze tudjuk kapcsolni ezt az igen gyakori vezetéknevet egy szakmával, akkor a malomban a liszteszsákokat pakoló és a kihulló liszt minőségét szemlélő szakember képe jelenhet meg előttünk. Nem csak a ma emberének fejében sejlik fel ebben a formában a molnár, hiszen a szakma mestereit gyakran a kora újkorban is így…

Tovább olvasok

Az MTA SZTAKI VR-laborjában az utolsó simításaikat végzik a kutatók virtuális teleportációt vizsgáló kísérletükön

MI és az agyunk – Interjú Török Ágostonnal

A tavalyi Digitális Esélyegyenlőség Konferencia a mesterséges intelligencia (MI) lehetőségeiről és határairól szólt. Török Ágoston, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) tudományos munkatársa előadásában a mesterséges neurális hálót és az emberi agyat hasonlította össze. Számos kérdés merül fel e sokakat izgató témában, ezért a szakemberrel arról beszélgettünk, mi kell ahhoz, hogy a MI olyan…

Tovább olvasok

Az önvezető autózáshoz elengedhetetlen lesz a mesterséges intelligencia

Autózás sofőrök nélkül – Forradalom a közlekedésben

Az önvezető autózás kétségtelenül napjaink egyik legnépszerűbb kutatási témája, egyben a műszaki alaptudományok legaktívabb határterülete. Az önvezető autók mint robotikai rendszerek feladata az emberi autóvezetés összetett folyamatának kiváltása. Mindeközben hatalmas mérnöki kihívásokkal kell szembenéznünk, így például a pontos érzékeléssel, biztonságos döntéshozatallal és robosztus szabályozással. Míg a ma létező prototípusok bizonyos feladatokat és funkciókat hibátlanul demonstrálnak,…

Tovább olvasok

Mesterséges intelligencia és bioinformatika – Interjú Bolgár Bencével

Szinte hetente jönnek hírek a mesterséges intelligencia (MI) ígéretes alkalmazásairól. Bolgár Bence bioinformatikus a gyógyszerkutatás informatikai oldalával foglalkozik, s ebben a MI működését és lehetőségeit vizsgálja. A BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének doktorandusza nemrég Junior Prima Díjat kapott, ami eddigi munkáját és annak jövőbeni fontosságát is minősíti. A fiatal szakemberrel az OTKA által is…

Tovább olvasok

ASIMO, a robot

MI mindent tud? – Mesterséges intelligencia a munkahelyeken

Az új kolléga nagyon rendes, udvarias, segítőkész és precízen dolgozik. Sose okoz problémát. Ha nem tud valamit, kérdez, és elsőre megtanulja. Bárcsak mind ilyenek lennénk!   Éjt nappallá téve dolgozik, sose pihen, mindig szorgoskodik az új robot kolléga. Milyen vele együtt dolgozni? Elveszi majd az én munkámat is? Egy-két lusta és ügyetlen kollégát már elküldtek, mert ő…

Tovább olvasok

Felhasználói szokások – Hogyan használjuk a mobilalkalmazásokat?

Egyre több és több mobilalkalmazás jelenik meg a piacon. Az igény egyértelműen hatalmas, de hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ezeket az igényeket lefedik az alkalmazások? Hogy a felhasználók is úgy használják az alkalmazásokat, ahogyan azt terveztük, és hogy elégedettek-e a szolgáltatásokkal? A válaszadást a felhasználói szokások és a felhasználói élmény vizsgálata segítheti. Az elmúlt évtizedben az…

Tovább olvasok

A robotika műhelyeiben – Ránk hasonlító segítők

A robotok elterjedése teljes mértékben megváltoztatja az emberi társadalmat. A robotika és a mesterséges intelligencia – MI – exponenciálisan gyorsuló fejlődése elkerülhetetlenné teszi, hogy beszéljünk a robotokról, hiszen forradalmuk itt zajlik a szemünk előtt. A robot egy gép (gyakran programozható), amely az ember fizikai és/vagy szellemi munkájához hasonló, komplex feladatok végrehajtására szolgál, belső (program általi) vagy…

Tovább olvasok

A slapaj és a hír értéke – Nyelv és Élet

Bő száz esztendeje Magyarországon 1878 napilap volt, ebből 39 Budapesten jelent meg, míg Londonban ekkor csupán 29, Bécsben 24. Gondolhatni, mekkora verseny volt a szerkesztőségek között. Képzett és képzetlen tudósítók mindenféle témakörben igyekeztek megírni – mégpedig minél érdekfeszítőbben – a legfrissebb híreket. A tulajdonosok, szerkesztők fizetés nélküli, fiatal gyakornokokat is szalajtottak mindenfelé. Ők voltak a slapajok,…

Tovább olvasok

Magyar modell és a celebeszi ércbányászat – Interjú Albert Gáspárral

Albert Gáspár, az ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa munkatársaival egy szoftvert készített, amivel egy-egy területen a földkéreg mozgásait lehet modellezni. Először a Kárpát-medence egyes részeinek süllyedését, emelkedését, oldalirányú mozgásait térképezték fel. Ezután indonéziai adatokat tápláltak a modellbe, hogy megjósolják: hol érdemes réz és más fémek érceit keresni. A program szabadon hozzáférhető az…

Tovább olvasok

© 2022 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/