Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Biológia

Hivatkozások ezrei – Interjú Simon Istvánnal

Simon István, az MTA TTK Enzimológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a biológiatudomány doktora bekerült a világ legtöbbet idézett kutatói közé. A gyógyszerkutatásban kulcsszerepet játszó transzmembrán fehérjékkel, illetve a rendezetlen fehérjékkel foglalkozik. Az előbbiek a sejteket határoló sejthártyában biztosítják az anyagok és információk áramlását. A rendezetlen fehérjék annyira újdonságnak számítanak a tudományban, hogy a jelenlegi egyetemi tankönyvekben…

Tovább olvasok

EgCarl von Linné, J.H. Scheffel festménye (FORRÁS: WIKIPEDIA)

Új utakon a növényrendszertan – Interjú Podani Jánossal

Podani János, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének professzora nemrégiben megjelent könyvében szakít a Linné által a XVIII. században lefektetett osztályozási elvekkel, és rangok nélküli, vagyis a családokat, rendeket, osztályokat és egyéb kategóriákat mellőző rendszert alkalmaz. Véleménye szerint a kihalt és a ma élő szervezetek együttes osztályozása csak a leszármazást illusztráló kládok felhasználásával…

Tovább olvasok

Vetővirág – A hátlapon

Az amariliszfélék családjába (Amaryllidaceae) mintegy 850, javarészt trópusi faj tartozik. Nagyrészt hagymás, tőlevélrózsás, lágyszárú növények, alsó állású magházzal. Ide tartoznak a hazai flórában a nárciszok, a tőzikék és a hóvirág is. SONY DSC A megjelenésében sokkal inkább kikericsekre emlékeztető, öt fajt számláló, őszi virágzású vetővirág nemzetséget (Sternbergia) már a régi görögök és a középkori füvészek is ismerték,…

Tovább olvasok

Molekulák összekapcsolásával a kórokozók ellen – Interjú Hudecz Ferenccel

A lepkeszúnyog által terjesztett Leishmania donovani kórokozó az embert is megtámadja. Hudecz Ferenc, az ELTE Szerves Kémia Tanszékének professzora és az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője új utakat keres a betegség elleni védekezésben. Munkatársaival két vegyületet kapcsolnak össze: az egyik a célba juttatást segíti, a másik pedig elpusztítja a kórokozót. Az efféle új molekulatípust a szaknyelv…

Tovább olvasok

Világító tölcsérgomba hazánkból (LOCSMÁNDI CSABA FELVÉTELE)

A fénylő fa titka – Világító gombák

A fatuskókból származó kísérteties fényről először a görög filozófus, Arisztotelész (Kr.e. 384–322) számolt be, majd később a római természetbúvárnak, az idősebb Pliniusnak (Kr. u. 23/24–79) is feltűnt ez a természeti „csoda”. A reneszánsz filozófusok „tüzes gombák”-ról tudósítottak, „amelyek csillagként kékes fénnyel ragyognak”. A nép is megfigyelte ezt a különleges természeti jelenséget, amit számos népies kifejezés is…

Tovább olvasok

Istenek, szent királyok, lovagok füvei – Az év vadvirágai 2015, a fehér szegfüvek

Az interneten rendezett nyilvános szavazáson 2015-ben az év vadvirágának jelölt növények közül a fehér (tollas) szegfüveket választották az érdeklődők. Az esemény rendhagyó, mivel ezúttal nem egy faj, hanem egy fajcsoport nyerte el a címet és az ezzel járó kitűntetett figyelmet. A szegfüvek régtől fogva fokozott figyelmet élveznek a természetkedvelők és természetvizsgálók köreiben. Az ókori görög természettudós-filozófus,…

Tovább olvasok

Kifejlett kék vércse

Mire használja a biológus a babaolajat? – Interjú Soltész Zoltánnal

A dalos szúnyog madarakat és emlősöket, köztük embereket is megcsíp, és ezzel a nyugat-nílusi vírust (WNV) is terjeszti. A kór embernél enyhe lefutású, de időnként komolyabb idegrendszeri tüneteket is okozhat. Soltész Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum és az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa kékvércse-odúkba helyezett ki speciális, babaolajat tartalmazó csapdákat, amelyekkel három év alatt 18 000…

Tovább olvasok

Mérnökszemlélettel a daganatok ellen – Interjú Sájevicsné Sápi Johannával

A daganatok a legtöbb halálesetet okozó betegségek közé tartoznak. Mivel azonban nincs olyan betegség, hogy „a rák” és nincs olyan, hogy „a rák ellenszere”, igen nehéz a kutatók dolga. Nem csoda, hogy nagy erőkkel folynak e téren kutatások itthon és világszerte egyaránt. Az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Csoportjában Sájevicsné Sápi Johanna egészségügyi mérnök és munkatársai…

Tovább olvasok

A Braun-rózsa virága…

A csíranövénytől a száraz kóróig – Rózsa- és galagonya-gyűjtemény, új szempontok alapján

A biológiai sokféleség egyre szegényedik, az élőhelyük beszűkülése miatt naponta tűnnek el, pusztulnak ki fajok vagy akár teljes nemzetségek, családok. Hogy ne csak herbáriumokból, állatpreparátumok, illetve -csontvázak s majdan kövületeik alapján ismerhesse meg őket az utókor, minden kezdeményezés fontos missziónak számít, amely a megritkult, fokozottan veszélyeztetett fajok megmentéséért jött létre. Szép példája ennek az értékmentésnek…

Tovább olvasok

Kutyaakadémia – Csányi Vilmos 80 éves

Csányi Vilmos nyolcvanadik születésnapjára kollégái egy kötetet állítottak össze. Tizennégy szerző, valamennyien etológusok, közelebbről vagy távolabbról a professzor tanítványai húsz vagy inkább még több év kutyaetológiai kutatásainak egyfajta különleges összefoglalóját nyújtják a kötetben. Az iskolateremtő élete nehéz. Különösképpen azért, mert kezdetben az ember észre sem veszi, hogy éppen teremt, általában mások hívják fel a figyelmét erre,…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/