A Pannon-tavi üledékek Magyarország geológiai múltjának egy különösen izgalmas időszakáról mesélnek. Persze csak azoknak, akik ki tudják olvasni a rétegsorokból. Mint például Babinszki Edit, aki a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa. Vizsgálatai az új tudományos eredményeken kívül az energiahordozókról is nagyon értékes információkat nyújtanak hazánknak. A kutatás mellett elismert tudományos újságíró és ismeretterjesztő…
Geológia
Az éghajlatváltozás folyamatának és a lehetséges jövőbeli változásoknak az előrejelzése nem történhet meg a múltban lejátszódott események megismerése nélkül. A rég letűnt idők porviharainak lerakódásai fontos szerepet töltenek be mindebben. A hazánk területét is nagy vastagságban fedő hullóporos eredetű löszrétegek segítségével az elmúlt egymillió év klímatörténetét tárhatjuk fel.
Első pillantásra több szempontból is meglepőnek és ellentmondásokkal…
A geológia csak az utóbbi évtizedekben épült be szervesen a régészeti kutatások eszköztárába, viszont segítségével a mesterséges nyomok nélküli kődarabok is információforrássá válhatnak.
Jó példa erre a regölyi, Kr. e. VII. századra keltezhető halomsírból előkerült változatos méretű terméskövek vizsgálata, melynek eredményeképpen a kutatók többek között arra a fontos történeti kérdésre találtak biztosabb választ, hogy hol lehetett…
A jégkori lelőhelyek jószerivel a paleontológia „bölcsődéinek” számítanak a földtörténeti kortáblán, ám annál szebb maradványokat rejthetnek magukban. Cikkünk főszereplője, a Dél-Dunántúlon az idei esztendőben felfedezett részleges békacsontváz is egy ilyen helyszínről került elő. A kétéltűmaradványt befoglaló kőzet pedig valóságos csonttemető, a biológia sokfélesége vetekedhet egy herpetológiai gyűjteménnyel.
A Villányi-hegység igen gazdag az alsó- és középső-pleisztocén földtörténeti…