Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Űrkutatás

A Daedalus kráter a Hold túlsó felén az Apollo-11 felvételén (FORRÁS: NASA)

Holdkráterek a leszállóhely körül – Nyugalom tengere bázis

2019. július 20-án ünnepli a világ a holdraszállás 50. évfordulóját, melynek során Neil Armstrong és Edwin (Buzz) Aldrin végrehajtotta a történelem első holdsétáját. Azt már kevesebben tudják, hogy egyben ez volt az első alkalom is, amikor egy ember közvetlen közelről, a peremén állva szemlélt meg krátert egy másik égitesten.   A modern űrkutatás történetének legnagyobb hatású eseményei…

Tovább olvasok

Tizenhárom évig a Szaturnusz körül – A Cassini szonda szenzációs életútja

A NASA Cassini szondája 2017. szeptember 15-én ért el élete utolsó, nagyon izgalmas pillanatához, amikor is hullócsillagként elégett a Szaturnusz légkörében. Ebből az alkalomból tekintsük át röviden azt az izgalmas 34 évet, ami az elhatározástól a megvalósításig eltelt, és azok közül az eredmények közül néhányat, amelyek mérföldkőnek tekinthetők! IDL TIFF file A NASA-ban 1983 körül ért meg…

Tovább olvasok

Gravitációshullám-kutatás Európában – Interjú Vasúth Mátyással

A tavalyi esztendő legnagyobb tudományos szenzációját a gravitációs hullámok felfedezése jelentette. A történelmi eredményt az USA-ban működő LIGO berendezéssel érték el. Erről többször írtunk lapunkban is. Nemrégiben fejeződött be az európai detektor, a Virgo fejlesztése, a múlt héten pedig újabb észlelést jelentettek be a szakemberek. Vasúth Mátyással (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont) a magyar Virgo-csoport vezetőjével…

Tovább olvasok

Rejtett összefüggések a klímaváltozással – Ultraibolya-sugárzás és ózonréteg

Ismeretterjesztő filmekben és előadásokon, beszélgetésekben számtalan esetben felvetődik a kérdés, hogy az ózontartalom és az UV-sugárzás változásainak a klímaváltozás-e az okozója, vagy kapcsolatba hozhatók-e vele. Részletekbe menő magyarázat nélkül mind az igenlő, mind a nemleges válasz félrevezető azok számára, akik nem napi szinten foglalkoznak a témával. Cikkünk szerzője az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium…

Tovább olvasok

Az Apollo-11 küldetés során Buzz Aldrin szeizmométert telepített a Holdra a Nyugalom-tengere (Mare Tranquilitatis) területén 1969. július 20-án

Holdrengések – Ha égi kísérőnk megrázza magát

A földrengések pusztító erejét sajnos nagyon jól ismerjük itt a Földön, gondoljunk csak a természeti jelenség okozta, legutóbbi olaszországi tragédiára. Az augusztus végén kipattant rengést több mint 1000 utórengés követte. Arról már bizonyára kevesebben hallottak, hogy a Holdon is vannak heves rengések: a földrengés etimológiája alapján holdrengések. A Holdat a szeizmológusok az 1970-es évekig teljesen halott…

Tovább olvasok

all-sky kamerák

Légyszemmel a csillagokra – Interjú Pál Andrással

Az MTA CSFK Konkoly Obszervatóriumában egy olyan, 19 kamerából álló, teljesen automatikusan működő távcsőrendszer létrehozásán dolgoznak, amely az egész égboltról egyszerre készíthet jó felbontású képeket akár néhány perces időközönként. A világon egyedülálló fejlesztés a Lendület program keretében valósul meg. A légyszem-optika atyjával Pál András fizikussal beszélgettünk a különleges berendezés tudományos jelentőségéről és a kutatás új…

Tovább olvasok

Dobos Vera portréja (Trupka Zoltán felvétele)

Az élet lehetősége az exoholdakon – Interjú Dobos Verával

A földön kívüli élet kutatása mindenkit izgat, az exobolygók felfedezése pedig még inkább felcsigázta az érdeklődést. Nagy érdeklődésre tett szert a nemrég felfedezett új bolygó is, mely a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónáján belül kering. Az aktuális téma kapcsán Dobos Verával, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos segédmunkatársával izgalmas…

Tovább olvasok

A második magyar műhold és ami utána jön – Interjú Zábori Balázzsal

A második magyar műhold teheti meg az első lépést abba az irányba, hogy részletes képünk legyen a Föld sugárzási környezetéről. Nemcsak a kutatók, fejlesztők és az üzleti élet szereplői számára fontos, hanem hétköznapjainkra is hatással lehet, ha előre meg tudjuk mondani egy műholdról, hogy a tervezett pályáján milyen sugárzást fog kapni. A világon egyedülálló programról…

Tovább olvasok

Összehasonlító planetológia a Föld bolygóért – Interjú Illés Erzsébettel

A hazai űrkutatás területén elérhető legnagyobb szakmai elismerés a Bay Zoltán-díj, melyet az űrhajózás napján, április 12-én ad át az űrkutatást felügyelő miniszter. Idén Illés Erzsébet csillagász vehette át a kitüntetést közel hat évtizednyi munkásságáért. Az MTA CSFK Konkoly Obszervatórium nyugalmazott tudományos főmunkatársa szput­nyik­meg­fi­gye­lé­se­k­kel kezdte a pályáját, jelenleg főként összehasonlító bolygókutatással foglalkozik, ami rendkívül széleskörű…

Tovább olvasok

Sugárvédelem az űrben – Interjú Hirn Attilával

Az űrhajósokra leselkedő veszélyek közül a kozmikus sugárzás jelenti az egyik legnagyobb rizikót. Hirn Attila, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának vezetője részt vesz az üstököskutató Rosetta-programban is, de főként a sugárzások hatását vizsgálja. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén szolgálatot teljesítő dózismérő, a TRITEL fejlesztőjével arról beszélgettünk, milyen kockázatokkal jár a sugárterhelés és hogyan lehet…

Tovább olvasok

© 2022 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/