Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Biológia

Vetővirágmező

A hátlapon – Vetővirágmező

Vetővirágmező Több olyan növényfajt ismerünk, melyek a számukra kedvezőtlen időjárású – rendszerint száraz – években nem vagy csak igen szórványosan virágoznak, míg kedvező esetben tömegesen jelennek meg. Ilyen az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora) is. Az idei aszályos, forró nyarat augusztus második felében a Dunántúlon kiadós, többnyire csendes, áztató esőzések zárták le, ami kedvezett a későn nyíló…

Tovább olvasok

Elpusztult Cenocorixa búvárpoloska (Corixidae család) egy jármű tetején (FOTÓ: ADAM J. BLAKE; FORRÁS: AJBLAKE)

Evolúciós csapdák – Előnytelen viselkedés a megváltozott környezetben

Az emberi tevékenység világszerte drámai módon alakítja át a természetes élőhelyeket és életközösségeket. Mivel az ilyen változások lényegesen gyorsabban mennek végbe, mint a természetes folyamatok, az élőlények egyre gyakrabban találkozhatnak olyan körülményekkel, amelyeket evolúciójuk során nem tapasztaltak. Ilyen helyzetekben az állatok csak a korábban kialakult viselkedési és egyéb alkalmazkodási mechanizmusaikra támaszkodhatnak. Ám ezek nem biztos,…

Tovább olvasok

Neobisium erythrodactylum, azaz vörösollójú álskorpió – azon kevés fajok egyike, amelynek van magyar neve (UJVÁRI ZSOLT FELVÉTELEI)

Álskorpiók – Egy rejtőzködő ragadozó csoport

Internetes közösségi oldalak állathatározó csoportjaiban egyre gyakrabban bukkannak fel apró, skorpiókra emlékeztető, de tőlük nemcsak méretben, hanem egyéb külsőségekben is különböző állatok. Ugyan ritkán kerülnek a szemünk elé, ám mégis előfordulhat, hogy a Kedves Olvasó már találkozott ezekkel a lényekkel, akár a saját otthonában is. Ők az álskorpiók. Egy Chernetidae-álskorpió Cikkünk főszereplői igen ősi ízeltlábúak, képviselőik már…

Tovább olvasok

A búzavirág virágtündére (CICELY MARY BARKER ALKOTÁSA)

Mintha az ég darabokra törne – A kék búzavirág átlényegülése

„Milyen szép is a búza, amikor kalászai aranytengerben ringanak kint a magyar rónákon és itt-ott felkéklik a föld szőke haj-tengerében a búzavirágoknak egy-egy mosolygó szalagja” – szól a száz évvel ezelőtti tudósítás. A napjainkra jócskán megfogyatkozott búzavirág hajdan utolsó útjára kísérte a fáraókat, égszínkék virága megigézte a keresztényeket, hűséggé szelídítette a szerelmet, segítette a rászorulókat…

Tovább olvasok

Természetközeli öreg kocsányos tölgyes – fiatal tölgyek nélkül az Atak-erdőben, a Beregi-síkon, Kárpátalján (FOTÓ: DEMETER LÁSZLÓ)

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat

Miért nincsenek fiatal kocsányos tölgyek az öreg tölgyesekben? Hat éve sejtjük a lehetséges választ erre az akut erdészeti, ökológiai és természetvédelmi problémára. „Újra felfedeztük” a megoldást, amelyet 100 évvel ezelőtt már ismertek a Magyar Királyság vezető erdészei. Ám mára ez a tudás szinten teljesen feledésbe merült, így időszerűnek láttuk újra feltenni és megválaszolni a kérdést.    Természetközeli…

Tovább olvasok

Árulkodó köpetek – Baglyok étlapja

Arra a kérdésre, hogy mit esznek a madarak, a tudósok már a múlt század elején keresték a választ. Eleinte a lelőtt madarak gyomor- és begytartalmát vizsgálták. Később – a madarak ritkulása és védetté nyilvánításuk miatt – igyekeztek más táplálkozásvizsgálati módszereket keresni. A baglyoknál ekkor került előtérbe a köpetelemzés, mely révén – amellett, hogy megtudjuk, mit…

Tovább olvasok

Zebrák

Ha félsz, nem harapsz fűbe – ÉT-etológia

Az egyedek életben maradását, illetve biológiai fitneszét alapvetően befolyásolja az, hogy képesek-e megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot fogyasztani. Az optimális táplálkozás elmélete olyan biológiai modellezési eljárás, amely során abból az alapföltevésből indulunk ki, hogy adott helyen és időben az állatok a számukra legmagasabb nettó energianyereséget biztosító táplálékot, táplálkozási viselkedést fogják választani, mivel ez befolyásolja leginkább…

Tovább olvasok

A közönséges víziászka felszíni (balra) és barlangi (jobbra) változata (PÉREZ-MORENO ÉS MTSAI 2018 NYOMÁN). 

Innovatív barlanglakók – Ászkák a Molnár János-barlangban

Viselkedési innovációnak nevezzük, amikor egy bizonyos populációban egy addig nem megfigyelhető új viselkedésforma jelenik meg, akár egy korábban már létező viselkedés módosulásaként. Több korábbi kutatás utal arra, hogy a viselkedési innováció kulcsfontossággal bír az ismeretlen szituációkkal szembeni megküzdés során, így egy populáció egyedeinek nagy innovációs készsége az új élőhelytípusok sikeres birtokba vételének, kolonizációjának is előfeltétele.   A…

Tovább olvasok

Gyógyszertervezés növények számára – Első kézből

Október 25-én a rangos Science című lap hasábjain jelent meg az a tudományos cikk, melyben új típusú agrokémiai fegyver kifejlesztését jelentették be amerikai és japán kutatók a szárazságstressz elleni küzdelemben. A cikk körüli nagy érdeklődést indokolja, hogy a klímaváltozás egyre gyakrabban és egyre nagyobb termőterületeken okoz hosszabb-rövidebb aszályos időszakokat, miközben az öntözéshez szükséges víz is…

Tovább olvasok

Otthona a holtfa – Az év rovara: a havasi cincér

A Magyar Rovartani Társaság internetes szavazásán fölényes többséggel nyert a havasi cincér (Rosalia alpina), így ez a faj lett 2019 rovara. Két vetélytársával – a kis Apolló-lepkével és a magyar tarszával – együtt közösségi jelentőségű faj, vagyis szerepel az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein.   Az élőhelyvédelmi irányelv alapján készülő következő országjelentés (amelyben a közösségi jelentőségű…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/