Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

0 items - 0Ft 0

Tag: fizika

Megosztás Megosztás FacebookonMegosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Hol tart az űridőjárás előrejelzése? – Interjú Gombos Tamással

Az idei szeszélyes tavaszon sokat beszéltünk a földi időjárásról, de egyre többet foglalkoznak az űridőjárással is, legalábbis a szakemberek. Többször írtunk a magyar vonatkozású kutatásokról, nemrégiben pedig Gombosi Tamás űrfizikus, a Michigani Egyetem Űrkörnyezet-modellező Központ alapítója, az MTA külső tagja tartotta székfoglalóját Viharok a világűrben címmel. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele arról, hol tart az…

2017.10.03.

Tovább olvasok

Gravitációshullám-kutatás Európában – Interjú Vasúth Mátyással

A tavalyi esztendő legnagyobb tudományos szenzációját a gravitációs hullámok felfedezése jelentette. A történelmi eredményt az USA-ban működő LIGO berendezéssel érték el. Erről többször írtunk lapunkban is. Nemrégiben fejeződött be az európai detektor, a Virgo fejlesztése, a múlt héten pedig újabb észlelést jelentettek be a szakemberek. Vasúth Mátyással (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont) a magyar Virgo-csoport vezetőjével…

2017.09.29.

Tovább olvasok

Fizika Földtudomány Környezetvédelem Meteorológia

Gyöngyházfényű színkoktél – Pillantás a sztratoszférába

A sztratoszféra különleges felhői főként a sarkvidékek környékének ritka téli látványosságai közé tartoznak, így rendkívül meglepő, hogy idén először hazánkból is megfigyelhetők voltak. Megpillantásuk életre szóló élményt nyújt, ám egyes típusaik összetett kémiai reakciók révén az ózonréteg elvékonyodásához is hozzájárulnak. Gyöngyházfényű felhők 2016. február 2-án Skóciában (Fergus Murray felvétele, http://oolong.co.uk). II. típus, kiterjedése: 3,63 millió…

2017.09.15.

Tovább olvasok

A hét kutatója Fizika

Kihívások a fúziós energiatermelésben – Interjú Pokol Gergővel

„A fúziós energiafelszabadítás megvalósítása mindenesetre – bátran állíthatjuk – egyszersmindenkorra megoldaná az emberiség energiagondját;...” Ezt írta Simonyi Károly – még 1959-ben! A 100 esztendővel ezelőtt született tudós tiszteletére az MTA Székházában tudományos ülést rendeztek, ahol Pokol Gergő fizikus előadásában azokat a kihívásokat ismertette, amikkel meg kell küzdeni a kutatóknak ahhoz, hogy egyszer valóban fúziós energiaforráshoz…

2017.08.17.

Tovább olvasok

Fizika

Lyukas világ és a bombázó neutronok – Akit az Élet és Tudomány vezetett kutatói pályára

Az Atomki kutatójaként a szén urántartalmának vizsgálatától indult, majd némi neutrongenerátorral kapcsolatos kaland után az atommag kutatásánál kötött ki Angeli István, a Debreceni Egyetem nyugalmazott professzora, aki élete egyik meghatározó élményeként tartja számon azt a több mint hetven évvel ezelőtti napot, amikor lapunkkal először találkozott. Az Élet és Tudomány egyik első olvasójával, terjesztőjével és kritikusával…

2017.08.17.

Tovább olvasok

A hét kutatója Fizika Műszaki tudományok

Részecskék kis- és nagyenergiákon – Interjú Barna Dániellel

Barna Dániel neve két témával is bekerült nemrég a nemzetközi tudományos sajtóba. Részt vesz a következő, az LHC-nél is nagyobb energiákon működő gyorsító, az FCC megvalósításának első munkálataiban, és ő koordinálja a magyar részvételt ebben a programban. Egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként társszerzője volt a Science című folyóiratban megjelent tanulmánynak, amely arról szólt, hogyan mérték meg…

2017.05.17.

Tovább olvasok

A Tejút látványa a 6,5 méteres Magellán- távcsövek mellől, az Andokból

A hét kutatója Csillagászat Földtudomány Műszaki tudományok

Kincsvadászat óriás távcsövekkel – Interjú Fűrész Gáborral

A mesében a kincs a szivárvány végén van. A csillagászok számára is a színkép jelenti a kincset, hiszen szinte minden fontos információt az égitestek spektrumából tudnak kiolvasni: távolságot, sebességet, összetételt, kort. Ehhez azonban olyan eszközökre van szükség, amelyek a leghalványabb objektumok fényét is színeire tudják bontani. Ilyen műszereket készít Fűrész Gábor csillagász, a Massachusetts Institute…

2017.01.05.

Tovább olvasok

Az Apollo-11 küldetés során Buzz Aldrin szeizmométert telepített a Holdra a Nyugalom-tengere (Mare Tranquilitatis) területén 1969. július 20-án

Csillagászat Fizika Földtudomány Űrkutatás

Holdrengések – Ha égi kísérőnk megrázza magát

A földrengések pusztító erejét sajnos nagyon jól ismerjük itt a Földön, gondoljunk csak a természeti jelenség okozta, legutóbbi olaszországi tragédiára. Az augusztus végén kipattant rengést több mint 1000 utórengés követte. Arról már bizonyára kevesebben hallottak, hogy a Holdon is vannak heves rengések: a földrengés etimológiája alapján holdrengések. A Holdat a szeizmológusok az 1970-es évekig teljesen halott…

2016.12.21.

Tovább olvasok

A torziós rugómerevség mérésének elve és modellje

Fizika Mezőgazdaság Műszaki tudományok

Szüretelésfizika – Az almarázás dinamikája

Napjaink mezőgazdaságában egyre inkább csökken az élő munkaerő szerepe, megindult a gépesítés térhódítása. A műszaki tudományok, technológiák fejlődése révén a költséghatékonyság javul, ez megfigyelhető a mezőgazdaságban is. A termelés nagy része már ma is gépekkel valósul meg, de a gyümölcsszüretelés mindmáig a legnagyobb költséghányadot képviseli, hiszen ezen a területen még ma is nagyrészt az emberi…

2016.10.19.

Tovább olvasok

Dobos Vera portréja (Trupka Zoltán felvétele)

A hét kutatója Biológia Csillagászat Fizika Geológia Kémia Űrkutatás

Az élet lehetősége az exoholdakon – Interjú Dobos Verával

A földön kívüli élet kutatása mindenkit izgat, az exobolygók felfedezése pedig még inkább felcsigázta az érdeklődést. Nagy érdeklődésre tett szert a nemrég felfedezett új bolygó is, mely a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónáján belül kering. Az aktuális téma kapcsán Dobos Verával, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos segédmunkatársával izgalmas…

2016.10.19.

Tovább olvasok