Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Földtudomány

Duzzasztott perlitszemcse elektronmikroszkópos felvétele nyolcvanszoros nagyításban

Az ezerarcú békasó – Zempléni ásványok nyomában

Hazánk ásványkincsekben szegény, azonban a perlit – az "Év nyersanyaga 2016" címet elnyert vulkanikus eredetű kőzet – tekintetében nagyhatalomnak számít! A pálházi perlitbánya a nemzetközi perlittermelésnek mintegy 7 százalékát adja és ezzel az 5–6. helyet foglalja el, Európában pedig a világelső Görögország mellett a második legnagyobb perlittermelő. Az ókori rómaiak ismertek egy szürke színű kőzetet, amelyet…

Tovább olvasok

Szintvonalak – szőlősorból

Szőlőtermesztés és tájszobrászat – Újjászülető hegyoldal Abasáron

A falvak, városok felett emelkedő szőlőhegy szinte megkoronázza településeinket. Ezen a téren a rendszerváltást követően Tokajban, Egerben, Villányban történtek a legnagyobb tájátalakítások, mégis, revitalizált szőlőhegyeink egyik legszebb példája az abasári Cibike-dűlő a Mátra tövében. Európa legcsodálatosabb tájai közül szép számmal akadnak olyan vidékek, melyek borvidékek is egyben. Nem csupán azért gyönyörű a Rajna völgye, a Loire…

Tovább olvasok

A londoni Olimpiai Stadion építése

Stadionokkal a városrészek megújulásáért – Interjú Kozma Gáborral

Kozma Gábort, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara Földtudományi Intézetének igazgatóját és a Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék vezetőjét idén nyáron a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Áder János köztársasági elnök. Hogyan helyezik el az önkormányzatok a sportlétesítményeket? Hogyan változott mindez az idők során? Hogyan jelenik meg ez a városok marketingjében? Ezekről kérdeztük a kutatót. (BAJOMI…

Tovább olvasok

Regály Zsolt

Bolygók és örvények – Interjú Regály Zsolttal

Napjaink egyik legizgalmasabb témája az exobolygó-kutatás. Már több mint 3000 ilyen égitestet találtak, keletkezésük azonban még nem teljesen ismert. Regály Zsolt az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa a korábbi elméletek tanulságai alapján az örvénykeltette bolygókeletkezési modellt tartja lehetséges megoldásnak. Az OTKA támogatásával ennek az elméletnek a részleteit dolgozza ki. Kutatómunkáját az…

Tovább olvasok

Az Apollo-11 küldetés során Buzz Aldrin szeizmométert telepített a Holdra a Nyugalom-tengere (Mare Tranquilitatis) területén 1969. július 20-án

Holdrengések – Ha égi kísérőnk megrázza magát

A földrengések pusztító erejét sajnos nagyon jól ismerjük itt a Földön, gondoljunk csak a természeti jelenség okozta, legutóbbi olaszországi tragédiára. Az augusztus végén kipattant rengést több mint 1000 utórengés követte. Arról már bizonyára kevesebben hallottak, hogy a Holdon is vannak heves rengések: a földrengés etimológiája alapján holdrengések. A Holdat a szeizmológusok az 1970-es évekig teljesen halott…

Tovább olvasok

Vida Krisztián portréja

Nagy kérdések kis csillagokról – Interjú Vida Krisztiánnal

A kis tömegű csillagok is okozhatnak nagy fejtörést a csillagászok számára. Vida Krisztián, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa olyan kérdésekre keresi a választ, hogy ezek belső szerkezete, forgása, mágneses tere és felszíni jelenségei miként függnek össze egymással, és miért térnek el az olyan, átlagosnak mondható csillagoktól, mint például a mi Napunk.…

Tovább olvasok

Fehér sötétség – Kutatók az Antarktiszon

Ki ne szeretne végtelen hómezőkön, jéghegyek közt sétálni, totyogó pingvinek mellett? Nyáron, mikor a nap fénye szikrázik a fehér tájon és teljes csönd honol. Télen, mikor az örök éjszakában minden csillag egyesével látszik, vagy éppen a déli fény villódzik zöldesen. A hetedik kontinenst azonban nehéz megközelíteni és nehéz rajta életben maradni. Jelenleg kizárólag kutatócsoportok dolgoznak…

Tovább olvasok

(Bajomi Bálint felvétele)

A radioaktív nemesgáz, ami mindenhol felbukkan – Interjú Horváth Ákossal

A Földünk légterében mindenütt jelen lévő radioaktív háttérsugárzás egyik legfontosabb forrása a radon. Egyes veszélyeztetett térségekben az átlagosnál nagyobb mennyiségben áramlik ki ez a nemesgáz a külső kőzetrétegekből a pincékbe, majd a hálószobákba. Az itt lakóknál emiatt megnövekszik a tüdőrák kockázata. Horváth Ákos, az ELTE Atomfizikai Tanszékének egyetemi docense hallgatóival és kollégáival feltérképezte Pest megye…

Tovább olvasok

A Bethlen-kormány balneológiai törvénye – Az ásványvizektől a gyógyfürdőkig

Magyarország mindig is vizekben gazdag ország volt, így aligha meglepő, hogy a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törvénycikk már szabályozta a gyógyfürdőügyünket is. E törvény azonban a századfordulóra túlhaladottá vált, Széll Kálmán miniszterelnök azonban hiába próbálta meg keresztülvinni a módosítását. Később a trianoni békekötés teljesen új helyzetet teremtett. Írásunkban a Horthy-kori szabályozás új céljait…

Tovább olvasok

A jégkori nagyemlősök közül valószínűleg a gyapjas mamutok kihalása a legtöbbet vitatott téma. Mamutrekonstrukciók a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításában

Perújrafelvétel – A gyapjas mamutok kihalása ügyében

Sok tudós kegyelemdöfésként értékeli az ember szerepét a mamutok kihalásában. A „coup de grâce” modell (mely szó szerint kegyelemdöfést jelent) fő okként a környezeti hatásokat teszi felelőssé a mamutállományok drasztikus csökkenéséért a késő-pleisztocén végére, de hozzáteszi, hogy kis eséllyel talán – hangsúlyosan talán, és korántsem biztosan! – túlélték volna ezt a krízist, ha az ember…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/