Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Author page: Élet és Tudomány

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Élet és Tudomány

660 articles published

Biológia Ökológia

Szibériai szürkebegy-invázió Európában – A tudomány világa

A szibériai szürkebegy (Prunella montanella) magyar nevéhez hűen elsősorban Szibériában, annak is leginkább az északi, sarkkörön túli részén költ. Ezért is érte váratlanul a madarászokat a faj példa nélküli, szokatlanul erős európai beáramlása 2016 októberében. Egy hónap leforgása alatt több mint 200 madarat figyeltek meg! Elterjedési területe nyugaton az Urál-hegységig, keleten pedig egészen Kamcsatkáig húzódik. Vonuló…

2017.01.21.

Korán, májusban érleli és szórja terméseit

Ezer falu, város, határrész viseli a nevét – Az év fája: a mezei szil

Linné még egyetlen fajnak tekintette az összes európai szilt, ám a botanikusok már jó ideje felosztották a rokonságot, például hazánkban is három fajt különíthetünk el: a hegyi, a mezei és a vénic-szilt. 1999-ben a hegyi szilt választották az év fájának, s az idén ismét a nemzetség egy faját tüntették ki ezzel a megkülönböztetett figyelemmel. Rezzent a…

2017.01.21.

A Cotylorhynchus romeri törzsének morfológiája. Jól látszanak a bordák különleges ízesülései. (LAMBERTZ ÉS MTSAI NYOMÁN)

Biológia Élettudomány Földtudomány

A rekeszizom sokkal idősebb, mint gondoltuk – Első kézből

A rekeszizom eredete kevéssé ismert, dacára annak, hogy milyen perdöntő szerepet kapott a szárazföldi gerincesek evolúciója során. Kutatók egy csoportja kihasználta a felkínálkozó lehetőséget, és elemezte az emlősszerű hüllők (Synapsidák) egyik legöregebb csoportjának paleobiológiáját és légzőszervrendszerét. Ez a csoport a Caseidae család, amely a perm elején jelent meg, és nagyjából a perm közepére (300–250 millió évvel…

2017.01.20.

Biológia Élettudomány Műszaki tudományok Ökológia Társadalomtudomány Történelem

Sztyeppnövényből Türingia aranya – Letűnt korok indigókék-forrása, a festő csülleng

A történelem folyamán jószerivel az indigó volt az egyetlen természetes kék színezőanyagunk. Európában ezt a festő csüllengből nyerték ki, és termesztésének elterjedése feltételezhetően egybeesett a Termékeny Félhold térségéből érkező neolitikus földművelők vándorlásaival. Napjainkban – szintetikus formában – ugyanezt az indigót használjuk a farmernadrágok festéséhez. Festő csülleng (Carl Lindman, 1922) A keresztesvirágúak családjába tartozó, kétéves életformájú festő csülleng…

2017.01.20.

Biológia Élettudomány Ökológia

Poloskák, mindenütt! – Reflektorfényben

Idén nagyon sok telefon és e-mail érkezik e nem túl népszerű rovarok miatt a szerkesztőségbe is és hozzánk is, a Magyar Természettudományi Múzeumba. Mindenki azt kérdi: milyen poloska ez, amiből idén olyan rettentő sok van? Nyugati levéllábú poloska Nagyon nehéz a bevezetőben szereplő kérdésre válaszolni, pedig nem sok fajról lehet szó. A kérdezők zöme ugyanis azt felismeri,…

2017.01.16.

A hét kutatója Biológia Élettudomány Orvosbiológia

Új szerepben a C-vitamin – Interjú Tóth Szilvia Zitával

Itt van az ősz, és itt van újra a C-vitamin szezonja. Az aszkorbátok nagyon hasznosak egészségünk megőrzése szempontjából, a növényekben pedig – egyebek mellett – a környezeti stressz-hatások kivédésében játszanak fontos szerepet. Tóth Szilvia Zita, az MTA SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport vezetője szerint azonban sok kevésbé ismert funkciójuk is van. Bár még alapkutatásoknál tartanak,…

2017.01.11.

Indokínai egérfülű-denevér (Myotis indochinensis)

Biológia Ökológia

Denevérkutatók versenyben – Mit rejtenek a múzeumi fiókok és a trópusi dzsungelek?

A Magyar Természettudományi Múzeum hagyományosan a délkelet-ázsiai denevérfauna kutatásának élvonalába tartozik. 2015-től kezdve négy évig kutatásaikat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram is támogatja, így lehetőség nyílt a vizsgálatok kiterjesztésére, az eredmények közlésének intenzívebbé válására. A program két eleme a denevérek rendszertani kutatása, illetve a denevérekben található nagyszámú vírus diverzitásának felmérése. Cikkünkben egy kis ízelítőt adunk…

2017.01.11.

Biológia

Őszinte éhség – ÉT-etológia

A szülők hozzájárulása az utódok létrehozásában és felnevelésében sokszor egyenlőtlennek tűnik – például sok énekesmadárfajnál a tojó végzi a kotlás oroszlánrészét. Ilyenkor többnyire a hím szállít több-kevesebb eleséget a tojásokon ülő párjának, azonban ez nem minden esetben elegendő ahhoz, hogy a tojónak ne kelljen magának is élelem után néznie időnként. Kérdés, hogy vajon rá tudja-e venni…

2017.01.11.

Biológia Ökológia

A lapos kékfutrinka

A hazai futóbogarak közül a lapos kékfutrinka (Carabus intricatus) az egyik legszebb hazai fajunk. A hazai futóbogarak jellegzetes képviselői a nagyfutrinkák, melyeknek 27 faja és számos alfaja él nálunk. Egyes fajaik csak az ország bizonyos részein, például a Soproni- vagy a Zempléni-hegységben fordulnak elő, míg mások nagyobb elterjedésűek, és a számukra alkalmas élőhelyeken országszerte megtalálhatók. Többnyire…

2017.01.11.

Társadalomtudomány Történelem

A szuezi válság és a magyar forradalom – A Közel-Kelet 1956-ban

Az első világháborút követően bomlásnak induló gyarmati rendszer helyét a mandátumterületek vették át. Ennek megfelelően például Egyiptom, Irak és Palesztina brit, Libanon és Szíria pedig francia ellenőrzés alá került a Közel-Keleten. A mandátumjogokat gyakorló londoni kormánynak azonban nem volt megfelelő elgondolása a zsidó bevándorlás tekintetében, amelyet az 1939-es Fehér Könyv erősen korlátozott. Az 1945-ben felállított…

2017.01.05.