Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy megértsük, napjaink legégetőbb problémái: a túlnépesedés, a klímaváltozás, a háború, és a technikai fejlődés is növeli az emberiség energiaéhségét. Lehetséges-e energiából a mainál jóval nagyobb mennyiséget előállítani úgy, hogy ne növeljük a bolygónkra nehezedő károsanyag-kibocsátást? Legfontosabb energiaforrásunk a Nap – így kezdődik egy lecke a hetedikes fizika tankönyvben, majd…
A kertészek jól tudják, hogyan lehet úgy összeválogatni a virághagymákat, hogy februártól októberig mindig virágozzon valamelyik. De ma is nagy kérdés, honnan tudják a növények, mikor kell kibújni a föld alól és virágot bontani. Jánosi Imre fizikus és kollégái a New Phytologist című szaklapban jelentették meg ebben a témában végzett kutatásaikat. Az ELTE TTK Komplex…
Mindig is érdekelte a fizika, gyerekkori kíváncsisága sokszor sarkallta a különféle műszaki eszközök szétszerelésére, hogy megismerje azok működési mechanizmusát. Sikerélményei hozzájárultak ahhoz, hogy az Ungvári Egyetem fizika szakára jelentkezzen. Később a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett doktori fokozatot, jelenleg pedig a MTA Wigner Kutatóintézet Szilárdtestfizikai Központjában végez kutatásokat. Lapunk e heti számában Veres Miklóssal beszélgettünk.
Veres Miklós
–…
Dálya Gergely 2015 nyarán csatlakozott az ELTE Atomfizikai Tanszékén működő Eötvös Gravitációs Kutatócsoporthoz és szeptember közepén fel is fedezték a gravitációs hullámokat! A történelmi eredményt az a LIGO Kollaboráció érte el, melynek az ELTE-s csapat is tagja. Természetesen mi nem ezeket az összefüggéseket szeretnénk elemezni, inkább arról beszélgettünk, hogy egy fiatal kutatónak milyen lehetőségei és…
A világ élelmezésének számos izgalmas kérdése van, és a kezdő kutató számára vonzó minél többe belekóstolni. Így van ezzel Kertész István egyetemi tanársegéd, aki a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Fizika-Automatika Tanszékén doktorjelölt. Bár a doktori témája az élelmiszerek roncsolásmentes vizsgálata, de szakmai életútja során az élelmiszer-gazdaságban keletkezett veszteségeknek több aspektusát is vizsgálja.
Kertész István (Tegzes…
Alig több mint fél éve infrahangállomást telepítettek Piszkéstetőre. Nem csak ez az állomás, hanem az infrahang-kutatásának tudománya is elég fiatalnak tekinthető. Czanik Csenge szeizmológussal, az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársával arról beszélgettünk, milyen új ismereteket lehet szerezni ezzel a módszerrel, illetve eszközzel, milyen lehetőségei vannak a témának itthon és a nagyvilágban. Az…
Már iskolás korában kiemelkedő eredményeket ért el a matematika és fizika versenyeken. Mindig is érdekelték a természet jelenségei, az őt körülvevő környezet változásai és imádott kísérletezni. Egyszerre felvételizett a Zeneművészeti Főiskolára és a fizika szakra, amire még a gimnáziumi fizikatanárnője buzdította. Végül fizikus lett, ma pedig a Wigner Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatója és…
A világon elsőként vizsgálták laborban a klímaváltozást az ELTE Kármán Környezeti Áramlások Laboratóriumában, ahol egy 40 cm átmérőjű forgó hengerben több más oceanográfiai és légköri jelenséget is tudnak modellezni. Vincze Miklós fizikus, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tagjaként vesz részt ezekben a kísérletekben. Kutatásai fontosságát jelzi, hogy nemrég Junior Prima díjat kapott eddigi munkáiért. Beszélgetésünkből…
A denevérek hangvisszaverődés alapján történő tájékozódása és zsákmányszerzése régóta ismert jelenség. Azonban a természetes és városi környezetben számos olyan speciális hangvisszaverő felülettel is találkozhatnak, melyek becsaphatják – vagy éppen segíthetik – őket. Legrosszabb esetben az ember akaratán kívül akár a denevérek pusztulását okozhatja – és ez egyszerű fizikai törvények következménye.
Vízfelszínről ivó vízi denevér (Forrásy Csaba…
A mindent elöntő adatáradat, a „big data” napjaink egyik legnagyobb kihívása. Csabai István fizikus, az ELTE Komplex Fizikai Rendszerek Tanszékének munkatársa úgy véli, a rengeteg adat nem csak problémát, hanem nagy lehetőséget is jelent. Megfelelő kezelése, felhasználása hozhatja el a tudomány aranykorát, és teszi majd lehetővé olyan bonyolult rendszerek megértését, mint az élet, a világmindenség…