Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Vasfüggöny a holdkőzetek útjában – Interjú Bérczi Szaniszlóval

A hatvanas években szálltak le először ember által épített űrszondák a Hold felszínére. Ezek egyik feladata az volt, hogy felmérjék a környezet szilárdságát az Apollo-expedíciók számára. Az Apollo-program űrhajósai 1969 és 1972 között 6 expedíción 4 mázsa kőzetet gyűjtöttek a Holdon. A mintákat magyar kutatók is szerették volna vizsgálni, de ez 1990-ig nem volt lehetséges.…

Read more

Pacsirták és baglyok az iskolában – Lélektani lelemények

Közismert jelenség – bár az okát valójában senki sem tudja –, hogy léteznek reggeli és esti típusú emberek. A reggeli típusok, a „pacsirták” szeretnek korán kelni és korán lefeküdni, nekik fizikai, szellemi vonatkozásban, sőt a társas kapcsolatokat illetően is a reggel a legjobb időszakuk. Az esti típusúak a „baglyok”, akiknek a korai kelés nehézséget okoz,…

Read more

Evolúció a genomok szintjén – Interjú Szöllősi Gergely Jánossal

Az utóbbi két évtizedben óriási mértékben felgyorsult a legkülönbözőbb élőlények genetikai tervrajzának megfejtése, a genomszekvenciák leolvasásának üteme. Ma már tízezernél is több szervezet genomja ismert. Mire lehet használni ezt a hatalmas adathalmazt? És hogyan függ össze mindez a rákkutatással? Erről beszélgettünk Szöllősi Gergely Jánossal, az ELTE Biofizikai Tanszékének kutatójával. (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE) – Nemsokára indul a Lendület…

Read more

Összehasonlító planetológia a Föld bolygóért – Interjú Illés Erzsébettel

A hazai űrkutatás területén elérhető legnagyobb szakmai elismerés a Bay Zoltán-díj, melyet az űrhajózás napján, április 12-én ad át az űrkutatást felügyelő miniszter. Idén Illés Erzsébet csillagász vehette át a kitüntetést közel hat évtizednyi munkásságáért. Az MTA CSFK Konkoly Obszervatórium nyugalmazott tudományos főmunkatársa szput­nyik­meg­fi­gye­lé­se­k­kel kezdte a pályáját, jelenleg főként összehasonlító bolygókutatással foglalkozik, ami rendkívül széleskörű…

Read more

Kiapadt tetterő – Lélektani lelemények

Köztudott, hogy környezetünk hatással van lelkiállapotunkra, és ha erről esik szó, alighanem mindenkinek először a zsúfolt városi környezet és a szabad természet ellentéte jut az eszébe. Ez nem is csoda, hiszen valószínűleg mindannyian saját tapasztalatból tudjuk, hogy a természetben az ember általában életerősebbnek érzi magát, mint a szobában.   Lélektani kutatások azt is kimutatták, hogy már a…

Read more

Szerenád a nősténynek – Az Év Rovara 2016-ban – a mezei tücsök

A Magyar Rovartani Társaság 2016-ban az Év rovarának a mezei tücsköt választotta. Bár az óvatos, gyors mozgású rovart az avatatlan szem nehezen látja meg, ciripelését szinte mindenki hallotta már. (Puskás Gellért felvétele) Réteken, legelőkön, lankás domboldalakon, de akár vasúti töltéseken, gátakon is már kora tavasztól megfigyelhetjük a mezei tücsköket (Gryllus campestris). Ujjnyi vastagságú lyukakat keressünk, amelyek ferdén…

Read more

Mesterséges csontszövet – Interjú Lacza Zsomborral

Az emberi szövetekhez teljes mértékben alkalmazkodó, beültethető csontszövetet hoztak létre magyar kutatók. A megoldás már nem csak laboratóriumban működik, hanem terápiaként is alkalmazható, mégpedig a világon először hazánkban. Ennek a fejlesztésnek elismeréseképpen vehette át Lacza Zsombor ortopéd szakorvos, az OrthoSera GmbH ügyvezetője és kutatási igazgatója december közepén a Gábor Dénes-díjat. Vele beszélgettünk a részletekről. – Honnan…

Read more

Sajátos haltelepítés – Fajfenntartási program őshonos uszonyosaink érdekében

Az utóbbi száz év tájhasználata drasztikusan átalakította a Kárpát-medence természetes képét. Ez különösen igaz a vizes élőhelyekre és magukra a vizeinkre, amelyek ráadásul elszennyeződtek. Ennek következményeként, valamint az egyre több jövevény faj agresszív terjeszkedése miatt sok őshonos fajunk kipusztult vagy megfogyatkozott az állománya. Egykori legnagyobb halunkat, a vizát már csak a történelmi olvasmányokból ismerjük, s…

Read more

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei – Adatok és tények

A fizikailag is létező javak, a termékek kereskedelmét illetően hazánk legfontosabb partnere 2015-ben is Németország volt, amely országgal a forgalmunk mintegy negyedét bonyolítottuk le. A Németországgal folytatott kereskedelem legfontosabb termékeit importban a személygépkocsi-gyártáshoz kapcsolódó alkatrészek és tartozékok jelentették, míg exportban a kész személygépkocsik forgalma volt a legnagyobb, 2015-ben 10,2 milliárd euró értékű. Az Ausztriába irányuló…

Read more

Körrendeletek a tánctanításról – A közerkölcsiséget vagy a jóízlést ne sértse

Régen a táncmulatságoknak és báloknak meghatározó szerepük volt a párválasztásban. A fiatalok magabiztosságát nagyban növelte, ha tánctudásukat szakavatott táncmestertől, nyilvános tánctanítás keretében szerezték meg. A tánctanítás és az össztánc azonban erkölcsrendészeti kérdéseket is felvetett: a kiadott belügyminiszteri körrendeleteket Hollósi Gábor, a VERITAS Történet­kutató Intézet tudományos főmunkatársa foglalja össze. Bál 1938-ban A legelső körrendelet a „nyilvános táncztanítás szabályozása…

Read more

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/