Biológia

A hét kutatója Biológia Élettudomány Orvosbiológia

Új szerepben a C-vitamin – Interjú Tóth Szilvia Zitával

Itt van az ősz, és itt van újra a C-vitamin szezonja. Az aszkorbátok nagyon hasznosak egészségünk megőrzése szempontjából, a növényekben pedig – egyebek mellett – a környezeti stressz-hatások kivédésében játszanak fontos szerepet. Tóth Szilvia Zita, az MTA SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport vezetője szerint azonban sok kevésbé ismert funkciójuk is van. Bár még alapkutatásoknál tartanak,…

Indokínai egérfülű-denevér (Myotis indochinensis)

Biológia Ökológia

Denevérkutatók versenyben – Mit rejtenek a múzeumi fiókok és a trópusi dzsungelek?

A Magyar Természettudományi Múzeum hagyományosan a délkelet-ázsiai denevérfauna kutatásának élvonalába tartozik. 2015-től kezdve négy évig kutatásaikat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram is támogatja, így lehetőség nyílt a vizsgálatok kiterjesztésére, az eredmények közlésének intenzívebbé válására. A program két eleme a denevérek rendszertani kutatása, illetve a denevérekben található nagyszámú vírus diverzitásának felmérése. Cikkünkben egy kis ízelítőt adunk…

Biológia

Őszinte éhség – ÉT-etológia

A szülők hozzájárulása az utódok létrehozásában és felnevelésében sokszor egyenlőtlennek tűnik – például sok énekesmadárfajnál a tojó végzi a kotlás oroszlánrészét. Ilyenkor többnyire a hím szállít több-kevesebb eleséget a tojásokon ülő párjának, azonban ez nem minden esetben elegendő ahhoz, hogy a tojónak ne kelljen magának is élelem után néznie időnként. Kérdés, hogy vajon rá tudja-e venni…

Biológia Ökológia

A lapos kékfutrinka

A hazai futóbogarak közül a lapos kékfutrinka (Carabus intricatus) az egyik legszebb hazai fajunk. A hazai futóbogarak jellegzetes képviselői a nagyfutrinkák, melyeknek 27 faja és számos alfaja él nálunk. Egyes fajaik csak az ország bizonyos részein, például a Soproni- vagy a Zempléni-hegységben fordulnak elő, míg mások nagyobb elterjedésűek, és a számukra alkalmas élőhelyeken országszerte megtalálhatók. Többnyire…

Biológia Élettudomány Orvosbiológia

A medveállatkák szupererői – Különleges tulajdonságok kincsesbányája

A parányi, hernyó és medve fura keresztezésének tűnő állat egyedülálló képességekkel rendelkezik. A modern genetika eszköztárával pedig e képességek emberbe való átültetése ma már egyáltalán nem tartozik a fikció tárgykörébe. A természet legkülönösebb alkotásai rendszerint nehezen felfedezhetők az átlagember számára, akár azért, mert megközelíthetetlen helyeken vannak elrejtve, akár azért, mert szabad szemmel nem vagy csak nagyon…

2017.01.05.

Biológia Ökológia

Hoodia gordonii

A fura nevű és kinézetű Hoodia gordonii a meténgfélék (Apocynaceae) családjának tagja, igen szúrós, levelek nélküli (törzs)szukkulens növény. Természetes előfordulása Dél-Afrika és Namíbia. Élőhelyei változatosak, megtalálhatók a szélsőségesen száraz sziklafelszínek lejtőin, a homokos folyómedrekben (Kalahári-sivatag) vagy a védelmet nyújtó szárazságkedvelő bokrok takarásában. Kimondottan széles elterjedésű faj, az extrém meleg (körülbelül 40 Celsius-fok) és a relatívan alacsony…

Biológia Élettudomány Ökológia

Gyűrűs fülőke (Oudemansiella mucida) (Gál Zoltán felvétele)

Hamvában is hasznos – Gombák és a holtfa kapcsolata

Az évszázados modellek szerint az európai és főként a skandináv erdők területén általánosan elterjedt volt a tiszta kezelés, vagyis hogy a művelés során eltávolították a holtfákat. Napjainkra fény derült rá, hogy az utóbbiak jelenléte milyen fontos: a szél és a természetes kidőlés után visszamaradt – és otthagyott – holtfa jóvoltából kellő mennyiségű élettér jöhet létre…

A sematikus ábra a levegő útját mutatja a csigaház köldöki részétől a mikrocsatornákon át a varrati csőbe, és onnan a csigaház belsejébe (FOTÓ: PÁLL-GERGELY BARNA)

Biológia Élettudomány

Lélegezni zárt ajtó mögül? – Frappáns válasz egy evolúciós problémára

Az ősi tengeri ízeltlábúak és puhatestűek erős külső burkokkal vették körül magukat, mely hathatós védelmet jelentett a ragadozók és az embert (puhatestűt) próbáló környezet, például az erős hullámzás ellen. A külső páncél a szárazföld meghódítása után is hasznosnak bizonyult, méghozzá nemcsak az ellenséggel, hanem a kiszáradással szemben is. A szárazföldi héjas csigáknak alapvetően két csoportjuk létezik.…

A hét kutatója Biológia Ökológia

Alföldi táj kunhalommal és gulyaállással (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

A sztyepprégió időkapszulái – Interjú Deák Balázzsal

Az Alföld nevezetességei azon halmok, amelyeket a köznyelvben kunhalomként emlegetnek, bár nemcsak kunok, hanem más pusztai népek vezetői is építtettek ilyeneket. Különleges természetvédelmi jelentőségükről Deák Balázzsal, a Debreceni Egyetemen működő MTA–DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársát kérdeztük. – Hajdúszoboszló közelében vagyunk a Kettős-halom tövében. Először arra lennék kíváncsi, hogy mit értünk pontosan halmon, kunhalmon. – A halomnak, kunhalomnak…