Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Biológia

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Biológia

Dobos Vera portréja (Trupka Zoltán felvétele)

Az élet lehetősége az exoholdakon – Interjú Dobos Verával

A földön kívüli élet kutatása mindenkit izgat, az exobolygók felfedezése pedig még inkább felcsigázta az érdeklődést. Nagy érdeklődésre tett szert a nemrég felfedezett új bolygó is, mely a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónáján belül kering. Az aktuális téma kapcsán Dobos Verával, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos segédmunkatársával izgalmas…

2016.10.19.

Biológia Ökológia

Egy kirekesztett bennszülött – A delibláti üröm

A Kárpátok ölelésében, ebben a jól lehatárolt medencében azt gondolhatnánk, hogy hazánk mai területe növényföldrajzi szempontból egységes, holott a peremeken elér hozzánk a Nyugat-balkáni, az Alpesi és a Kárpáti Flóratartomány is. A Pannóniai Flóratartomány viszont néhol jelentősen túlnyúlik mai országhatárunkon. Északnyugat felé például egészen Csehországig, míg délkeleten a Belgrád közelében fekvő Deliblátig húzódik. Bár a…

2016.10.06.

Biológia Fizika Ökológia

Életmentő fénycsapdák – Dunavirág-kutatás

Késő nyári alkony a Dunánál. Fehér kérészek sora tűnik fel a víz felett, kezdődik a dunavirágzás. A szárnyas rovarok légtánca igazi kuriózum, kérészéletükre azonban egy közelmúltban felfedezett „fényes” probléma vet árnyékot: a kivilágított hidak összetett ökológiai fénycsapdaként működnek, e hatás csökkentésére azonban vannak erőfeszítések. Kutyaharapást szőrével, azaz a fénysorompó segíthet a dunavirágok védelmében. Közismert, hogy a…

2016.10.06.

A hét kutatója Biológia Ökológia

Újra gyönyörködhetünk a kék Dunában – Interjú Kiss Keve Tihamérral

Míg a nyolcvanas években közepes volt a Duna vízminősége, ez azóta sokat javult a szennyvizek tisztítása nyomán. A mikroszkopikus algák segítenek abban, hogy nyomon kövessük vizeink minőségét – ezt az Európai Unió szabályozása is előírja. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének professzora, Kiss Keve Tihamér 1978 őszén kezdte a Duna vizsgálatát, és azóta folyamatosan kutatja a…

2016.09.28.

A jégkori nagyemlősök közül valószínűleg a gyapjas mamutok kihalása a legtöbbet vitatott téma. Mamutrekonstrukciók a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításában

Biológia Földtudomány Geológia

Perújrafelvétel – A gyapjas mamutok kihalása ügyében

Sok tudós kegyelemdöfésként értékeli az ember szerepét a mamutok kihalásában. A „coup de grâce” modell (mely szó szerint kegyelemdöfést jelent) fő okként a környezeti hatásokat teszi felelőssé a mamutállományok drasztikus csökkenéséért a késő-pleisztocén végére, de hozzáteszi, hogy kis eséllyel talán – hangsúlyosan talán, és korántsem biztosan! – túlélték volna ezt a krízist, ha az ember…

2016.09.28.

Biológia

Szerenád a nősténynek – Az Év Rovara 2016-ban – a mezei tücsök

A Magyar Rovartani Társaság 2016-ban az Év rovarának a mezei tücsköt választotta. Bár az óvatos, gyors mozgású rovart az avatatlan szem nehezen látja meg, ciripelését szinte mindenki hallotta már. (Puskás Gellért felvétele) Réteken, legelőkön, lankás domboldalakon, de akár vasúti töltéseken, gátakon is már kora tavasztól megfigyelhetjük a mezei tücsköket (Gryllus campestris). Ujjnyi vastagságú lyukakat keressünk, amelyek ferdén…

2016.08.24.

Biológia Élettudomány Ökológia

Florida fűtengere – Everglades, a mocsáróriás

Florida híres mocsárvilágának szívében körülnézve akár a Hortobágyon is érezhetnénk magunkat, legalábbis ha eltekintünk a számtalan alligátortól és a közelről már ismeretlennek tűnő növényektől. Az Everglades nagy részét ugyanis füves vegetáció borítja, a síkság egyhangúságát itt-ott bontja meg a mocsárciprusok alkotta sajátos „dómok” és trópusi „hammock” erdők mozaikja. A Magyar Természettudományi Múzeum botanikusaként több ízben…

2016.07.19.

Biológia Élettudomány

A compó

A Magyar Haltani Társaság internetes közönségszavazásán ez alkalommal is három jelölt versengett az Év Hala címért. A versenyt a szavazatok több mint kétharmadával (68%) győzelmet arató compó nyerte. Második helyen a védett selymes durbincs végzett (24%), míg a gyorsabb folyószakaszok horgászhalaként számontartott márnának a harmadik hely jutott (18%). Különös, óarany vagy zöldes színben tündöklő, mással nehezen…

2016.07.19.

Biológia

Etióp farkas

Az etióp farkas vagy más néven kaber (Canis simensis) a mi aranysakálunknál valamivel nagyobb termetű, jellegzetesen vörösessárga bundájú állat. Megjelenése miatt régebben abesszin rókának is nevezték. A világ egyik legritkább, veszélyeztetett, a pesszimisták szerint kipusztulás előtt álló kutyaféléje. Kis elterjedési területű maradványfaj, mely egykor gyakori lehetett Afrika keleti részén, de a jégkorszakot követő felmelegedés és az…

2016.06.16.

Biológia Történelem

Elfeledett ipari növényünk, a takácsmácsonya – Kultúrtörténeti botanika

Ez a különleges kultúrnövény a legfinomabb szövetek olyan gyengéd megmunkálását tette lehetővé, hogy sokáig nem tudták semmilyen mesterséges eszközzel helyettesíteni, és például a billiárdasztalok filcének készítéséhez elvétve még napjainkban is használják. Héjakútmácsonya A mácsonya nemzetségnek hazánkban két, sokak által ismert, parlagokon és útszéleken tenyésző képviselője van, a héjakútmácsonya (Dipsacus laciniatus) és az erdei mácsonya (Dipsacus fullonum). A…

2016.06.16.