Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért

Genetikai örökítőanyagunkat minden sejtünk tartalmazza, életünk első pillanataiban ugyanazzal az információtartalommal rendelkezünk, mint életünk legvégén. Gyermekünknek anyánk és apánk génjeinek egyedi keverékét adjuk át, amit mi is szüleinktől és az ő szüleiktől örököltünk. Ennyire stabil lenne az az óriásmolekula, amelyet a tudományos nevezéktan dezoxiribonukleinsav névvel illet? E kérdés legelső feltevője és egyik megválaszolója, Tomas Lindahl,…

Read more

Megbízható hazudozók

Emberismeretre már egészen kicsi korunktól szükségünk van! Figyelembe kell vennünk, hogy milyen indítékok húzódnak meg mások cselekedeteinek hátterében – csak így van esélyünk, hogy elérjük céljainkat, és kikerüljük a társas érintkezésben mindenfelé leselkedő csapdákat. Kimberly E. Vanderbilt és munkatársai egy néhány évvel ezelőtti kísérletben óvodás gyerekeknek mutattak be jeleneteket, melyekben különböző személyek útmutatást adtak valakinek…

Read more

Kúszó depolarizáció az agykéregben – Interjú Farkas Eszterrel

tartozik. Nem olyan régen fedezték fel, hogy ilyenkor az agykéregben nemcsak pillanatnyi változások történnek, hanem folytatódnak, sőt kiterjednek, még nagyobb bajokat okozva. Farkas Eszter agykutató, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet munkatársa egy világviszonylatban is egyedülálló képalkotó rendszert dolgozott ki a változások felmérésére. Kutatásai reményt kelthetnek a stroke-osok számára, így…

Read more

Régi és modern betegségneveink – Húzza össze a görcs! Vagy a Pickwick-szindróma?

Betegségeink elnevezéseiben az egyes korokban igen nagy különbségek figyelhetők meg. Egyrészt jellemző az egyes kifejezések továbböröklődése, másrészt a folyamatos megújulás. Ez a szaknyelvekben és a köznyelvben egyaránt természetes folyamat. A betegségnevek alakulásában és használatában nagy szerepet játszik a gyógyításhoz kapcsolódó hitvilág, az orvoslás fejlődése és a társadalom, a gondolkodás, valamint a nyelv változása. A korai betegségneveket…

Read more

Rovardrámák a kocsányos tölgyön – Lakoma egy megbízható tápnövényen

Az evolúciós ökológia tanai szerint a széles elterjedésű, nagytermetű, hosszú életű növényeken találhatók a legváltozatosabb fogyasztóegyüttesek. Az ilyen „megbízható” tápnövényen jellemzően még a speciálisan alkalmazkodott fajok aránya is magas. Az Európában honos növényfajok közül aligha lehetne bármelyikkel jobban példázni ezeket a szabályokat, mint a kocsányos tölggyel. A kocsányos tölgy (Quercus robur) az utolsó jégkorszakot követően a…

Read more

Gyepesítés tudományosan – Interjú Török Péterrel

Petőfi rajongott az Alföld pusztáiért - de régen egészen változatos életközösségeket találhattunk ezen a tájegységen. Mekkora lehetett az Alföldön a puszta kiterjedése, és milyen módszerekkel lehet helyreállítani a gyepeket? Az egykori hortobágyi lőterek rehabilitációjáról szóló írásunk (2015/33. 1047. o.) után Török Péterrel, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi docensével, és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársával…

Read more

Az építészet és a tájépítészet amerikai úttörői – 140 éve történt: elkészült a Central Park

Olmsted pedig a legismertebb tájépítész az amerikai történelemben. Olyan épületek és parkok tervezése fűződik nevükhöz, mint a Fallingwater-ház Pennsylvániában és az 1870-es években megnyíló Central Park Manhattanben. Wright önálló építészeti stílusa később többek között a Bauhausra is hatással volt, Olmsted pedig a világ első hivatásos tájépítésze lett. Wright walesi ősöktől származik, családjában erős unitárius nevelést kapott.…

Read more

A fedési kettőscsillagok reneszánsza – Interjú Borkovits Tamással

A fedési kettős és többszörös csillagrendszerek korábban nem tartoztak a legdivatosabb kutatási területek közé. Érdekes módon egy sokkal népszerűbb téma, az exobolygók keresése indította el a kutatások új forradalmát. Ezen objektumok segítségével az égbolt tudományának alapjait lehet megerősíteni, hiszen minden eddiginél pontosabban lehet meghatározni a csillagok szerkezetét, tömegét és más fontos paramétereit. Borkovits Tamás csillagász,…

Read more

Színek és ízek

Nem egészen egy évvel ezelőtt e rovatban már szó esett egy különös megfigyelésről, mely szerint az étel finomságáról alkotott véleményt nagyban befolyásolja az, hogy mi az illető fogás neve. Akik ugyanazt az ételt „zaftos olasz tengerihal-filé” néven fogyasztották, utólag sokkal ízletesebbnek ítélték, mint azok, akiknek egyszerűen „tengerihal-filé” néven szolgálták fel. Már ez az eredmény is…

Read more

Homoki kikerics

A kikericsek nemzetségének mintegy 160 faját ismerjük. Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honosak. Többségüknek virágzáskor nincsenek levelei, ezért sokfelé „csupasz virág”-nak vagy néhol „pucér hölgy”-nek nevezik őket. Az ősszel nyíló homoki kikerics (Colchicum arenarium) is ebbe a csoportba tartozik. Hasonlít a jóval gyakoribb őszi kikericshez, de utóbbi magasabb, erőteljesebb növésű, virágai nagyobbak és üdébb…

Read more

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/