Friss cikkek
Cikkpályázati felhívás -- doktoranduszok számára
A fiatal kutatók jelentik a jövő ígéretét a tudományban és a tudománykommunikációt frissítő munkában. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) ezért ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet a doktori tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, tudományos fokozattal még nem rendelkező fiatal kutatóknak. A pályázat célja, hogy a doktoranduszok saját kutatásaikat, illetve azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.
A pályázatot három kategóriában lehet benyújtani: 1.) Élet és Tudomány kategória: a pályázók ebben a kategóriában a széles nagyközönség számára írott, figyelemfelkeltő, az Élet és Tudomány stílusában készülő népszerűsítő cikkel pályázhatnak. A cikk terjedelme: 10-12 ezer n (szóközökkel). Ehhez 4-6 színes kép vagy ábra, grafikon, illusztráció is csatolandó. 2.) Természet Világa kategória: a pályázók ebben a kategóriában a természettudományok és a műszaki tudományok iránt érdeklődő olvasók számára írott, figyelemfelkeltő, a Természet Világa stílusában készülő ismeretterjesztő közleménnyel pályázhatnak. A cikk terjedelme: 15-18 ezer n (szóközökkel), amihez 5-7 színes illusztráció vagy magyarázó ábra is csatolandó. 3.) Valóság kategória: a pályázók ebben a kategóriában a társadalomtudományokhoz kapcsolódó, figyelemfelkeltő, a Valóság stílusában készülő cikkel pályázhatnak. A cikk terjedelme: 35-40 ezer n (szóközökkel). Pályázni csak eredeti, máshol még nem közölt, illetve máshova közlésre be nem küldött, egyszerzős cikkel lehet. A pályaművek elkészítésének segítése érdekében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat online pályázati felkészítő tájékoztatót tart 2021. október 7-én 14 órától, amelyre jelentkezni a titlap@titnet.hu e mail címen lehet (a tárgymezőben kérjük feltüntetni: TIT–DOSZ pályázati tájékoztató). A pályaműveket a www.termvil.hu oldalon található pályázati felületre kell feltölteni. A pályázat feltétele az ott található Pályázói adatlap hiánytalan kitöltése. A pályázatok beérkezési határideje: 2021. november 8. A pályaműveket a három lap szerkesztősége, a TIT, valamint a DOSZ által felkért zsűri bírálja el. Mindhárom kategória első három helyezettje pénzdíjazásban részesül a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében szervezendő díjátadó minikonferencián. A szerkesztőségek a díjazott és a díjazásban nem részesült, de közlésre alkalmas cikkeket – a szerzőikkel egyeztetett szerkesztés után – ellenszolgáltatás nélkül megjelentetik. A pályázat beküldői a pályázaton való részvétellel egyben hozzájárulnak cikkük online közzétételéhez is a lapok internetes változatában. SzerkesztőségCikkpályázatunk nyertesei
Lezárult a 2021. évi Élet és Tudomány – BME – Pro Progressio tudománynépszerűsítő cikkpályázat.
Új sodrómoly Magyarországon
A házfalakra felfutó borostyán levélzetében rejtőzködő, Magyarországon eddig soha nem látott sodrómoly lepkéje bukkant fel hazánkban. A Clepsis dumicolana annyira új faj, hogy még hivatalos magyar neve sincs, előzetesen borostyán-sodrómolynak nevezhetjük.
Kiábrándulás és nosztalgia
A közvélekedés szerint a nosztalgia nem feltétlenül pozitív jelenség, általában édesbús múltba révedést értünk alatta, ami ugyan kellemesen andalító lehet, de az égvilágon semmi haszna nincs, csak eltereli a figyelmünket a realitásról, az előttünk álló feladatokról. Ám lélektani szempontból nem is olyan biztos, hogy valóban értelmetlen, ha rózsaszín szemüvegen át szemléljük múltunk valamely eseményét. A nosztalgia édes érzései ellenszerként hathatnak, és képesek ártalmatlanítani az élet keserűségeit, például a kiábrándultságot. A kiábrándultság, illúzióvesztés, vagyis az a kellemetlen érzés, amely akkor fog el bennünket, amikor rájövünk, hogy valamilyen reményünk alaptalan volt, sajnos mindenki számára ismerős. Nemcsak az érinthet érzékenyen bennünket, ha a személyes életünkkel kapcsolatban szembesülünk azzal, hogy a dolgok nem a várakozásunknak megfelelően alakultak – a hatás hasonló, ha társadalmi folyamatokkal, globális eseményekkel összefüggésben tapasztaljuk meg ugyanezt.
