Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Földtudomány

A Tambora és a Somma-Vezúv kalderája azonos méretarányú domborzati modellen (FORRÁS: WWW.PATHEOS.COM, DAN PETERSON)

Tambora ,1815 és a nyár nélküli év – Egy földtörténeti méretű vulkánkitörés éghajlati hatásai

A Tambora tűzhányó neve valószínűleg inkább csak a vulkánokat kedvelő „vájtabb fülű” olvasónak cseng ismerősen. Hiszen a nagyközönség számára, ha vulkánkatasztrófákról van szó, Pompei (azaz a Vezúv) és a Krakatau híres kitörései abszolút elsőbbséget élveznek. Pedig utóbbiak mindegyikét, sőt kettejük mintegy „szorzatát” is a magáénak tudhatja az indonéziai Tambora robbanásos működése, amelynek idén van a…

Tovább olvasok

Ismeretlen festő fogadalmi képének részlete, amelyet az 1763-as földrengés ihletett

Földrengéssorozotak, amelyek megrázták hazánkat – Szeizmológiai katalógus

Nógrád megyét és a Mátraalját 2013-óta többször is földrengések rázták meg. Többekben felmerült a kérdés: miért van ennyi érezhető rengés mostanában hazánkban? Rendesen nem is kellene, hogy legyenek? Netán ébredeznek a rég kihalt vulkánok? Magyarország szeizmicitása szórt­nak mondható. A földrengések nem kötődnek jól látható vetőkhöz, mégis tektonikus eredetűeknek tekintjük őket. Tektonikus földrengésről akkor beszélünk, amikor a…

Tovább olvasok

Űrfelvétel a Sióról és a Fokról (lépték 1:17 500)

Az eltűnt Fok-folyó nyomában – Miről mesél a térkép domborzata?

Siófok csupán 300 éve létezik. A Balaton medrében egy kis szigeten, egy homokturzáson keletkezett, eleinte neve sem volt a településnek. Az 1700-as évek végén először Fok-Sió, majd az 1790-es évektől Sió-Fok volt a neve. A mai városközpont az ősi Fok-folyó tölcsértorkolatában fekszik. A terület beépítésére akkor kerülhetett sor, amikor ez a torkolat feltöltődött, a Balaton…

Tovább olvasok

A napszél (sárga) a földi mágneses tér (kék vonalak), a plazmaszféra (lila) és a sugárzási övek (világoskék)

Milyen lesz az űridőjárás? – A hét kutatója

Kevesen gondolnák, hogy az űridőjárás – ha közvetve is –, de hatással lehet hétköznapi életünkre. Gyakran használjuk az olyan, űreszközök nyújtotta lehetőségeket, mint a GPS, az internet vagy a televíziózás pedig ma már elképzelhetetlen műholdak nélkül. Nem csoda, hogy növekszik az érdeklődés az űreszközöket fenyegető kockázatok előrejelzése iránt. Hazánk kutatóinak vezető szerepük van ebben a…

Tovább olvasok

Aktív vulkánkutatás vulkáni aktivitás nélkül – Interjú Harangi Szabolccsal

Hazánk nem nevezhető vulkanológiai nagyhatalomnak, aminek egyik oka az lehet, hogy nincs működő vulkánunk. Ennek ellenére aktív kutatás zajlik térségünkben. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai a Kárpát-medence területén végeznek világviszonylatban is újszerű és figyelemre méltó kutatásokat. Harangi Szabolccsal, a csoport vezetőjével a tudományos eredményeken kívül a vulkanológia társadalmi hasznosságáról beszélgettünk, és kitértünk arra is, hogy…

Tovább olvasok

Páncélos dinoszauruszok a Bakonyban – Az árulkodó felkarcsont

Még az első iharkúti ásatások egyikén, tizenkét évvel ezelőtt találtunk egy majdnem 150 kilogrammos homokkőtömböt, melynek minden oldalából csontok álltak ki. Kettéhasítva soha nem látott kép tárult a szemünk elé: egy hatalmas, cápauszonyra emlékeztető, fekete csontpáncél darabja, egy csigolya és több nagyméretű borda feküdt az elhasított kőzet mindkét felszínén. Később ezt a leletet egy új…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/