Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Dunai Dániel

Magyar kutatások a jövő energiaforrásáért – Interjú Dunai Dániellel

Sokan a magfúziót tartják a jövő első számú energiaforrásának. A tervek szerint 2020 körül, Franciaországban készül el az első kísérleti fúziós reaktor, az ITER, amivel lehet tesztelni a fúziós energiatermelés teljes technológiáját. Több magyar szakember vesz részt a világméretű programban, és nem csak elméleti kutatásokat végeznek, hanem kísérletekben is részt vesznek. Köztük van Dunai Dániel,…

Tovább olvasok

Úton a vezető nélküli közlekedési eszközök felé – Interjú Bauer Péterrel

Drónok, a Google „önmagát irányító" autói, az új vezető nélküli négyes metróvonal Budapesten: a vezető nélküli közlekedési eszközökről egyre többet lehet hallani manapság. A pilóta nélküli légieszközökkel, vagyis az UAV-okkal kapcsolatban itthon többek között az MTA SZTAKI-ban és a Műegyetemen is folynak kutatások. Mindkét kutatócsoport tagja Bauer Péter, akivel az eredményekről és azok tudományos, illetve…

Tovább olvasok

Betonok szerkezetétől az emberi szemig – Interjú Bojtár Imrével

Mi köze van a betonok anyagmodelljeinek a szem vizsgálatához? És az épületek tervezésének a fogprotézishez vagy a vörösvértestek ütközéséhez az érfallal? A választ a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékén találtuk meg, ahol nemcsak „hagyományos” szilárdságtani, hanem biomechanikai kutatásokat is végeznek és az eredmények nagy részét hasznosítják az orvosi gyakorlatban. A tanszék munkatársával, Bojtár Imrével beszélgettünk az…

Tovább olvasok

Simmizés a Műegyetemen – Interjú Takács Dénessel

Nagyon népszerű tánc volt a simmi az 1920-as években, aminek a sajátos, oldalazó mozgásáról kapta nevét a járműdinamikában a kerékszitálás. Egy átsimmizett éjszakának is lehetnek nem várt következményei, de a járművek kerekeinél fellépő rezgések súlyosabb veszélyeket rejtenek. De az, hogy mikor, hol és milyen körülmények között jelentkezik ez a simmi, még nem teljesen ismert. Az…

Tovább olvasok

Úton a világelmélet felé – Interjú Patkós Andrással

E heti kutatónk a 2013-as év ismeretterjesztő tudósa lett a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) tagjainak szavazatai alapján. A díjat a TIT tanácstermében megtartott rendezvényen vehette át február 19-én. Az elismerés mellé a díjazottról kisbolygót neveztek el. Az ELTE részecskefizikusának nem idegen a világegyetem, hiszen annak alapkérdéseit kutatja, és segítségével olyan, igazán izgalmas válaszok felé vezet…

Tovább olvasok

Hogyan védjük meg a radioaktív gyógyszermolekulát? – Önpusztító sugárzás

Napjainkban a komputertomográffal kombinált pozitronemissziós tomográfia (PET/CT) az egyik legmodernebb, sebészeti beavatkozást nem igénylő diagnosztikai eljárás, amely még jóval a szervi elváltozások kialakulása előtt képes felismerni és helyileg behatárolni a rák kialakulásához vezető kóros folyamatokat. A vizsgálatok alkalmával túlnyomó részben egy speciális szénhidrátot juttatnak a testbe. Ez a radioaktív fluor-18 izotópot tartalmazó glükózmolekula (FDG), ami…

Tovább olvasok

Válaszok az univerzum nagy kérdéseire – Könyvtermés

A világegyetem nagy kérdései régóta izgatják az emberek fantáziáját. Nem egyszerű azonban az univerzum keletkezését, fejlődését, a virtuális és valódi tér és idő összefüggéseit, az anyag és energia kapcsolatát vizsgálni. Valós és elméleti kísérleteket kell végezni, igazolni vagy cáfolni az elképzeléseket, megmagyarázni a gyorsítókban és az égbolton látottakat. A kapott eredményeket sem könnyű mindig értelmezni,…

Tovább olvasok

Ködkamrák és reaktorok – Csikai Gyula elmulasztott Nobel-díjról és Teller álmairól

1956 októberében, miközben a magyar forradalomra figyelt a világ, történt egy másik nemzetközi jelentőségű esemény is hazánkban. Debrecenben Szalay Sándor és Csikai Gyula magfizikusok éppen akkor „érték tetten” a világon először a neutrínót. A helyszínt az Európai Fizikai Társulat tavaly októberben fizikai történelmi emlékhellyé nyilvánította. Amikor a neutrínót indirekt formában kimutató magyar kutatópáros fiatalabbik tagja, Csikai Gyula…

Tovább olvasok

Egymilliárd csillag nyomában – Interjú Szabados Lászlóval

Az Európai Űrügynökség egy hónapja, december 19-én elindított asztrometriai űrszondája, a Gaia öt év alatt egymilliárd csillag pozícióját fogja megmérni rendkívüli pontossággal. Erre azért van szükség, mert a csillagok fizikai tulajdonságainak megismeréséhez pontos távolságukat kell először megállapítani. A projektben az MTA CSFK Konkoly Intézet munkacsoportja is részt vesz. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban vezetőjükkel, Szabados László…

Tovább olvasok

Adatbiztonság és rádiófrekvencia – Jobb, mint a vonalkód?

Az automatikus azonosítás, az RFID-technológia a hatékony lehetőségek mellett komoly veszélyeket hordoz magában. Mennyire vannak biztonságban az adataink, ha ezen módszert használjuk a kommunikációra? Vizsgáljuk meg, hogy milyen lehetőségek vannak ezen technológia támadására és hogyan védekezhetünk ezek ellen. Napjainkban széles körben megtalálhatóak az azonosítási rendszerek különböző formái. Egy olyan kód- és kommunikációs rendszert értünk…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/