Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Geológia

Középkori nanotechnológia – Interjú Weiszburg Tamással

Weiszburg Tamás – az ELTE Ásványtani Tanszék vezetője – Gherdán Katalin adjunktussal és egy kutatócsapattal különleges kutatást folytatott a középkori aranyhímzésekről. A kutatásról nemrég jelent meg egy cikk az Analytical Chemistry-ben, újszerűsége és az általuk kialakított kutatási protokoll miatt azóta is kérnek kiegészítő információkat tőlük. A műszeres analitikai vizsgálat során arra keresték a választ, hogy…

Tovább olvasok

Pollenekkel a klímaváltozás nyomában – Beszélgetés Magyari Enikővel

Magyari Enikő biológus, a földtudományok akadémiai doktora, az ELTE főmunkatársa, az MTA tudományos tanácsadója kapta idén a Magyar Felfedező Nagydíjat az őskörnyezetet elemző-feltáró munkájáért, valamint a paleobotanikában és paleo-ökológiában tett nemzetközi jelentőségű felfedezéseiért. Az elismerést a Felfedezők Napján vehette át a szakember, aki a földtörténeti közelmúlt nyomait vizsgálja, ezen belül pedig főként a növénytakaró változásait…

Tovább olvasok

A felszínmozgások kémiai folyamatai – Interjú Udvardi Beatrixszal

Budapesten, a Városliget szomszédságában áll egy patinás szépségű épület, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MGFI) székháza. Itt beszélgettünk Udvardi Beatrixszal, a Geokémiai és Laboratóriumi Főosztály tudományos munkatársával a Duna menti löszfalak mozgásairól. A fiatal kutató új szemléletet hozott a tudományterületbe: a felszínmozgásokban lezajló folyamatok kémiai oldalát vizsgálja. Modelljének eredményei talán segítenek majd egy, a…

Tovább olvasok

Olaj és víz – Interjú Zentainé Czauner Brigitta

Az ELTE TTK FFI Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének egyetemi tanársegédje, Zentainé Czauner Brigitta lassan egy éve működteti munkatársaival kutató- és oktatócsoportját a Tóth József és Erzsébet Hidro­geo­ló­gia Pro­fesszúra keretében. A cél többek között a földfelszín alatti kőolaj, földgáz és vízkészletek egységes szemléletű kutatása. Ez két, hagyományosan élesen elkülönülő tudományterület közötti kapcsolat kiépítését jelenti. ­ – Hogyan…

Tovább olvasok

Magyar modell és a celebeszi ércbányászat – Interjú Albert Gáspárral

Albert Gáspár, az ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa munkatársaival egy szoftvert készített, amivel egy-egy területen a földkéreg mozgásait lehet modellezni. Először a Kárpát-medence egyes részeinek süllyedését, emelkedését, oldalirányú mozgásait térképezték fel. Ezután indonéziai adatokat tápláltak a modellbe, hogy megjósolják: hol érdemes réz és más fémek érceit keresni. A program szabadon hozzáférhető az…

Tovább olvasok

Cseppkövekben a klímaváltozás – Interjú Demény Attilával

Hazánk cseppkövei nem csak turisztikai látványoságnak számítanak, hanem értékes információkat rejtenek a klímaváltozás vizsgálatához. Ezek kinyerése nem egyszerű, a barlangok átfogó vizsgálatától a cseppkövek több módszert alkalmazó elemzéséig terjed. Demény Attila akadémikus, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet igazgatója nemrég tartotta akadémiai székfoglalóját a cseppkövek klímakutatási szerepéről. Ebből az alkalomból beszélgettünk arról, milyen eredményekre…

Tovább olvasok

Ahol a föld alatt is a víz az úr – Bányászat szivattyúkkal

Kevés olyan hely van hazánkban, ahol még ma is „jó szerencsével” köszönnek egymásnak az emberek. A bányászok jellegzetes üdvözlése néhány évtizede még az iskolákban is dívott azokon a településeken, ahol a bányászat és az ehhez kapcsolódó szakmák jelentették a legfőbb megélhetést. A szívlapát és a csákány szögre akasztásával, a szalagok, kaparók, vitlák, marók és pajzsok…

Tovább olvasok

Zélandia, az elsüllyedt kontinens? – A 8. földrész

Az Amerikai Geológiai Társaság folyóiratában néhány hete tanulmány jelent meg egy új kontinens, Zélandia létezéséről, alaposan felborzolva ezzel a nemzetközi tudományos életet. A hír megmozgatta a nem szakemberek fantáziáját is, felidézve bennük az egykori ókori kontinens, az elsüllyedt Atlantisz legendáját, mely évszázadokon át foglalkoztatta az embereket. Az Élet és Tudomány kétrészes cikkben járja körbe a…

Tovább olvasok

tengerben lebegő szemétsziget

Az ember mint földtani tényező – Egy új korszak hajnalán

Még soha nem élt egyszerre ennyi ember a Földön. Lassan nyolcmilliárdan vagyunk. A Homo sapiens jelenléte nélkül is folytonosan változó bolygónkon felgyorsult az élő és az élettelen természet átalakulása, erőforrásaink egy része véges. Az emberi tevékenységet – sok egyéb mellett – a fokozódó földhasználat, a csökkenő biodiverzitás, az emelkedő éves középhőmérséklet, az egyre magasabb tengerszint,…

Tovább olvasok

Újabb nukleáris robbantási kísérletek - páholyból

Az antropocén helye a földtörténeti időskálán – Egy új korszak hajnalán (2. rész)

A bolygónk arculatában az évmilliók során bekövetkezett – és cikkünk múlt heti, első részében ismertetett – változások drámai módon kihatottak az élővilág fejlődésére is. A paleontológusok öt nagy tömeges kihalási eseményt tartanak számon és további néhány kisebbet. Sokan azonban úgy vélik, hogy napjainkban egy újabb, jelentős kihalási esemény küszöbén állunk – vagy éppen már nyakig…

Tovább olvasok

© 2022 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/