Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Orvosbiológia

A kolera Hamburgban (Rothenburg, 1832)

Snow doktor járványos kartográfiája – Térképtörténetek

Miközben az egész világ a koronavírus okozta járványra figyel, tanulságos felidézni a korábbi ragályok terjedésével kapcsolatos vizsgálatokat. A XIX. században még Európában is fel-felbukkant a félelmetes betegség, a kolera. Az 1854-es londoni járvány oknyomozó vizsgálatának eredményeit John Snow angol orvos nagyhatású tematikus térképen szemléltette. Műve a korszerű adatábrázolási módszerek mérföldköve: egyszerre kutatási eszköz és az…

Tovább olvasok

A NAP első sugara – Interjú Moldvay Judittal

A tüdődaganatok – függően a szövettani altípusuktól – az esetek 30–50 százalékában adnak agyi áttétet. Sokszor ez okozza az első tünetet vagy panaszt, ami a beteget orvoshoz viszi – mondja Moldvay Judit, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) Tumorbiológiai Osztályának főorvosa, aki a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) B-alprogramja keretében működő Agymetasztázis Kutatócsoporttal vizsgálja a tüdőrákos…

Tovább olvasok

Az óriásvírusok titkos élete – Genomvizsgálat és múltfejtés

A vírusokat mindig is az élő és az élettelen határterületére helyezte a tudomány. Határozott bekategorizálás mindezidáig nem történt, már csak azért sem, mert magának az életnek sincs jól körülírt, pontos definíciója. Érvek és ellenérvek sokasága hangzott már el a vírusok élő mivoltával kapcsolatban, de ezek egyelőre úgy tűnik, kioltják egymást, hiszen határozott álláspont továbbra sincs. Az…

Tovább olvasok

Madarat tolláról, darazsat fullánkjáról – Csíkos veszélyforrások?

Ismét itt a jó idő, és a rovarok egyre nagyobb egyedszámban jelennek meg a mindennapi életünkben. Né­­melyik hatlábút örömmel fo­gad­unk, de akadnak közöttük olyanok, amelyek számos bosszúságot okoznak jelenlétükkel. Fullánkjuk és fájdalmas szúrásuk miatt különösen igaz ez a darazsakra, akiket gyakran ér az a kritika, hogy nem csupán a méhek haszontalan rokonai, hanem ráadásként még…

Tovább olvasok

Még mindig tartogat meglepetéseket az agy – Interjú Alpár Alánnal

Rendkívül izgalmas kutatói életpályát tudhat maga mögött Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének docense, aki kollégáival nemrég feltárta, hogy mi a szerepe a rágcsálókban annak az idegsejttípusnak, amelyet korábban már az emberi agyban is sikerült azonosítaniuk. A felfedezés emberi gyógyításban betöltött szerepéről még korai lenne bármit is mondani, elképzelhető azonban, hogy…

Tovább olvasok

A bábák és dajkák szerepe – Női praktizálók a középkori arab orvoslásban

A középkori arab orvosi elméletek és gyakorlati eljárások számos forrásból táplálkoztak, melyek közül a legmeghatározóbb az ókori görög-római orvostudomány volt; az európai orvosi oktatás alapját pedig a kora középkortól egészen a kora újkorig arab nyelvű munkák latin fordításai adták. A muszlim fennhatóság hatalmas időbeli és térbeli kiterjedésének köszönhetően gazdag orvosi irodalom jött létre, mely nem csupán…

Tovább olvasok

Elkerülhető mellékhatások? – Interjú Mező Gáborral

A kemoterápiás kezelések jelenleg sajnos a gyorsan osztódó, de egészséges sejteket is komolyan károsítják, ezért lépnek fel olyan mellékhatások, mint a hajhullás, hányás, hányinger és az immunrendszer állapotának általános leromlása. A jövőben ezt úgy lehetne kiküszöbölni, hogy a tumorellenes hatású szerves kismolekulákat kizárólag a daganatsejtek belsejébe juttatjuk be – mondja Mező Gábor, az MTA-ELTE Peptidkémiai…

Tovább olvasok

Fazakas Csilla

A tumorsejtek átvágják az agy védőgátját – Interjú Fazakas Csillával

Az Erdélyben született Fazakas Csilla érettségi után biológia-geológia szakos diplomát szerzett a Babes-Bolyai Egyetemen, majd Kolozsvárott három éven át középiskolás diákokat oktatott. A mesterfokozat megszerzése után, 2007-ben, sikeresen pályázott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) nemzetközi kutatóképző kurzusára. A Szegeden letelepedett kutató az SZBK Biofizikai Intézetében bekapcsolódott a Krizbai István vezette vér-agy gát élettanát és…

Tovább olvasok

Zölden fluoreszkáló kötőszöveti őssejtek harca leukémiás sejtekkel (piros, kerek foltok). Ilyen automatikusan készülő time lapse fotókkal dokumentálják a kutatás során a küzdelmet.

Őssejtekkel a daganatok ellen? – Interjú Német Katalinnal

A csontvelő az emberi test fő vérképző szerve. Hibás működése esetén kevés lesz a véráramban a „hasznos” fehérvérsejt, viszont funkció nélküli daganatos sejtek szaporodnak fel – ezt nevezzük leukémiának. Német Katalin, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatója azt vizsgálja, hogy egy bizonyos őssejttípus hogyan befolyásolja a daganatos sejtek szaporodását speciális szövettenyészetekben. Németh Katalin (Bajomi Bálint…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/