Skip to content Skip to sidebar Skip to footer
Category image

Biológia

Sugárvédelem az űrben – Interjú Hirn Attilával

Az űrhajósokra leselkedő veszélyek közül a kozmikus sugárzás jelenti az egyik legnagyobb rizikót. Hirn Attila, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának vezetője részt vesz az üstököskutató Rosetta-programban is, de főként a sugárzások hatását vizsgálja. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén szolgálatot teljesítő dózismérő, a TRITEL fejlesztőjével arról beszélgettünk, milyen kockázatokkal jár a sugárterhelés és hogyan lehet…

Read more

Sok még a kihasználatlan lehetőség – Interjú Bödör Csabával

Bödör Csaba molekuláris biológus, az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa évek óta foglalkozik vérképzőszervi daganatokkal, és idén ő is azok között volt, akik önálló kutatócsoportot alakíthattak az MTA Lendület programja keretében. A szeptember elseje óta működő munkacsoport a következő években olyan diagnosztikai eljárások kifejlesztésén fog dolgozni, amelyekkel a limfómák és leukémiák…

Read more

Fák és gombák együttélése – Az ektomikorrhizás szimbiózis és jelentősége

A természet élővilága rendkívül gazdag. Sokszínűségét megcsodálhatjuk az állat- és növényvilágban egyaránt. Nem meglepő módon a méretskála alsó fokain is varázslatos fajgazdagság található, azonban ez a mindennapok során, az erdőt vagy a természetet járva rejtve marad a beavatatlan szemek előtt. A fák gyökereikkel veszik fel az életben maradásukhoz szükséges tápanyagokat a földből, illetve ezzel horgonyozzák ki…

Read more

Törékeny nádszál a mikroszkóp alatt – Interjú Szakály Ágnessel

A nádszálak mikroszkópos keresztmetszeti képe másként néz ki különböző vízmélység mellett, az állóvízből vett minta esetén, azonban arról, hogyan is néz ki egy folyóvízi növénynél, vajmi keveset tudunk. A szövettani metszetek lefotózott képét számítógépes monitoron megjelenítve többféle mérést lehet elvégezni. Ezt a problémakört vizsgálja Szakály Ágnes, a Duna-kutató Intézet Makrofiton-ökológiai Kutatócsoport fiatal kutatója. – Milyen vizsgálatokat…

Read more

Baktériumok bevetésen – Interjú Márialigeti Károllyal

Idén nagy port vert fel a médiában a budapesti Illatos út ügye: több ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot találtak a Budapesti Vegyiművek magára hagyott telephelyén. A hordók egy részét már elszállították, de a talajban még mindig ott a szennyezés, és a közeli lakóházakból vett pormintákban is kimutatták az egészségre veszélyes DDT-t. Hasonló botrány tört ki…

Read more

Lápok földjén – Észtországi barangolás

Észtország kicsiny területe ellenére igencsak bővelkedik védett térségekben, amelyeknek legfőbb jellegzetessége a legutóbbi glaciális korszak jégvájta, de idővel feltöltődött és elmocsarasodott sekély tavaiban kialakult lápvidék. Az ország egyötödét tőzeglápok borítják. Láppanoráma Földünk legnagyobb síkvidékén, a Kelet-európai-síkság északi részén utazva, a hamisítatlan balti táj képe jelenik meg előttünk. Nagy kiterjedésű fenyvesek, vizenyős területek, szántók „suhannak” el mellettünk a…

Read more

Rovardrámák a kocsányos tölgyön – Lakoma egy megbízható tápnövényen

Az evolúciós ökológia tanai szerint a széles elterjedésű, nagytermetű, hosszú életű növényeken találhatók a legváltozatosabb fogyasztóegyüttesek. Az ilyen „megbízható” tápnövényen jellemzően még a speciálisan alkalmazkodott fajok aránya is magas. Az Európában honos növényfajok közül aligha lehetne bármelyikkel jobban példázni ezeket a szabályokat, mint a kocsányos tölggyel. A kocsányos tölgy (Quercus robur) az utolsó jégkorszakot követően a…

Read more

Homoki kikerics

A kikericsek nemzetségének mintegy 160 faját ismerjük. Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honosak. Többségüknek virágzáskor nincsenek levelei, ezért sokfelé „csupasz virág”-nak vagy néhol „pucér hölgy”-nek nevezik őket. Az ősszel nyíló homoki kikerics (Colchicum arenarium) is ebbe a csoportba tartozik. Hasonlít a jóval gyakoribb őszi kikericshez, de utóbbi magasabb, erőteljesebb növésű, virágai nagyobbak és üdébb…

Read more

Faodvak életközössége – Ki lakik a fában?

A cím olvasása után valószínűleg sok embernek egy madarak lakta, a fa belsejében található élőhely, esetleg mókusokkal, kisebb emlősökkel teli lakhely jut eszébe. Holott léteznek kisebb üregek, amelyekben olyan parányi odúlakók éldegélnek, amelyeket szabad szemmel nem is láthatunk. E titokzatos világot kutatja cikkünk szerzője, Bodnár Judit a veszprémi Lovassy László Gimnázium 11. évfolyamos diákja, a…

Read more

Hivatkozások ezrei – Interjú Simon Istvánnal

Simon István, az MTA TTK Enzimológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a biológiatudomány doktora bekerült a világ legtöbbet idézett kutatói közé. A gyógyszerkutatásban kulcsszerepet játszó transzmembrán fehérjékkel, illetve a rendezetlen fehérjékkel foglalkozik. Az előbbiek a sejteket határoló sejthártyában biztosítják az anyagok és információk áramlását. A rendezetlen fehérjék annyira újdonságnak számítanak a tudományban, hogy a jelenlegi egyetemi tankönyvekben…

Read more

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/