Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Földtudomány

Mi rejtőzik a Gellért-hegy alagútjában? – Interjú Mádlné Szőnyi Judittal

Mádlné Szőnyi Judit, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékén működő Hidro­geológia és Geotermia Műhely vezetője munkatársaival a budapesti Gellért-hegy mélyén elhelyezkedő alagútban végzi kutatásait. Az itt feltörő termálforrások különleges élővilága a felszínre jutáskor biofilmet és kémiai kiválásokat képez. Mostanában indul egy multidiszciplináris kísérlet annak megértésére, hogy hogyan és miért alakulnak ki ezek a források…

Tovább olvasok

Vasfüggöny a holdkőzetek útjában – Interjú Bérczi Szaniszlóval

A hatvanas években szálltak le először ember által épített űrszondák a Hold felszínére. Ezek egyik feladata az volt, hogy felmérjék a környezet szilárdságát az Apollo-expedíciók számára. Az Apollo-program űrhajósai 1969 és 1972 között 6 expedíción 4 mázsa kőzetet gyűjtöttek a Holdon. A mintákat magyar kutatók is szerették volna vizsgálni, de ez 1990-ig nem volt lehetséges.…

Tovább olvasok

Összehasonlító planetológia a Föld bolygóért – Interjú Illés Erzsébettel

A hazai űrkutatás területén elérhető legnagyobb szakmai elismerés a Bay Zoltán-díj, melyet az űrhajózás napján, április 12-én ad át az űrkutatást felügyelő miniszter. Idén Illés Erzsébet csillagász vehette át a kitüntetést közel hat évtizednyi munkásságáért. Az MTA CSFK Konkoly Obszervatórium nyugalmazott tudományos főmunkatársa szput­nyik­meg­fi­gye­lé­se­k­kel kezdte a pályáját, jelenleg főként összehasonlító bolygókutatással foglalkozik, ami rendkívül széleskörű…

Tovább olvasok

Extrém hidrológiai események – Interjú Szöllősy-Nagy Andrással

Neumann szobányi számítógépe, adatgyűjtés műholdakkal, a vízkörforgás modellezése, hollywoodi sikerfilm. Mindezek szóba kerültek, amikor Szöllősi-Nagy Andrással, a kőszegi Institute of Advanced Studies professzorával, a Víz Világ­tanács kormányzó tanácsának tagjával beszélgettem a Közép-Európai Diatóma (azaz kovaalga) konferencián tartott megnyitó előadása után. Kiderült, hogy a vízkörforgás modellezése igen komplex folyamat, amellyel előre lehet jelezni az árvizek és…

Tovább olvasok

Tűzhányók a semmi közepén – A Wudalianchi-vulkánmező Kína határvidékén

Kína tűzhányói közül az egykori Mandzsúria területén található Wudalianchi-vulkánmezőn volt az egyik legfiatalabb kitörés alig 300 éve. A geoparkká minősített terület földtani értékei sok hasonlóságot mutatnak a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark értékeivel, mindkettő a monogenetikus vulkánmezők közé tartozik. Végeláthatatlan kukoricaföldek „vulkánőrséggel” Az Amur folyó mellékága, a Szungari partján elterülő több mint 4 milliós nagyvárostól, Harbintól majdnem 4…

Tovább olvasok

Gellért-hegyi ásványvirágok

Budapestet sokszor nevezik a Barlangok Fővárosának is. Nem alaptalanul, hisz a budai dombok gyakorlatilag mindegyike tartalmaz kisebb-nagyobb üregeket, melyek közül a Gellért-hegy sem kivétel. Bár az üregek mérete itt általában kisebb a megszokottnál, mégis sok különlegességnek adnak otthont. Az Aragonit-barlangot a ’60-as években találták meg, a Gellért-hegy legnagyobb ismert ürege, a Szent Iván-barlang, vagyis a mai…

Tovább olvasok

Kutatólaboratórium a főváros alatt – Interjú Erőss Anitával

Budapestnek világszerte híresek a gyógyfürdői. Ezeket a város alatt húzódó karsztrendszernek köszönhetjük. A szén-dioxidot és más vegyületeket tartalmazó víz látványos barlangokat vájt ki a budai hegyek alatt. Ezek közül a Molnár János-barlang világszinten különleges célpontnak számít a búvárturisták között. A termálkarsztok kutatója, Erőss Anita, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék tudományos munkatársa nemrégiben „Az…

Tovább olvasok

Rejtőzködő vulkánmezők – Az ismeretlen Belső-Mongólia

Ha a térképre tekintünk, egyértelműen látható, hogy Belső-Mongólia minden olyan jelentősebb geológiai nagyszerkezeti egységtől távol esik, melyek általában a vulkanizmus kialakulásával hozhatók összefüggésbe. Több mint ezer kilométerre terül el a legközelebbi aktív lemezütközési fronttól: a Csendes-óceáni-lemeznek az Eurázsiai-lemez alá bukásához köthető, napjainkban is tevékeny vulkáni ívtől. Ez az aktív vulkánsor része a Csendes-óceáni tűzgyűrűnek, mely…

Tovább olvasok

Földrengések furcsaságai – Baljós előjelek

Tavaly december 7-én Tádzsikisztánt egy 6,8 erősségű rengés rázta meg közép-európai idő szerint 8:50-kor. Debrecenből az egyik gyógyszergyárból fél óra múlva megkeresték telefonon a budapesti Obszervatóriumot, hogy a nagy pontosságú laboratóriumi mérlegeik „szaladnak”. A tőlük 4000 kilométerre kipattant rengés felületi hullámai – elérve hazánkat – okozták a mérlegek kilengését! Időnként újra és újra megráznak minket pusztító…

Tovább olvasok

Magyarország geokémiai atlasza – Interjú Fügedi Ubullal

Magyarország geokémiai atlaszának összeállítása nem csak tudományos szempontból fontos. A talaj összetételének megismerése az ökológia, a biológia, a mezőgazdaság és a nyersanyagkutatás számára is hasznos, sőt áttételesen még az európai jog számára is szolgál tanulságokkal. Az atlasz összeállítása főként Fügedi Ubulnak, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársának köszönhető. Vele beszélgettünk a részletekről. – Mi…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/