Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Mi lesz az akkuhulladékokkal? – Elkészült a szabályozás

Miután 2022 decemberében ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel, az Európai Tanács július 10-én új rendeletet fogadott el, amely megerősíti az akkumulátorokra és a hulladékká vált elemekre vonatkozó fenntarthatósági szabályokat. A rendelet az elemek teljes életciklusára kiterjed – a gyártástól az újrahasználaton át az újrafeldolgozásig –, biztosítva, hogy azok biztonságosak, fenntarthatóak és versenyképesek legyenek.

Komposzt-kardigán

A műanyagokat vagy abból készült használati eszközöket nagyrészt tartósságuk, vegyszerekkel, fénnyel és mikrobákkal szembeni ellenálló-képességük teszi vonzóvá. Az elmúlt évtizedek műanyag-centrikus világot teremtettek, de egyre világosabbá válik, hogy a hulladékkezelés okán egyre nagyobb környezeti gonddal kell szembenéznünk. Pozitív tulajdonságaik riasztó problémává válnak, ha újrahasznosításuk, lebomlásuk vagy környezeti, egészségügyi hatásuk kerül szóba.

Szelektív szilánkok – Barna, fehér, zöld – hogyan jelölt?

Reggel felébredve kinézünk az ablakon, belepillantunk a tükörbe, majd narancslevet töltünk a poharunkba. Az üveg számos megjelenési formája határozza meg életünket, így nem csoda, hogy tavaly külön emlékévet is szenteltek e különleges matériának. A felsoroltakon túl befőttes és bébiételes, valamint boros-, pezsgős vagy sörösüvegek formájában találkozhatunk velük nap mint nap, melyeket idővel kidobunk.

Fémes kérdések – Hova dobjam a dobozom?

A vas- és színesfémhulladékok újrahasznosítása azok szétválasztásának, tisztításának és olvasztásának folyamata, hogy aztán új termékek alapanyagaként lehessen felhasználni. A fém olyan anyag, mely újra és újra feldolgozható anélkül, hogy minősége és tulajdonságai romlanának. Az ökológiai mellett gazdasági haszonnal is bírnak, az ilyen jellegű hulladékok ugyanis jelentős, pénzben kifejezett értékkel rendelkeznek, az igény pedig mindig fennáll jóféle, válogatott fémhulladék újrahasznosítására.

Billiárdod másodpercnyi villanások – Interjú Krausz Ferenccel

Krausz Ferenc az MTA külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és a Müncheni Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára néhány hete vette át Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban a nemzetközi Fejszál király-díjat az attofizika területén végzett kutatásaiért. A Németországban élő kísérleti fizikus munkáját már több jelentŐs díjjal és kitüntetéssel is elismerte a tudományos világ, hiszen kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, megalapozva az attofizika tudományát.

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/