Friss cikkek
Cikkpályázatunk nyertesei
Lezárult a 2021. évi Élet és Tudomány – BME – Pro Progressio tudománynépszerűsítő cikkpályázat.
A zsűri – Salgó András, Boldizsár Adrienn, Hős Csaba, Harmathy Norbert, Károlyi György, Pataki Béla, Török Ádám, Zilahy Gyula, Vukoszávlyev Zorán, Pásztor Balázs és Szoucsek Ádám – az alábbi döntést hozta:
Kutatói-oktatói kategória:
I. díj: Molnár Kolos (BME Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék)
A jelen és a jövő arcmaszkjai
II. díj: Herman Tibor ( BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék)
SMOG-2, újabb kísérletek a PocketQube kategóriában
III. díj: Szöllősi Ágnes (BME Kognitív Tudományi Tanszék)
Mitől lesz egy esemény emlékezetes?
Új Nemzeti Kiválóság Programmal összefüggő kutatatással kapcsolatos pályamunkáért járó elismerő oklevél: Molnár Kolos és Szöllősi Ágnes
Zsűri elismerő oklevele:
Géczy Attila (BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Elektronikai Technológia Tanszék)
Áramkört a fritőzből – a gőzfázisú forrasztásról
Hallgatói kategória:
I. díj (megosztva)
Bognár Zsófia (BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék)
MikroRNS – a szívinfarktus potenciális biomarkere?
és
Jenei Attila Zoltán (BME Informatikai és Villamosmérnöki Kar, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék)
Parkinson-kór non-invazív módszereken alapuló felismerése, monitorozása
II. díj: Alekszejenkó Levente (BME VIK, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék)
Parkolóhely 450 Ft-ért először, másodszor, elkelt!
III. díj (megosztva)
Buda Kata (BME VBK, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék)
Mozogjunk együtt! – A baktériumok helyváltoztató mozgásformái
és
Pál Domonkos (BME VBK Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék)
Glükózaminoglikánok mint daganatos betegségek jelzőmolekulái
Új Nemzeti Kiválóság Programmal összefüggő kutatással kapcsolatos pályamunkáért járó elismerő oklevél: Bognár Zsófia
Zsűri elismerő oklevele:
Nagy Ágoston Gábor (BME VIK ETT, Nanobioszenzorika Laboratórium)
Rákos sejtek inváziójának vizsgálata kompakt epitél sejtrétegen digitális holografikával
A Díjazottaknak gratulálunk, egyben köszönjük valamennyi Pályázónk pályamunkáját. A cikkeket az Élet és Tudományban megjelentetjük.
Gózon Ákos
Új sodrómoly Magyarországon
A házfalakra felfutó borostyán levélzetében rejtőzködő, Magyarországon eddig soha nem látott sodrómoly lepkéje bukkant fel hazánkban. A Clepsis dumicolana annyira új faj, hogy még hivatalos magyar neve sincs, előzetesen borostyán-sodrómolynak nevezhetjük.
Kiábrándulás és nosztalgia
A közvélekedés szerint a nosztalgia nem feltétlenül pozitív jelenség, általában édesbús múltba révedést értünk alatta, ami ugyan kellemesen andalító lehet, de az égvilágon semmi haszna nincs, csak eltereli a figyelmünket a realitásról, az előttünk álló feladatokról. Ám lélektani szempontból nem is olyan biztos, hogy valóban értelmetlen, ha rózsaszín szemüvegen át szemléljük múltunk valamely eseményét. A nosztalgia édes érzései ellenszerként hathatnak, és képesek ártalmatlanítani az élet keserűségeit, például a kiábrándultságot. A kiábrándultság, illúzióvesztés, vagyis az a kellemetlen érzés, amely akkor fog el bennünket, amikor rájövünk, hogy valamilyen reményünk alaptalan volt, sajnos mindenki számára ismerős. Nemcsak az érinthet érzékenyen bennünket, ha a személyes életünkkel kapcsolatban szembesülünk azzal, hogy a dolgok nem a várakozásunknak megfelelően alakultak – a hatás hasonló, ha társadalmi folyamatokkal, globális eseményekkel összefüggésben tapasztaljuk meg ugyanezt.
