Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Földtudomány

Cseppkövekben a klímaváltozás – Interjú Demény Attilával

Hazánk cseppkövei nem csak turisztikai látványoságnak számítanak, hanem értékes információkat rejtenek a klímaváltozás vizsgálatához. Ezek kinyerése nem egyszerű, a barlangok átfogó vizsgálatától a cseppkövek több módszert alkalmazó elemzéséig terjed. Demény Attila akadémikus, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet igazgatója nemrég tartotta akadémiai székfoglalóját a cseppkövek klímakutatási szerepéről. Ebből az alkalomból beszélgettünk arról, milyen eredményekre…

Tovább olvasok

Ahol a föld alatt is a víz az úr – Bányászat szivattyúkkal

Kevés olyan hely van hazánkban, ahol még ma is „jó szerencsével” köszönnek egymásnak az emberek. A bányászok jellegzetes üdvözlése néhány évtizede még az iskolákban is dívott azokon a településeken, ahol a bányászat és az ehhez kapcsolódó szakmák jelentették a legfőbb megélhetést. A szívlapát és a csákány szögre akasztásával, a szalagok, kaparók, vitlák, marók és pajzsok…

Tovább olvasok

Zélandia, az elsüllyedt kontinens? – A 8. földrész

Az Amerikai Geológiai Társaság folyóiratában néhány hete tanulmány jelent meg egy új kontinens, Zélandia létezéséről, alaposan felborzolva ezzel a nemzetközi tudományos életet. A hír megmozgatta a nem szakemberek fantáziáját is, felidézve bennük az egykori ókori kontinens, az elsüllyedt Atlantisz legendáját, mely évszázadokon át foglalkoztatta az embereket. Az Élet és Tudomány kétrészes cikkben járja körbe a…

Tovább olvasok

A Duna sződligeti szakaszának medertérképe

Tudomány a sodrásban – Élőhely-hidraulikai vizsgálatok a Dunán

Egyre gyakrabban hallhatunk környezetvédelmi, a különböző élőlények megóvását és a biológiai sokféleség javítását célzó beruházásokról és projektekről. A vízi élőhelyek védelmét célzó munkák hazánkban az utóbbi néhány évtizedben kerültek igazán előtérbe. Az Európai Unióba való csatlakozást követően kiemelt hangsúlyt és anyagi támogatást is kaptak az ilyen jellegű törekvések, amik egyúttal komoly kötelezettségeket is maguk után…

Tovább olvasok

tengerben lebegő szemétsziget

Az ember mint földtani tényező – Egy új korszak hajnalán

Még soha nem élt egyszerre ennyi ember a Földön. Lassan nyolcmilliárdan vagyunk. A Homo sapiens jelenléte nélkül is folytonosan változó bolygónkon felgyorsult az élő és az élettelen természet átalakulása, erőforrásaink egy része véges. Az emberi tevékenységet – sok egyéb mellett – a fokozódó földhasználat, a csökkenő biodiverzitás, az emelkedő éves középhőmérséklet, az egyre magasabb tengerszint,…

Tovább olvasok

Dezső Zsuzsanna

A városi hősziget és az éghajlatváltozás – Interjú Dezső Zsuzsannával

A globális klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló hőhullámokat jelentős mértékben fokozzák a városok éghajlatra gyakorolt hatásai a nagy nyári hőségben. De a beépítettség a téli időszakban is jelentős hatással van a környezetre, így az ott élők életminőségére is. A Bolyai Ösztöndíjas Dezső Zsuzsanna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa ezeket a területeket kutatja az OTKA támogatásával. (Trupka…

Tovább olvasok

Újabb nukleáris robbantási kísérletek - páholyból

Az antropocén helye a földtörténeti időskálán – Egy új korszak hajnalán (2. rész)

A bolygónk arculatában az évmilliók során bekövetkezett – és cikkünk múlt heti, első részében ismertetett – változások drámai módon kihatottak az élővilág fejlődésére is. A paleontológusok öt nagy tömeges kihalási eseményt tartanak számon és további néhány kisebbet. Sokan azonban úgy vélik, hogy napjainkban egy újabb, jelentős kihalási esemény küszöbén állunk – vagy éppen már nyakig…

Tovább olvasok

A Cotylorhynchus romeri törzsének morfológiája. Jól látszanak a bordák különleges ízesülései. (LAMBERTZ ÉS MTSAI NYOMÁN)

A rekeszizom sokkal idősebb, mint gondoltuk – Első kézből

A rekeszizom eredete kevéssé ismert, dacára annak, hogy milyen perdöntő szerepet kapott a szárazföldi gerincesek evolúciója során. Kutatók egy csoportja kihasználta a felkínálkozó lehetőséget, és elemezte az emlősszerű hüllők (Synapsidák) egyik legöregebb csoportjának paleobiológiáját és légzőszervrendszerét. Ez a csoport a Caseidae család, amely a perm elején jelent meg, és nagyjából a perm közepére (300–250 millió évvel…

Tovább olvasok

A Tejút látványa a 6,5 méteres Magellán- távcsövek mellől, az Andokból

Kincsvadászat óriás távcsövekkel – Interjú Fűrész Gáborral

A mesében a kincs a szivárvány végén van. A csillagászok számára is a színkép jelenti a kincset, hiszen szinte minden fontos információt az égitestek spektrumából tudnak kiolvasni: távolságot, sebességet, összetételt, kort. Ehhez azonban olyan eszközökre van szükség, amelyek a leghalványabb objektumok fényét is színeire tudják bontani. Ilyen műszereket készít Fűrész Gábor csillagász, a Massachusetts Institute…

Tovább olvasok

Szabó Gergely

3D-modell fotók százaiból – Interjú Szabó Gergellyel

Az eredetileg katonai céllal kifejlesztett drónok ma már beszivárogtak a civil szférába is. Szabó Gergely, a Debreceni Egyetem Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa izgalmas kutatása során háromdimenziós terepmodelleket alkot drónokkal készített képek alapján. Ezeken aztán méréseket lehet végezni – például egyszerűen meg lehet mondani egy kavicshalomban lévő anyag mennyiségét, vagy pontos térképeket szerkeszthetünk vele. Ugyanakkor…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/