Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Űrkutatás

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Űrkutatás

Rakétanyomvonalak Dennis Fisher, James Young és Nick Hilton felvételein (Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Twilight_phenomena és személyes levelezés a megfigyelőkkel)

Kiemelt Űrkutatás

Rakétanyomvonalak – Az űrkorszak légköroptikai látványosságai

Az első műhold indításával 1957-ben az emberiség történetének új szakasza, az űrkorszak vette kezdetét. Azóta számos távközlési, távérzékelési, meteorológiai, navigációs és katonai műholdrendszer kezdte meg működését, napjainkban pedig különösen fontos az emberes űrrepülés és a Naprendszer bolygórendszerének minél részletesebb feltárása. A különböző célú űreszközöket hordozó rakéták kilövését ezúttal légköroptikai szempontból vehetjük szemügyre.

2025.03.25.

Kiemelt Űrkutatás

Magyar kutatók a folyékony marsi víz nyomában – Interjú Pál Bernadettel

A Mars kutatásának alapvető kérdése, van-e folyékony víz a bolygón. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai a folyékony víz megjelenésének körülményeit modellezték a teljes marsfelszínre vonatkoztatva. Eredményeik nemrégiben még a napi hírekbe is bekerültek. Pál Bernadett az ELTE Fizika Doktori Iskola hallgatója, a CSFK tudományos segédmunkatársa nem csak aktív közreműködője…

2022.05.26.

A Daedalus kráter a Hold túlsó felén az Apollo-11 felvételén (FORRÁS: NASA)

Űrkutatás

Holdkráterek a leszállóhely körül – Nyugalom tengere bázis

2019. július 20-án ünnepli a világ a holdraszállás 50. évfordulóját, melynek során Neil Armstrong és Edwin (Buzz) Aldrin végrehajtotta a történelem első holdsétáját. Azt már kevesebben tudják, hogy egyben ez volt az első alkalom is, amikor egy ember közvetlen közelről, a peremén állva szemlélt meg krátert egy másik égitesten. A modern űrkutatás történetének legnagyobb hatású eseményei…

2019.11.21.

Űrkutatás

Tizenhárom évig a Szaturnusz körül – A Cassini szonda szenzációs életútja

A NASA Cassini szondája 2017. szeptember 15-én ért el élete utolsó, nagyon izgalmas pillanatához, amikor is hullócsillagként elégett a Szaturnusz légkörében. Ebből az alkalomból tekintsük át röviden azt az izgalmas 34 évet, ami az elhatározástól a megvalósításig eltelt, és azok közül az eredmények közül néhányat, amelyek mérföldkőnek tekinthetők! IDL TIFF file A NASA-ban 1983 körül ért meg…

2018.10.17.

A hét kutatója Csillagászat Fizika Űrkutatás

Gravitációshullám-kutatás Európában – Interjú Vasúth Mátyással

A tavalyi esztendő legnagyobb tudományos szenzációját a gravitációs hullámok felfedezése jelentette. A történelmi eredményt az USA-ban működő LIGO berendezéssel érték el. Erről többször írtunk lapunkban is. Nemrégiben fejeződött be az európai detektor, a Virgo fejlesztése, a múlt héten pedig újabb észlelést jelentettek be a szakemberek. Vasúth Mátyással (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont) a magyar Virgo-csoport vezetőjével…

2017.09.29.

Fizika Földtudomány Környezetvédelem Meteorológia Műszaki tudományok Űrkutatás

Rejtett összefüggések a klímaváltozással – Ultraibolya-sugárzás és ózonréteg

Ismeretterjesztő filmekben és előadásokon, beszélgetésekben számtalan esetben felvetődik a kérdés, hogy az ózontartalom és az UV-sugárzás változásainak a klímaváltozás-e az okozója, vagy kapcsolatba hozhatók-e vele. Részletekbe menő magyarázat nélkül mind az igenlő, mind a nemleges válasz félrevezető azok számára, akik nem napi szinten foglalkoznak a témával. Cikkünk szerzője az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium…

2017.09.06.

Az Apollo-11 küldetés során Buzz Aldrin szeizmométert telepített a Holdra a Nyugalom-tengere (Mare Tranquilitatis) területén 1969. július 20-án

Csillagászat Fizika Földtudomány Űrkutatás

Holdrengések – Ha égi kísérőnk megrázza magát

A földrengések pusztító erejét sajnos nagyon jól ismerjük itt a Földön, gondoljunk csak a természeti jelenség okozta, legutóbbi olaszországi tragédiára. Az augusztus végén kipattant rengést több mint 1000 utórengés követte. Arról már bizonyára kevesebben hallottak, hogy a Holdon is vannak heves rengések: a földrengés etimológiája alapján holdrengések. A Holdat a szeizmológusok az 1970-es évekig teljesen halott…

2016.12.21.

Csillagászat Fizika Műszaki tudományok Űrkutatás

Légyszemmel a csillagokra – Interjú Pál Andrással

Az MTA CSFK Konkoly Obszervatóriumában egy olyan, 19 kamerából álló, teljesen automatikusan működő távcsőrendszer létrehozásán dolgoznak, amely az egész égboltról egyszerre készíthet jó felbontású képeket akár néhány perces időközönként. A világon egyedülálló fejlesztés a Lendület program keretében valósul meg. A légyszem-optika atyjával Pál András fizikussal beszélgettünk a különleges berendezés tudományos jelentőségéről és a kutatás új…

2016.12.14.

Dobos Vera portréja (Trupka Zoltán felvétele)

A hét kutatója Biológia Csillagászat Fizika Geológia Kémia Űrkutatás

Az élet lehetősége az exoholdakon – Interjú Dobos Verával

A földön kívüli élet kutatása mindenkit izgat, az exobolygók felfedezése pedig még inkább felcsigázta az érdeklődést. Nagy érdeklődésre tett szert a nemrég felfedezett új bolygó is, mely a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónáján belül kering. Az aktuális téma kapcsán Dobos Verával, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos segédmunkatársával izgalmas…

2016.10.19.

Fizika Műszaki tudományok Űrkutatás

A második magyar műhold és ami utána jön – Interjú Zábori Balázzsal

A második magyar műhold teheti meg az első lépést abba az irányba, hogy részletes képünk legyen a Föld sugárzási környezetéről. Nemcsak a kutatók, fejlesztők és az üzleti élet szereplői számára fontos, hanem hétköznapjainkra is hatással lehet, ha előre meg tudjuk mondani egy műholdról, hogy a tervezett pályáján milyen sugárzást fog kapni. A világon egyedülálló programról…

2016.10.06.