Csaknem hatvan éve, 1959. január 3-án lett Alaszka az Egyesült Államok területének közel 20 százalékát kitevő, ugyanakkor egyik legkisebb népességű szövetségi tagállama. A tengeri és szárazföldi területeivel is hozzávetőleg csupán 30 ezer négyzetkilométernyi Hawaii-szigetcsoport pedig 1959. augusztus 21-én vált az USA ötvenedik, egyben utolsó tagállamává.
Alaszkában már 16-12 ezer évvel ezelőtt emberek éltek, akik Szibériából vándoroltak…
Földtudomány
A Rózsaszín- és Fehér-teraszok Új-Zéland legendákkal övezett természeti képződményeinek számítottak, ám a Tarawera-vulkán 1886. június 10-i kitörése után eltűntek. Meglétüket illetően az eseményt követő 131 év a találgatások, tudományos és féltudományos elméletek születésének időszaka volt. Boldog-boldogtalan, hol intenzívebben, hol kevésbé látványosan, újabb és újabb ötletekkel állt elő, hogy mi történhetett a teraszokkal, azok vagy azok…
Szeptember 3-án, vasárnap kora hajnalban az egész Földön megindultak a szeizmométerek és rögzítették, hogy rengéshullámok rázták meg a talajt. A rengések epicentruma Észak-Korea egyik nukleáris teszthelyére esett.
Észak-Koreában ez volt a hatodik sikeres nukleáris kísérlet, de egyben a legerősebb is. Az egész világot megrázta ennek a pusztító méretű hidrogénbombának a tesztrobbantása. Szó szerint! Olyan nagyméretű…
Győri Erzsébet, az Akadémiához tartozó Geodéziai és Geofizikai Intézet Szeizmológiai Obszervatóriumának tudományos főmunkatársa az idén tavasszal Bécsben megrendezett hatalmas EGU földtudományi konferencián három bemutatott anyagnak is társszerzője volt. Már itthon, a Sas-hegy oldalában lévő kutatóintézetben beszélgettünk, miután körbevezetett a hazai földrengéskutatás központjában. Milyen tudományos módszerekkel kutatják a földrengéseket? Milyen gyakran, milyen erősséggel jelentkeznek ezen jelenségek…
Magyari Enikő biológus, a földtudományok akadémiai doktora, az ELTE főmunkatársa, az MTA tudományos tanácsadója kapta idén a Magyar Felfedező Nagydíjat az őskörnyezetet elemző-feltáró munkájáért, valamint a paleobotanikában és paleo-ökológiában tett nemzetközi jelentőségű felfedezéseiért. Az elismerést a Felfedezők Napján vehette át a szakember, aki a földtörténeti közelmúlt nyomait vizsgálja, ezen belül pedig főként a növénytakaró változásait…
A mindent elöntő adatáradat, a „big data” napjaink egyik legnagyobb kihívása. Csabai István fizikus, az ELTE Komplex Fizikai Rendszerek Tanszékének munkatársa úgy véli, a rengeteg adat nem csak problémát, hanem nagy lehetőséget is jelent. Megfelelő kezelése, felhasználása hozhatja el a tudomány aranykorát, és teszi majd lehetővé olyan bonyolult rendszerek megértését, mint az élet, a világmindenség…
Budapesten, a Városliget szomszédságában áll egy patinás szépségű épület, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MGFI) székháza. Itt beszélgettünk Udvardi Beatrixszal, a Geokémiai és Laboratóriumi Főosztály tudományos munkatársával a Duna menti löszfalak mozgásairól. A fiatal kutató új szemléletet hozott a tudományterületbe: a felszínmozgásokban lezajló folyamatok kémiai oldalát vizsgálja. Modelljének eredményei talán segítenek majd egy, a…
Az ELTE TTK FFI Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének egyetemi tanársegédje, Zentainé Czauner Brigitta lassan egy éve működteti munkatársaival kutató- és oktatócsoportját a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra keretében. A cél többek között a földfelszín alatti kőolaj, földgáz és vízkészletek egységes szemléletű kutatása. Ez két, hagyományosan élesen elkülönülő tudományterület közötti kapcsolat kiépítését jelenti.
– Hogyan…
A sztratoszféra különleges felhői főként a sarkvidékek környékének ritka téli látványosságai közé tartoznak, így rendkívül meglepő, hogy idén először hazánkból is megfigyelhetők voltak. Megpillantásuk életre szóló élményt nyújt, ám egyes típusaik összetett kémiai reakciók révén az ózonréteg elvékonyodásához is hozzájárulnak.
Gyöngyházfényű felhők 2016. február 2-án Skóciában (Fergus Murray felvétele, http://oolong.co.uk). II. típus, kiterjedése: 3,63 millió…
Albert Gáspár, az ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa munkatársaival egy szoftvert készített, amivel egy-egy területen a földkéreg mozgásait lehet modellezni. Először a Kárpát-medence egyes részeinek süllyedését, emelkedését, oldalirányú mozgásait térképezték fel. Ezután indonéziai adatokat tápláltak a modellbe, hogy megjósolják: hol érdemes réz és más fémek érceit keresni. A program szabadon hozzáférhető az…