Friss cikkek
Prima Primissima jelölt a TIT!
2019-ben lapunk működtető szervezete, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is bekerült a díjra esélyesek közé, Magyar oktatás és köznevelés kategóriában.
Az idén 17 esztendős Prima Primissima Díj évről évre a kiemelkedő teljesítmények elismerése, jelöltjei példaértékűt alkottak a kultúra, a művészet, illetve a tudomány területén. Tíz kategóriában hirdetnek kiválóságokat, minden kategóriában három jelölt kap helyet. Közülük titkos szavazással választják ki a Primissimákat, akik 15 millió forint elismerésben részesülnek. A közönség ismét lehetőséget kap a szavazásra, a Közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb, a jelölt személye idén is SMS-szavazással dől el. Érdemes szavazni, hiszen a voksolás résztvevői között egy új Mercedes-Benz CLA személygépkocsit sorsolnak ki. A szavazatokat a +36 70 707 7000 számon lehet leadni a jelöltek SMS kódjának beütésével, mely a TIT esetében a 15-ös. Szavazni november eleje és december eleje között lehet, a díjról és a szavazásról további információkat találnak a www.primaprimissima.hu weboldalon.
Köszönjük, ha egy SMS-el Ön is hozzájárul, hogy a Közönségdíjból származó bevétellel a Társulat tovább bővíthesse széleskörű, minőségi ismeretterjesztő munkáját az oktatásban és a köznevelésben!
Otthona a holtfa
A Magyar Rovartani Társaság internetes szavazásán fölényes többséggel nyert a havasi cincér (Rosalia alpina), így ez a faj lett 2019 rovara. Két vetélytársával – a kis Apolló-lepkével és a magyar tarszával – együtt közösségi jelentőségű faj, vagyis szerepel az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein.
Kék fényre optimalizálva
Amikor az élővilág sokféleségét próbáljuk feltérképezni, vagy az aktuális kihalási hullám miatt a biodiverzitás csökkenéséről beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a többsejtű élőlényekre, leginkább a gerinces szervezetekre gondolni. Ez nem véletlen, mivel máig sötétben tapogatózunk a többi élőlény, elsősorban a prokarióta és egysejtű eukarióta élőlények diverzitása kapcsán.
Kérészvédő fénysorompó
Az elmúlt évek óriási rajzásait követően már mind megismerkedhettünk a védett dunavirág (Ephoron virgo) nevével, amely több évtizedes szünet után 2012 óta gyönyörködtet újra tömeges szárnyalásával a Duna teljes magyarországi szakaszán. A megjelenése miatt fehér kérésznek is nevezett rovar mostani térhódítása azonban nem csak örömet, hanem korábban nem ismert természetvédelmi és közlekedésbiztonsági problémákat is okoz, melyek elhárítására a világon elsőként Tahitótfalunál valósult meg egy műszaki fejlesztés.
Darwin kicsi barátja és a többiek
1835-ben történt, hogy a fiatal Charles Darwin világkörüli útján, a chilei partok előtt egy furcsa lényre lett figyelmes, amely egy csigaházba fúrt apró lyukból integetett feléje. Az alig néhány milliméteres kicsi állatról Darwin hamar kiderítette, hogy a kacslábú rákokkal, azaz a balánuszokkal áll rokonságban. A balánuszok közismert állatok a tengerjáró népek körében: ezek azok a kúp alakú lények, amelyek megtapadnak a part menti sziklákon, sőt a tengerészek nagy bosszúságára a hajók alján is, így azok futása erősen meglassul. A Darwin-féle balánusznak azonban nem volt kúpos váza, és szokatlanul kicsi is volt, így az élőlény pontos meghatározásával Darwin sokáig nem boldogult. Kezdetben egyszerűen „kicsi barátjának” (Little Fellow) nevezte a jószágot.
Szimpatikus számok
Az egészséges ember önértékelése pozitív, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy szereti önmagát. Azonban sokan vannak, akik nem szívesen hirdetik, hogy jó véleménnyel vannak saját magukról – például azért, mert ezt szerénytelenségnek tartják –, így azok a tesztek, melyek nyíltan rákérdeznek az önértékelés szintjére, torzíthatnak. Ezért a pszichológusok megpróbáltak olyan módszereket kidolgozni, melyek nem igénylik, hogy az ember tudatosan minősítse önmagát.
Vége a Moore-korszaknak?
Úgy tűnik, több mint ötven év után véget ér elektronikus eszközeink exponenciális teljesítménynövekedése. A hogyan tovább kérdésre London Gábor kutatócsoportja az MTA Természettudományi Kutatóközpontban a szerves kémiában keresi a választ. Az Akadémia Lendület programja támogatásával molekuláris kapcsolók és motorok segítségével olyan molekulák előállításán dolgoznak, amelyek különböző funkciókra hangolhatók, többféleképpen és könnyebben programozhatók alkalmazásokra.
Kossuth-hölgymál
Egy terület növényvilágának legértékesebb elemei a kizárólag ott előforduló, bennszülött növények. Kevesen tudják, hogy van olyan növény, mely kizárólag fővárosunk területén, illetve annak közvetlen környezetében fordul csak elő. Alig ismerjük, védetté is csupán az utóbbi időben nyilvánították és nem kell gondolkodnunk azon, vajon hol láttunk korábban róla fotót, ugyanis a hátlapon látható az első nyomtatásban megjelent kép róla.
Csalás és öncsalás
Ágat un – ez egy anagramma. Meg tudja fejteni, Kedves Olvasó? Nem csoda, ha nem, mivel ez a feladvány gyakorlatilag megfejthetetlen. Elvileg ugyan létezik megoldása: a betűk átrendezésével kirakható az, hogy taguán, ami a repülő mókus egy ritkán használt neve, de ezt a szót néhány szakemberen kívül aligha ismeri bárki is. Pszichológiai szempontból nem is az az érdekes, hogy valaki meg tudja-e fejteni ezt az anagrammát, hanem az, beismeri-e, hogy nem tudta megfejteni.
Az évtized szaharai porvihara Európában
Korábban alig látott sajtóvisszhangot kapott a 2019 áprilisában kialakult szaharai porvihar, melynek finomszemcsés törmeléke Európa jókora hányadát elárasztotta. Narancssárgára színezett naplemente, vörös foltok és porcseppek az autók szélvédőjén, kerti bútorokon, hajók fedélzetén, marsbéli tájra emlékeztető magashegységi hómezők – a közösségi médiában fellelhető beszámolók és fényképek így adtak hírt Kréta szigetétől Dél-Európán át a Brit-szigeteken keresztül egészen Izlandig.
Aktuális számunk
Galéria
Október
