Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
A búzavirág virágtündére (CICELY MARY BARKER ALKOTÁSA)

Mintha az ég darabokra törne – A kék búzavirág átlényegülése

„Milyen szép is a búza, amikor kalászai aranytengerben ringanak kint a magyar rónákon és itt-ott felkéklik a föld szőke haj-tengerében a búzavirágoknak egy-egy mosolygó szalagja” – szól a száz évvel ezelőtti tudósítás. A napjainkra jócskán megfogyatkozott búzavirág hajdan utolsó útjára kísérte a fáraókat, égszínkék virága megigézte a keresztényeket, hűséggé szelídítette a szerelmet, segítette a rászorulókat…

Tovább olvasok

Cikkpályázatunk nyertesei – Kedves Olvasónk!

Lezárult a 2021. évi Élet és Tudomány – BME – Pro Progressio tudománynépszerűsítő cikkpályázat. A zsűri – Salgó András, Boldizsár Adrienn, Hős Csaba, Harmathy Norbert, Károlyi György, Pataki Béla, Török Ádám, Zilahy Gyula, Vukoszávlyev Zorán, Pásztor Balázs és Szoucsek Ádám – az alábbi döntést hozta: Kutatói-oktatói kategória: I. díj: Molnár Kolos (BME Gépészmérnöki…

Tovább olvasok

Új sodrómoly Magyarországon – Eddig ismeretlen lepkefajunk

A házfalakra felfutó borostyán levélzetében rejtőzködő, Magyarországon eddig soha nem látott sodrómoly lepkéje bukkant fel hazánkban. A Clepsis dumicolana annyira új faj, hogy még hivatalos magyar neve sincs, előzetesen borostyán-sodrómolynak nevezhetjük. Borostyánnal befutott régi városfal Pécsett (FOTÓ: FAZEKAS IMRE) A lepkehernyók körében nem igazán kedvelt tápnövény a borostyán, a fajok többsége inkább más…

Tovább olvasok

Kiábrándulás és nosztalgia – Lélektani lelemények

A közvélekedés szerint a nosztalgia nem feltétlenül pozitív jelenség, általában édesbús múltba révedést értünk alatta, ami ugyan kellemesen andalító lehet, de az égvilágon semmi haszna nincs, csak eltereli a figyelmünket a realitásról, az előttünk álló feladatokról. Ám lélektani szempontból nem is olyan biztos, hogy valóban értelmetlen, ha rózsaszín szemüvegen át szemléljük múltunk valamely eseményét. A…

Tovább olvasok

Fizikus a virágoskertben – Interjú Jánosi Imrével

A kertészek jól tudják, hogyan lehet úgy összeválogatni a virághagymákat, hogy februártól októberig mindig virágozzon valamelyik. De ma is nagy kérdés, honnan tudják a növények, mikor kell kibújni a föld alól és virágot bontani. Jánosi Imre fizikus és kollégái a New Phytologist című szaklapban jelentették meg ebben a témában végzett kutatásaikat. Az ELTE TTK Komplex…

Tovább olvasok

Szakkollégiumi cikkpályázat – megszületett a döntés! – Kedves Olvasónk!

A felkészült kutatójelöltek jelentik a jövő ígéretét a tudományban és a tudománykommunikációban egyaránt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a Protestáns Felsőoktatási Szakkollégiummal és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiummal közösen ezért hirdette meg ismeretterjesztő cikkpályázatát a szakkollégiumi tagsággal rendelkező fiatal pályázóknak. A pályaművek bírálata lezárult. Eredmények: Élet és Tudomány kategória: Első díj (megosztva): Kiss Krisztián: Jól…

Tovább olvasok

Ókori pásztoroktól a karanténkirándulókig – A Szép-völgy regényes tájtörténete

A Szép-völgy nevét sok budapesti ismeri, hiszen a hármashatár-hegyi kirándulások gyakran Szépvölgyi úti buszozással vagy autózással indulnak. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a Szépvölgyi út alsó szakaszán a szaporodó lakóparkok és irodaházak miatt évről évre egyre nagyobb forgalomban kell araszolnunk. De ki gondolná, hogy az „igazi” Szép-völgy gyönyörű fekvésű felső részét 50 éve majdnem beépítették? Mára…

Tovább olvasok

Beszélgetés Bod Péter Ákos professzorral – Kamatláb és infláció

A jegybank hagyományos feladatai mellé a kilencvenes évek elején új feladatok társultak, közülük a legfontosabb: a pénz vásárlóerejének megőrzése. Egyebek között erről - az árstabilitás, az infláció és az alapkamat összefüggéseiről – beszélgettünk Bod Péter Ákos közgazdászprofesszorral, a rendszerváltozással a kormányzattól ismét függetlenné vált Magyar Nemzeti Bank első elnökével. (BOJTÁR OTTÓ FELVÉTELE) —…

Tovább olvasok

Olcsó energiára várva – 75-ös törzsasztal

A Nap energiatermelését sokáig közönséges égéssel próbálták magyarázni. Lord Kelvin felvetette, hogy a kisugárzott hőt gravitációs összehúzódás eredményezi. Csakhogy egyik folyamattal sem tudtak olyan hosszú időtartamú, stabil működést kimagyarázni, mint a Földön előforduló fosszíliák becsült kora. 1905-ben publikálta Einstein a híres E = mc² egyenletét, e szerint rendkívül kevés anyag is hatalmas energiamennyiséget hordoz magában.…

Tovább olvasok

Irány a Mars! – 75-ös Törzsasztal

A Mars az ősidőktől kezdve foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Istenséget láttak bele, képzeletben marslakókkal népesítették be – és, mióta az űrhajózás napirenden van, szeretnének ellátogatni oda. Az emberes űrutazás azonban olyan, mint a múltheti rovatunkban említett fúziós energia: már évtizedek óta mondogatják, hogy „majd pár évtized múlva” lesz esedékes. Ha lábnyomokat még nem…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/