A tej évezredek óta alapvető táplálékunk. Az emberiség történelme során aligha volt olyan korszak vagy kultúra, ahol ne töltött volna be fontos szerepet a mindennapi étkezésben. A friss tej és a belőle készült tejtermékek – a vaj, a sajt, a joghurt vagy a túró – nemcsak táplálóak, hanem a hagyomány és az otthonosság szimbólumai is.
A természet nem csupán egy díszlet, háttér az életünkben, egyre pontosabban látjuk, hogy befolyással van az életünk minőségére az, hogy milyen állapotú természeti környezetben éljük azt. Egy magyar kutatócsoport közleménye ezt a befolyást vizsgálta részletesen. A csoport vezetőjével, Batáry Péterrel beszélgettünk.
A mesterséges intelligencia és a digitális technológiák forradalmasítják az élelmiszer-biztonságot. Az okoseszközök, tanulóalgoritmusok és prediktív rendszerek segítségével valós idejű, automatizált és előrejelző élelmiszer-biztonsági rendszerek jönnek létre. A cikk bemutatja, hogyan képesek ezek az eszközök csökkenteni a kockázatokat, növelni a hatékonyságot, átláthatóságot és támogatni a fenntarthatóságot az élelmiszerlánc egészében, a termeléstől a fogyasztásig.
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az 1960-as években indította el a Kis Matematikus Baráti Körök (KMBK) mozgalmat, melyhez 1971-től szervesen kapcsolódott egy országos verseny. Ez a verseny eleinte az 5-8. évfolyamok számára szerveződött, majd fokozatosan kiterjedt a 3-4. évfolyamok számára is. 1977 óta Kalmár László matematikus nevét viseli ez a kezdeményezés.
Az első műhold indításával 1957-ben az emberiség történetének új szakasza, az űrkorszak vette kezdetét. Azóta számos távközlési, távérzékelési, meteorológiai, navigációs és katonai műholdrendszer kezdte meg működését, napjainkban pedig különösen fontos az emberes űrrepülés és a Naprendszer bolygórendszerének minél részletesebb feltárása. A különböző célú űreszközöket hordozó rakéták kilövését ezúttal légköroptikai szempontból vehetjük szemügyre.
Surguta Sára Eszter a Semmelweis Egyetem Patológiai és Onkológiai Doktori Tagozatának doktorandusza, valamint az Országos Onkológiai Intézet Kísérletes Farmakológiai Osztályának tudományos munkatársa. Tagja a Magyar Onkológusok Társaságának és a Mensa HungarIQa Egyesületnek, emellett kutatóbiológusként dolgozik. Kutatási témája az alacsony oxigénszint daganatsejtek mozgására gyakorolt hatása és az áttétképzés biológiai folyamatainak modellezése. Ez a kutatás hozzájárul az áttétképzés jobb megértéséhez és a lehetséges jövőbeli kezeléshez.
Dombi Péter az MTA doktora, az MTA Lézerfizikai Bizottságának elnöke, aki kutatóprofesszorként a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozik, emellett a szegedi Extreme Light Infrastructure (Extrém Fényimpulzus Forrás, ELI) Lézeres Kutatóintézet tudományos osztályvezetője. Munkatársaival olyan miniatűr optikai eszközt fejlesztettek ki, amellyel mérhetők az ultrarövid időtartamú lézernyalábok tulajdonságai. Eredményeikről a Nature Communications című rangos szaklapban tavaly jelent meg közlemény. Kutatásaik lehetőséget teremtenek az elektronikus áramköröknél gyorsabb rendszerek kifejlesztésére, ami a távolabbi jövőben akár optikai számítógépek építését is lehetővé teszik.
© 2026 Élet és Tudomány
