Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Author page: Élet és Tudomány

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Élet és Tudomány

660 articles published

Művészettörténet

Luxus a XVIII. századi főúri kertekben – Portré narancsfával

Napjainkban a narancs a téli hónapok elengedhetetlen gyümölcse. Nem mindig volt ez így. A XIX. század végére kiépült vasúthálózat tette lehetővé, hogy a narancs és a citrom szélesebb közönséghez eljusson. A XVII–XVIII. században csak kevesen engedhették meg maguknak ezt a luxust. A kastélykertekben külön üvegházakat építettek a narancsfák nevelésére, teleltetésére, ezeket orangerie-nek [ejtsd: oranzsöri] hívták,…

2016.03.03.

Geológia

Világító ásványok – Sötétben nem minden ásvány fekete

Néhány éve igen népszerűek az ásványgyűjtők körében Tokaj szomszédságában, a tarcali andezitkőfejtőkből előkerült üvegopál példányok. A sötét andezitet bevonó, első látásra megszilárdult Technokol ragasztónak tűnő, gömbös-fürtös, üvegszerű, színtelen hialit valóban igen látványos. Egy különlegessége azonban kizárólag sötétben érvényesül, persze csak ha rövidhullámú ultraibolya fénnyel világítjuk meg: ekkor ugyanis élénkzöld színben világít. Az ásványok színpompáját bemutató vitrin…

2016.03.01.

Kémia

A lényeg a részletekben rejlik – A karácsony illata egy angliai kémiatanár festőpalettájáról

Andy Brunning Cambridge-ben tanít kémiát, gimnazista diákjainak a tantárgy szemléltetéséül gyönyörű infografikákat készít. Látva a tablók sikerét növendékei körében, ezeket megosztotta tanárkollégáival is a neten. Szokatlanul nagy érdeklődés fogadta, nemcsak vegyészek és pedagógusok körében, de az egész világháló felfigyelt rá. Idén már könyv formájában tette közzé a grafikáinak egy részét a következő rendhagyó címmel: Miért…

2016.03.01.

Fizika

Neutrínók: a részecskevilág kaméleonjai – Fizikai Nobel-díj, 2015

Az ezévi díjazottak, a japán Takaaki Kajita és a kanadai Arthur B. McDonald a hivatalos indoklás szerint „a neutrínóoszcillációk felfedezéséért” részesült a magas elismerésben, „amely megmutatta, hogy a neutrínóknak van tömege.” Az eredmény, amellett hogy megoldott egy több évtizede ismert rejtélyt, önmagán messze túlmutatva egyúttal azt is bizonyította, hogy az elemi részek fizikájának sokak által…

2016.03.01.

Lélektani lelemények

A tudás illúziója

Az emberek mindig is megosztották egymással a tudás tárolásának feladatát. Egy közösség tagjai – legyen szó házaspárokról vagy nagyobb csoportokról – tudják egymásról, hogy ki minek a szakértője, mi az, amit a másik nagy valószínűséggel fejben tart. Teljesen fölösleges erőfeszítés volna, ha mindenki megpróbálna mindenre emlékezni; a megosztott emlékezet, vagy a lélektanban három évtizede meghonosodott…

2016.03.01.

A hét kutatója Élettudomány

Figyelem és gátlás az emberi agyban – Interjú Vidnyánszky Zoltánnal

Agyunk többféle szűrőt használ arra, hogy a beérkező információrengetegből csak azt használja fel, ami éppen akkor a legfontosabb számunkra. Ha ezek a funkciók nem működnek, annak komoly következményei vannak. Ilyen például az öregedés során tapasztalható kognitív leépülés. Ezért is fontosak azok a kutatások, melyeket az OTKA támogatásával Vidnyánszky Zoltán agykutató és csoportja végez az MTA…

2016.02.16.

Biológia Ökológia

Fák és gombák együttélése – Az ektomikorrhizás szimbiózis és jelentősége

A természet élővilága rendkívül gazdag. Sokszínűségét megcsodálhatjuk az állat- és növényvilágban egyaránt. Nem meglepő módon a méretskála alsó fokain is varázslatos fajgazdagság található, azonban ez a mindennapok során, az erdőt vagy a természetet járva rejtve marad a beavatatlan szemek előtt. A fák gyökereikkel veszik fel az életben maradásukhoz szükséges tápanyagokat a földből, illetve ezzel horgonyozzák ki…

2016.02.16.

A hét kutatója Biológia Ökológia

Törékeny nádszál a mikroszkóp alatt – Interjú Szakály Ágnessel

A nádszálak mikroszkópos keresztmetszeti képe másként néz ki különböző vízmélység mellett, az állóvízből vett minta esetén, azonban arról, hogyan is néz ki egy folyóvízi növénynél, vajmi keveset tudunk. A szövettani metszetek lefotózott képét számítógépes monitoron megjelenítve többféle mérést lehet elvégezni. Ezt a problémakört vizsgálja Szakály Ágnes, a Duna-kutató Intézet Makrofiton-ökológiai Kutatócsoport fiatal kutatója. – Milyen vizsgálatokat…

2016.02.16.

Lélektani lelemények

A rosszabbat választom!

Ha az ember választhat egy vonzóbb és egy kevésbé vonzó tárgy közül, akkor nyilvánvalóan a jobbat fogja választani. Nyilvánvalóan? Nos, döntéseinket néha nagyon furcsa, ésszerűtlennek tűnő tényezők is befolyásolják, ezért Ellen R. K. Evers, Yoel Inbar és Marcel Zeelenberg, a Hollandiában működő Tilburgi Egyetem három munkatársa úgy gondolta, érdemes egy kicsit utánanézni ennek a kérdésnek. A…

2016.02.16.

A hét kutatója Ökológia

Gyógyszermaradványok a Dunában – Interjú Záray Gyulával

A gyógyszeripar világszerte dollármilliárdokat termelő iparág – az emberiség pedig tonnaszámra fogyasztja a különböző gyógyító tablettákat. Sajnos ezek hatóanyagai vagy bomlástermékei elfogyasztás után a szervezetből kiürülve a szennyvíztisztítókba jutnak, majd belekerülnek a felszíni vizeinkbe, és veszélyeztetik ivóvízbázisainkat is. Erről a problémáról kérdeztem Záray Gyulát, aki az ELTE egyetemi tanára, az ELTE Környezettudományi Kutatóközpont vezetője és…

2016.01.27.