Fizikus a virágoskertben
A kertészek jól tudják, hogyan lehet úgy összeválogatni a virághagymákat, hogy februártól októberig mindig virágozzon valamelyik. De ma is nagy kérdés, honnan tudják a növények, mikor kell kibújni a föld alól és virágot bontani. Jánosi Imre fizikus és kollégái a New Phytologist című szaklapban jelentették meg ebben a témában végzett kutatásaikat. Az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék professzorával az álta-luk elért izgalmas felfedezésről beszélgettünk.
Szakkollégiumi cikkpályázat - megszületett a döntés!
A felkészült kutatójelöltek jelentik a jövő ígéretét a tudományban és a tudománykommunikációban egyaránt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a Protestáns Felsőoktatási Szakkollégiummal és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiummal közösen ezért hirdette meg ismeretterjesztő cikkpályázatát a szakkolégiumi tagsággal rendelkező fiatal pályázóknak. A pályaművek bírálata lezárult.
Ókori pásztoroktól a karanténkirándulókig
A Szép-völgy nevét sok budapesti ismeri, hiszen a hármashatár-hegyi kirándulások gyakran Szépvölgyi úti buszozással vagy autózással indulnak. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a Szépvölgyi út alsó szakaszán a szaporodó lakóparkok és irodaházak miatt évről évre egyre nagyobb forgalomban kell araszolnunk. De ki gondolná, hogy az „igazi” Szép-völgy gyönyörű fekvésű felső részét 50 éve majdnem beépítették? Mára ennek szerencsére alig van nyoma, és jó hír, hogy a völgyfő a következő években visszanyerheti természetes arcát.
Irány a Mars!
A Mars az ősidőktől kezdve foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Istenséget láttak bele, képzeletben marslakókkal népesítették be – és, mióta az űrhajózás napirenden van, szeretnének ellátogatni oda. Az emberes űrutazás azonban olyan, mint a múltheti rovatunkban említett fúziós energia: már évtizedek óta mondogatják, hogy „majd pár évtized múlva” lesz esedékes.
Olcsó energiára várva
A Nap energiatermelését sokáig közönséges égéssel próbálták magyarázni. Lord Kelvin felvetette, hogy a kisugárzott hőt gravitációs összehúzódás eredményezi. Csakhogy egyik folyamattal sem tudtak olyan hosszú időtartamú, stabil működést kimagyarázni, mint a Földön előforduló fosszíliák becsült kora. 1905-ben publikálta Einstein a híres E = mc² egyenletét, e szerint rendkívül kevés anyag is hatalmas energiamennyiséget hordoz magában. De miképp lehetne ezt hasznosítani? 1939-ben Hans Bethe írta le a fúziós reaktor építésének lehetőségét. 1948-ban a Princetoni Egyetemen új laboratóriumot hoztak létre Lyman Spitzer vezetésével, hogy megvalósítsák Bethe álmát. 1951- re készültek el az első sztellarátorral, amivel sikerült a földön is magfúziót létrehozni. A „keleti térfélen” Tamm és Szaharov hozott létre fúziós berendezést tokamak néven, szintén az 50-es évek elején. Természetesen az ő eredményeikről csak évekkel később lehetett nálunk hallani. Bár több laboratórium a sztellarátorok fejlesztésére voksolt, jelen pillanatban ez a műszaki megoldás tűnik sikeresebbnek.
Beszélgetés Bod Péter Ákos professzorral
A jegybank hagyományos feladatai mellé a kilencvenes évek elején új feladatok társultak, közülük a legfontosabb: a pénz vásárlóeröjének megőrzése. Egyebek között erről - az árstabilitás, az infláció es az alapkamat összefüggéseiről - beszélgettünk Bőd Peter Ákos közgazdászprofesszorral, a rendszerváltozással a kormányzattól ismét függetlenné vált Magyar Nemzeti Bank első elnökével.
Aktuális számunk
Galéria
Október
