Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

A mágneses sündisznóké a jövő? – Interjú Bordács Sándorral

Korunk egyik nagy kihívása, hogy a szinte exponenciálisan növekvő digitális adatmennyiséget hogyan lehet minél kisebb helyen, olcsón és megbízhatóan tárolni. A megoldást az úgynevezett mágneses skyrmionok jelenthetik. Ezek új típusát fedezték fel nemrégiben a BME Fizika Tanszékének munkatársai. Köztük van a Bolyai Ösztöndíjas fizikus, Bordács Sándor, vele beszélgettünk erről az ígéretes lehetőségről. A kutatást az…

Tovább olvasok

A mágnesesség vonzásában – Interjú Kézsmárki Istvánnal

A modern technológiában egyre nagyobb szerepe van a multifunkcionális anyagoknak. Ezek optikai tulajdonságait tanulmányozza az MTA Lendület programja keretében Kézsmárki István a BME fizikusa, aki csoportjával innovációs díjat nyert június első hetében. Kutatócsoportjával már eddig is több olyan eredményt ért el, amelyek az információtárolás és az optikai kommunikáció területén hozhatnak világméretű áttörést a következő években.…

Tovább olvasok

Sötét gyanúsítottak a CERN-ben – Interjú Karancsi Jánossal

A galaxisokat egyben tartó sötét anyag és sötét energia részecskeszintű leírása, felfedezése még várat magára – bár lehet, hogy nem sokáig. Ahogy arról tavaly decemberi utolsó számunkban hírt adtunk, Krasznahorkay Attila, az Atomki Tandetron gyorsítót működtető egységének vezetője nemrégiben olyan esemény-többletet talált, ami a gyanú szerint sötét anyag jelenlétére utalhat. De van egyfajta „gyanúsítottja” a…

Tovább olvasok

Madárdal a világűrből – Interjú Lichtenberger Jánossal

Lichtenberger János az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének professzora az űrből érkező madárdalt tanulmányozza. Ha hozzátesszük, hogy ennek az interjúnak a válaszait az Antarktiszról küldte, akkor nagyon különös kép alakulhat ki róla az olvasóban. Pedig valójában a felsőlégkör olyan különös jelenségeit kutatja, mint a whistlerek és a kórusok. Ezek révén következtethetnek a szakemberek olyan folyamatokra,…

Tovább olvasok

Lendkerekes játékautótól a fantom forgalmi dugókig – Interjú Stépán Gáborral

Stépán Gábor akadémikus vehette át a Príma díjat december 4-én a Művészetek Palotájában, novemberben pedig egy másik rangos díjat kapott meg Amerikában. A BME Gépészmérnöki Karának tanszékvezetője, volt dékánja sok hivatali teendője mellett is ragaszkodik ahhoz, hogy tanítson. Mi kedvenc kutatási területeiről kérdeztük. – A legtöbb fiú műszaki érdeklődése alighanem a lendkerekes kisautók tologatásával kezdődik. Önnél…

Tovább olvasok

Neutrínók: a részecskevilág kaméleonjai – Fizikai Nobel-díj, 2015

Az ezévi díjazottak, a japán Takaaki Kajita és a kanadai Arthur B. McDonald a hivatalos indoklás szerint „a neutrínóoszcillációk felfedezéséért” részesült a magas elismerésben, „amely megmutatta, hogy a neut­­rí­nóknak van tömege.” Az eredmény, amellett hogy megoldott egy több évtizede ismert rejtélyt, önmagán messze túlmutatva egyúttal azt is bizonyította, hogy az elemi részek fizikájának sokak által…

Tovább olvasok

Nanorészecskék új megvilágításban – Interjú Csete Máriával

A fénnyel kapcsolatos kutatások életünk szinte minden területén eredményt hozhatnak. Magyar kutatók is dolgoznak olyan módszereken, melyek segítségével a kutatók nagyon kis térrészbe tudják koncentrálni a fényt, és a nano-objektumok spektrumát azok anyagával, méretével és alakjával képesek befolyásolni. A kutatások eredményeit az integrált nanofotonikai eszközökben, a telekommunikációban, a csillagászatban, a kvantuminformatikában és az orvoslásban is…

Tovább olvasok

A száguldó cirkusz textíliái – Forma-1 és anyagtudomány

A száguldó cirkuszként emlegetett Forma-1 versengésben az ezredmásodpercekért folyó küzdelemben az ember igyekszik a maximumot kihozni a technikából. Mindezt a lehető legnagyobb biztonság közepette. A high-tech műszaki textíliák e célok elérését segítik, számos – főleg műszaki – textilipari termék nélkül a Forma-1 nem jöhetett volna létre. Mercedes-AMG's British driver Lewis Hamilton (front) leads after the start…

Tovább olvasok

Ismét lendületben a hadronok – Interjú Pásztor Gabriellával

Ismét beindult az LHC. A Higgs-bozon felfedezése után új lendülettel ütköztetik a hadronokat, hogy megoldást keressenek a sötét anyag problémájára és a világegyetem más nagy kérdéseire. Pásztor Gabriella fizikus eddig a CERN-ben dolgozott. Az MTA Lendület programjának nyerteseként ősztől az ELTE Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot. Céljuk, hogy bekukkantsanak a részecskefizika Standard…

Tovább olvasok

Mikroszkóppal az élő agyban – Interjú Katona Gergellyel

Gábor Dénes-díjat és Az Év Példaképe 2014 díját kapta meg nemrégiben Katona Gergely fizikus, aki tulajdonostársával, Rózsa Balázzsal saját fejlesztésű kétfoton-mikroszkópjukkal a világon először képesek 3D-ben, sejtszintű felbontással vizsgálni az idegsejthálózatok aktivitását, méghozzá a jelenlegi lézerpásztázó mikroszkópokhoz képest egymilliószoros sebességgel. A mikroszkópok gyártására és a további kutatások finanszírozására jött létre a Femtonics Kft., melynek ő…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/