Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Biológia

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Biológia

A szöcskeegerek vándorlása – Interjú Sramkó Gáborral

Az uralkodó paradigma szerint a sztyeppei állatok és növények kelet felől nyugati irányba hódították meg az eurázsiai kontinens jelentős részét, és így Magyarországra, a sztyeppe nyugati előőrsébe is így jutottak el. Napjaink genetikai eredményei megkérdőjelezik ezen elgondolás általános voltát. Sramkó Gábor, az MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem kutatója kalandos keleti expedíciókon gyűjtött növényi…

2016.06.16.

A hét kutatója Biológia Fizika

Miniatűr iránytűk élő szervezetekben – Interjú Pósfai Mihállyal

Gábor Dénes Nobel-díjas találmányát, a holográfiát egy nemzetközi kutatócsoport alkalmazta nanokristályok mágnesességének vizsgálatára – ezen kutatásban Pósfai Mihálynak, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézet egyetemi tanárának is fontos szerepe volt. A módszer újfajta betekintést nyújt a negyven éve felfedezett mágneses baktériumok életébe: a természetes vizekben és ezek üledékeiben élő szervezetek mágneses ásványaik segítségével találják meg az…

2016.06.15.

Biológia

A közönségkedvenc kockásliliom

Hatodik alkalommal választották meg hazánkban az év vadvirágát. A Magyar Természettudományi Múzeum által megrendezett internetes, nyilvános szavazáson 2016-ban a mocsári kockásliliom a négy jelöltre beérkezett 1282 szavazat 40 százalékát szerezte meg. A mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) az egyik legjellegzetesebb és legszebb hazai vadvirág. Közismertségére és közkedveltségére utal számos népi elnevezése, mint az ostáblaliliom, kotuliliom, kongóvirág, kakukkvirág,…

2016.06.06.

Biológia

Fővárosunk halai – Egy nagyváros rejtett világa

Ha Budapesten megkérdeznénk a járókelőket, tudják-e, mi az a lápi póc, réti csík, fenékjáró küllő, tüskés pikó, valószínűleg tanácstalanul széttárnák kezüket. Szendőfi Balázs természetfilmjéből nemcsak e szerzetek kilétére derül fény, hanem arra is, hogy hol, milyen élőhelyen bukkanhatunk rájuk akár magunk is. A Dunán és a folyamhoz tartozó mellékvizeken – mint például a gyors folyású Rákos-patakon…

2016.05.25.

Biológia Történelem

Az elveszett tizenkettő – Kihalások a Kárpát-medencében

Napjainkban mind többet hallhatunk veszélyeztetett fajokról, melyeket a kihalás réme fenyeget. Vajon az ilyen szempontból közismertebb trópusokon kívül milyen mértékű átalakulások zajlottak közvetlen környezetünkben a nem is oly régmúltban? A következőkben annak járunk utána, milyen emlősfajok tűntek el a Kárpát-medencéből a földtörténet legutóbbi időszakában. A Kárpát-medence az európai kontinens jól körülhatárolt, sajátos természet- és életföldrajzi egysége.…

2016.05.09.

A hét kutatója Biológia Ökológia

A tojás meg a színe – Interjú Hargitai Ritával

Hargitai Rita, az ELTE Ígéretes Kutatója vadmadártojások héjának és tojássárgájának vizsgálatával igyekszik megtalálni az anya stratégiáját a szaporodás és az önfenntartás egyensúlyának kialakítására. Melyik tojásba érdemes a legtöbb antioxidánst juttatni? Mit okoz a városi környezet? Hogyan kompenzálja a rossz és jó évek váltakozását a fészekalj? És mit szól mindehhez a macska? – Miért érdemes a tojást…

2016.05.06.

Biológia

A pillangósok csodálatos világa – Egy mindentudó növénycsalád

A rendkívül formagazdag pillangósvirágúak benépesítik az egész Földet, fajszámuk mintegy 13 ezerre tehető. Egy évvel ezelőtt a „Zöldítési Program” elindításával az Európai Unió már nyomatékosította tagországaiban, hogy a pillangósvirágúak mennyire fontos növénycsalád. Az intézkedés lényege: minél nagyobb területen folytat valaki növénytermesztést, annál inkább köteles bővíteni a termesztett fajok körét pillangósokkal, legalábbis, ha nem akar elesni…

2016.05.05.

A hét kutatója Biológia Élettudomány Orvosbiológia

Az agyból kifelé haladva – Interjú Buzsáki Györggyel

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán. – Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését. Mi…

2016.04.27.

Őslénytan

Kajmánhalak Magyarországon – Egy régi-új ismerős Iharkútról

Hazánk őslénytani leletanyaga számos olyan állatcsoport maradványait tartalmazza, melyek – noha nem tűntek el a Föld színéről – ma már nem élnek országunkban, se másutt Európában. A gerinces-fosszíliáiról széles körben ismert iharkúti lelőhelyen a kajmánhalak családja az egyik ilyen csoport. A több mint tizenöt éve folyó ásatásoknak köszönhetően mostanra elegendő maradványuk került elő a késő-kréta…

2016.04.27.

Biológia

Rovar rovarnak farkasa – Klasszikus biológiai védekezés kártevők ellen

Az állatok, növények, kórokozók véletlenszerű behurcolása szinte kikerülhetetlen mellékhatása az óriási és folyamatosan növekvő tömegű globális kereskedelemnek. A mikroszkopikus méretű kórokozók és apró rovarok esetében ez a kockázat – a növény-egészségügyi szabályok betartása mellett is – igencsak nagy. A betolakodók terjedésének megfékezésére a klasszikus biológiai védekezés fegyvertárát is igyekeznek bevetni a kutatók. Ez egy nagyon…

2016.04.07.