Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Biológia

Virális vektorok – Lehetséges génterápiás eszközök?

Sokat hallunk manapság a génterápiáról, arról, hogy mekkora távlatokat nyithat a különböző, eddig nehezen van egyáltalán nem gyógyítható betegségek elleni küzdelemben. Az már kevésbé közismert, hogy mi is tartozik szorosan ebbe a területbe, milyen lehetőségek és célok állnak a kutatók előtt, akik a génterápiával foglalkoznak. Egy magyar kutatóintézetben a központi idegrendszert károsító betegségekkel kapcsolatban foglalkoznak…

Tovább olvasok

A foltos kontyvirág összkomfortos "börtönvirágzatának" hőképe a kora reggeli órákban (A SZERZŐK FELVÉTELEI)

Összkomfortos börtönvirágzat – Beporzók a hő nyomában

A biológusok előtt régóta ismert, hogy több növény kihasználja a sejtek hőtermelő képességét. E tekintetben a kontyvirágfélék közé tartozó fajokat tanulmányozták a legszélesebb körben. Írásunkban mi is két ide tartozó faj, egy dél-amerikai származású dísznövény, az ezüstkard filodedron és a hazánkban őshonos foltos kontyvirág vizsgálatával eredünk a jelenség nyomába. Hőképfelvétel a foltos kontyvirág virágzó példányáról A…

Tovább olvasok

Fakéreg-kucsmagomba

Fakéreg-kucsmagomba – A hátlapon

A kéregmulccsal történő talajtakarás egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban, mivel megakadályozza a gyomosodását, óvja a földet a kiszáradástól, valamint dekorációnak sem utolsó. A bútor- és egyéb faipari gyártás hulladékából, a fenyőkéregből készült mulcson ilyenkor tavasszal, egy kiadós eső után különös alakú és sötét színű gomba, a fakéreg-kucsmagomba (Morchella importuna) jelenik meg. Fakéreg-kucsmagomba Már a fiatal, szürkés…

Tovább olvasok

Vetővirágmező

A hátlapon – Vetővirágmező

Vetővirágmező Több olyan növényfajt ismerünk, melyek a számukra kedvezőtlen időjárású – rendszerint száraz – években nem vagy csak igen szórványosan virágoznak, míg kedvező esetben tömegesen jelennek meg. Ilyen az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora) is. Az idei aszályos, forró nyarat augusztus második felében a Dunántúlon kiadós, többnyire csendes, áztató esőzések zárták le, ami kedvezett a későn nyíló…

Tovább olvasok

Elpusztult Cenocorixa búvárpoloska (Corixidae család) egy jármű tetején (FOTÓ: ADAM J. BLAKE; FORRÁS: AJBLAKE)

Evolúciós csapdák – Előnytelen viselkedés a megváltozott környezetben

Az emberi tevékenység világszerte drámai módon alakítja át a természetes élőhelyeket és életközösségeket. Mivel az ilyen változások lényegesen gyorsabban mennek végbe, mint a természetes folyamatok, az élőlények egyre gyakrabban találkozhatnak olyan körülményekkel, amelyeket evolúciójuk során nem tapasztaltak. Ilyen helyzetekben az állatok csak a korábban kialakult viselkedési és egyéb alkalmazkodási mechanizmusaikra támaszkodhatnak. Ám ezek nem biztos,…

Tovább olvasok

Neobisium erythrodactylum, azaz vörösollójú álskorpió – azon kevés fajok egyike, amelynek van magyar neve (UJVÁRI ZSOLT FELVÉTELEI)

Álskorpiók – Egy rejtőzködő ragadozó csoport

Internetes közösségi oldalak állathatározó csoportjaiban egyre gyakrabban bukkannak fel apró, skorpiókra emlékeztető, de tőlük nemcsak méretben, hanem egyéb külsőségekben is különböző állatok. Ugyan ritkán kerülnek a szemünk elé, ám mégis előfordulhat, hogy a Kedves Olvasó már találkozott ezekkel a lényekkel, akár a saját otthonában is. Ők az álskorpiók. Egy Chernetidae-álskorpió Cikkünk főszereplői igen ősi ízeltlábúak, képviselőik már…

Tovább olvasok

A búzavirág virágtündére (CICELY MARY BARKER ALKOTÁSA)

Mintha az ég darabokra törne – A kék búzavirág átlényegülése

„Milyen szép is a búza, amikor kalászai aranytengerben ringanak kint a magyar rónákon és itt-ott felkéklik a föld szőke haj-tengerében a búzavirágoknak egy-egy mosolygó szalagja” – szól a száz évvel ezelőtti tudósítás. A napjainkra jócskán megfogyatkozott búzavirág hajdan utolsó útjára kísérte a fáraókat, égszínkék virága megigézte a keresztényeket, hűséggé szelídítette a szerelmet, segítette a rászorulókat…

Tovább olvasok

Természetközeli öreg kocsányos tölgyes – fiatal tölgyek nélkül az Atak-erdőben, a Beregi-síkon, Kárpátalján (FOTÓ: DEMETER LÁSZLÓ)

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat

Miért nincsenek fiatal kocsányos tölgyek az öreg tölgyesekben? Hat éve sejtjük a lehetséges választ erre az akut erdészeti, ökológiai és természetvédelmi problémára. „Újra felfedeztük” a megoldást, amelyet 100 évvel ezelőtt már ismertek a Magyar Királyság vezető erdészei. Ám mára ez a tudás szinten teljesen feledésbe merült, így időszerűnek láttuk újra feltenni és megválaszolni a kérdést.    Természetközeli…

Tovább olvasok

Árulkodó köpetek – Baglyok étlapja

Arra a kérdésre, hogy mit esznek a madarak, a tudósok már a múlt század elején keresték a választ. Eleinte a lelőtt madarak gyomor- és begytartalmát vizsgálták. Később – a madarak ritkulása és védetté nyilvánításuk miatt – igyekeztek más táplálkozásvizsgálati módszereket keresni. A baglyoknál ekkor került előtérbe a köpetelemzés, mely révén – amellett, hogy megtudjuk, mit…

Tovább olvasok

Zebrák

Ha félsz, nem harapsz fűbe – ÉT-etológia

Az egyedek életben maradását, illetve biológiai fitneszét alapvetően befolyásolja az, hogy képesek-e megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot fogyasztani. Az optimális táplálkozás elmélete olyan biológiai modellezési eljárás, amely során abból az alapföltevésből indulunk ki, hogy adott helyen és időben az állatok a számukra legmagasabb nettó energianyereséget biztosító táplálékot, táplálkozási viselkedést fogják választani, mivel ez befolyásolja leginkább…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/