0 items - 0Ft 0

Biológia

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Biológia

Biológia

A pillangósok csodálatos világa – Egy mindentudó növénycsalád

A rendkívül formagazdag pillangósvirágúak benépesítik az egész Földet, fajszámuk mintegy 13 ezerre tehető. Egy évvel ezelőtt a „Zöldítési Program” elindításával az Európai Unió már nyomatékosította tagországaiban, hogy a pillangósvirágúak mennyire fontos növénycsalád. Az intézkedés lényege: minél nagyobb területen folytat valaki növénytermesztést, annál inkább köteles bővíteni a termesztett fajok körét pillangósokkal, legalábbis, ha nem akar elesni…

2016.05.05.

Az agyból kifelé haladva – Interjú Buzsáki Györggyel

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán. – Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését. Mi…

2016.04.27.

Őslénytan

Kajmánhalak Magyarországon – Egy régi-új ismerős Iharkútról

Hazánk őslénytani leletanyaga számos olyan állatcsoport maradványait tartalmazza, melyek – noha nem tűntek el a Föld színéről – ma már nem élnek országunkban, se másutt Európában. A gerinces-fosszíliáiról széles körben ismert iharkúti lelőhelyen a kajmánhalak családja az egyik ilyen csoport. A több mint tizenöt éve folyó ásatásoknak köszönhetően mostanra elegendő maradványuk került elő a késő-kréta…

2016.04.27.

Biológia

Rovar rovarnak farkasa – Klasszikus biológiai védekezés kártevők ellen

Az állatok, növények, kórokozók véletlenszerű behurcolása szinte kikerülhetetlen mellékhatása az óriási és folyamatosan növekvő tömegű globális kereskedelemnek. A mikroszkopikus méretű kórokozók és apró rovarok esetében ez a kockázat – a növény-egészségügyi szabályok betartása mellett is – igencsak nagy. A betolakodók terjedésének megfékezésére a klasszikus biológiai védekezés fegyvertárát is igyekeznek bevetni a kutatók. Ez egy nagyon…

2016.04.07.

A hét kutatója Biológia Fizika Űrkutatás

Sugárvédelem az űrben – Interjú Hirn Attilával

Az űrhajósokra leselkedő veszélyek közül a kozmikus sugárzás jelenti az egyik legnagyobb rizikót. Hirn Attila, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának vezetője részt vesz az üstököskutató Rosetta-programban is, de főként a sugárzások hatását vizsgálja. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén szolgálatot teljesítő dózismérő, a TRITEL fejlesztőjével arról beszélgettünk, milyen kockázatokkal jár a sugárterhelés és hogyan lehet…

2016.03.30.

A hét kutatója Biológia Orvosbiológia

Sok még a kihasználatlan lehetőség – Interjú Bödör Csabával

Bödör Csaba molekuláris biológus, az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa évek óta foglalkozik vérképzőszervi daganatokkal, és idén ő is azok között volt, akik önálló kutatócsoportot alakíthattak az MTA Lendület programja keretében. A szeptember elseje óta működő munkacsoport a következő években olyan diagnosztikai eljárások kifejlesztésén fog dolgozni, amelyekkel a limfómák és leukémiák…

2016.03.09.

Biológia Ökológia

Fák és gombák együttélése – Az ektomikorrhizás szimbiózis és jelentősége

A természet élővilága rendkívül gazdag. Sokszínűségét megcsodálhatjuk az állat- és növényvilágban egyaránt. Nem meglepő módon a méretskála alsó fokain is varázslatos fajgazdagság található, azonban ez a mindennapok során, az erdőt vagy a természetet járva rejtve marad a beavatatlan szemek előtt. A fák gyökereikkel veszik fel az életben maradásukhoz szükséges tápanyagokat a földből, illetve ezzel horgonyozzák ki…

2016.02.16.

A hét kutatója Biológia Ökológia

Törékeny nádszál a mikroszkóp alatt – Interjú Szakály Ágnessel

A nádszálak mikroszkópos keresztmetszeti képe másként néz ki különböző vízmélység mellett, az állóvízből vett minta esetén, azonban arról, hogyan is néz ki egy folyóvízi növénynél, vajmi keveset tudunk. A szövettani metszetek lefotózott képét számítógépes monitoron megjelenítve többféle mérést lehet elvégezni. Ezt a problémakört vizsgálja Szakály Ágnes, a Duna-kutató Intézet Makrofiton-ökológiai Kutatócsoport fiatal kutatója. – Milyen vizsgálatokat…

2016.02.16.

A hét kutatója Biológia

Baktériumok bevetésen – Interjú Márialigeti Károllyal

Idén nagy port vert fel a médiában a budapesti Illatos út ügye: több ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot találtak a Budapesti Vegyiművek magára hagyott telephelyén. A hordók egy részét már elszállították, de a talajban még mindig ott a szennyezés, és a közeli lakóházakból vett pormintákban is kimutatták az egészségre veszélyes DDT-t. Hasonló botrány tört ki…

2016.01.21.

Botanika

Lápok földjén – Észtországi barangolás

Észtország kicsiny területe ellenére igencsak bővelkedik védett térségekben, amelyeknek legfőbb jellegzetessége a legutóbbi glaciális korszak jégvájta, de idővel feltöltődött és elmocsarasodott sekély tavaiban kialakult lápvidék. Az ország egyötödét tőzeglápok borítják. Láppanoráma Földünk legnagyobb síkvidékén, a Kelet-európai-síkság északi részén utazva, a hamisítatlan balti táj képe jelenik meg előttünk. Nagy kiterjedésű fenyvesek, vizenyős területek, szántók „suhannak” el mellettünk a…

2016.01.21.