Fizikus a virágoskertben
A kertészek jól tudják, hogyan lehet úgy összeválogatni a virághagymákat, hogy februártól októberig mindig virágozzon valamelyik. De ma is nagy kérdés, honnan tudják a növények, mikor kell kibújni a föld alól és virágot bontani. Jánosi Imre fizikus és kollégái a New Phytologist című szaklapban jelentették meg ebben a témában végzett kutatásaikat. Az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék professzorával az álta-luk elért izgalmas felfedezésről beszélgettünk.
Szakkollégiumi cikkpályázat - megszületett a döntés!
A felkészült kutatójelöltek jelentik a jövő ígéretét a tudományban és a tudománykommunikációban egyaránt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a Protestáns Felsőoktatási Szakkollégiummal és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiummal közösen ezért hirdette meg ismeretterjesztő cikkpályázatát a szakkolégiumi tagsággal rendelkező fiatal pályázóknak. A pályaművek bírálata lezárult.
Ókori pásztoroktól a karanténkirándulókig
A Szép-völgy nevét sok budapesti ismeri, hiszen a hármashatár-hegyi kirándulások gyakran Szépvölgyi úti buszozással vagy autózással indulnak. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a Szépvölgyi út alsó szakaszán a szaporodó lakóparkok és irodaházak miatt évről évre egyre nagyobb forgalomban kell araszolnunk. De ki gondolná, hogy az „igazi” Szép-völgy gyönyörű fekvésű felső részét 50 éve majdnem beépítették? Mára ennek szerencsére alig van nyoma, és jó hír, hogy a völgyfő a következő években visszanyerheti természetes arcát.
Irány a Mars!
A Mars az ősidőktől kezdve foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Istenséget láttak bele, képzeletben marslakókkal népesítették be – és, mióta az űrhajózás napirenden van, szeretnének ellátogatni oda. Az emberes űrutazás azonban olyan, mint a múltheti rovatunkban említett fúziós energia: már évtizedek óta mondogatják, hogy „majd pár évtized múlva” lesz esedékes.
Olcsó energiára várva
A Nap energiatermelését sokáig közönséges égéssel próbálták magyarázni. Lord Kelvin felvetette, hogy a kisugárzott hőt gravitációs összehúzódás eredményezi. Csakhogy egyik folyamattal sem tudtak olyan hosszú időtartamú, stabil működést kimagyarázni, mint a Földön előforduló fosszíliák becsült kora. 1905-ben publikálta Einstein a híres E = mc² egyenletét, e szerint rendkívül kevés anyag is hatalmas energiamennyiséget hordoz magában. De miképp lehetne ezt hasznosítani? 1939-ben Hans Bethe írta le a fúziós reaktor építésének lehetőségét. 1948-ban a Princetoni Egyetemen új laboratóriumot hoztak létre Lyman Spitzer vezetésével, hogy megvalósítsák Bethe álmát. 1951- re készültek el az első sztellarátorral, amivel sikerült a földön is magfúziót létrehozni. A „keleti térfélen” Tamm és Szaharov hozott létre fúziós berendezést tokamak néven, szintén az 50-es évek elején. Természetesen az ő eredményeikről csak évekkel később lehetett nálunk hallani. Bár több laboratórium a sztellarátorok fejlesztésére voksolt, jelen pillanatban ez a műszaki megoldás tűnik sikeresebbnek.
Beszélgetés Bod Péter Ákos professzorral
A jegybank hagyományos feladatai mellé a kilencvenes évek elején új feladatok társultak, közülük a legfontosabb: a pénz vásárlóeröjének megőrzése. Egyebek között erről - az árstabilitás, az infláció es az alapkamat összefüggéseiről - beszélgettünk Bőd Peter Ákos közgazdászprofesszorral, a rendszerváltozással a kormányzattól ismét függetlenné vált Magyar Nemzeti Bank első elnökével.
Elhunyt Hámori József, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke
Életének 90. évében évében meghalt Hámori József Széchenyi-díjas neurobiológus, akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke.
Aktuális számunk
Galéria
Október
