Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Biológia

Árulkodó köpetek – Baglyok étlapja

Arra a kérdésre, hogy mit esznek a madarak, a tudósok már a múlt század elején keresték a választ. Eleinte a lelőtt madarak gyomor- és begytartalmát vizsgálták. Később – a madarak ritkulása és védetté nyilvánításuk miatt – igyekeztek más táplálkozásvizsgálati módszereket keresni. A baglyoknál ekkor került előtérbe a köpetelemzés, mely révén – amellett, hogy megtudjuk, mit…

Tovább olvasok

Zebrák

Ha félsz, nem harapsz fűbe – ÉT-etológia

Az egyedek életben maradását, illetve biológiai fitneszét alapvetően befolyásolja az, hogy képesek-e megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot fogyasztani. Az optimális táplálkozás elmélete olyan biológiai modellezési eljárás, amely során abból az alapföltevésből indulunk ki, hogy adott helyen és időben az állatok a számukra legmagasabb nettó energianyereséget biztosító táplálékot, táplálkozási viselkedést fogják választani, mivel ez befolyásolja leginkább…

Tovább olvasok

A közönséges víziászka felszíni (balra) és barlangi (jobbra) változata (PÉREZ-MORENO ÉS MTSAI 2018 NYOMÁN). 

Innovatív barlanglakók – Ászkák a Molnár János-barlangban

Viselkedési innovációnak nevezzük, amikor egy bizonyos populációban egy addig nem megfigyelhető új viselkedésforma jelenik meg, akár egy korábban már létező viselkedés módosulásaként. Több korábbi kutatás utal arra, hogy a viselkedési innováció kulcsfontossággal bír az ismeretlen szituációkkal szembeni megküzdés során, így egy populáció egyedeinek nagy innovációs készsége az új élőhelytípusok sikeres birtokba vételének, kolonizációjának is előfeltétele.   A…

Tovább olvasok

Gyógyszertervezés növények számára – Első kézből

Október 25-én a rangos Science című lap hasábjain jelent meg az a tudományos cikk, melyben új típusú agrokémiai fegyver kifejlesztését jelentették be amerikai és japán kutatók a szárazságstressz elleni küzdelemben. A cikk körüli nagy érdeklődést indokolja, hogy a klímaváltozás egyre gyakrabban és egyre nagyobb termőterületeken okoz hosszabb-rövidebb aszályos időszakokat, miközben az öntözéshez szükséges víz is…

Tovább olvasok

Otthona a holtfa – Az év rovara: a havasi cincér

A Magyar Rovartani Társaság internetes szavazásán fölényes többséggel nyert a havasi cincér (Rosalia alpina), így ez a faj lett 2019 rovara. Két vetélytársával – a kis Apolló-lepkével és a magyar tarszával – együtt közösségi jelentőségű faj, vagyis szerepel az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein.   Az élőhelyvédelmi irányelv alapján készülő következő országjelentés (amelyben a közösségi jelentőségű…

Tovább olvasok

A főszereplő: az antarktiszi Chlamydomonas raudensis UWO 241 sejtjei, melyek egyesével is úszhatnak, illetve többedmagukkal közös nyálkaburokban kisebb kolóniákat is létrehozhatnak

Kék fényre optimalizálva – Extrém élőhelyek különleges élőlényei

Amikor az élővilág sokféleségét próbáljuk feltérképezni, vagy az aktuális kihalási hullám miatt a biodiverzitás csökkenéséről beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a többsejtű élőlényekre, leginkább a gerinces szervezetekre gondolni. Ez nem véletlen, mivel máig sötétben tapogatózunk a többi élőlény, elsősorban a prokarióta és egysejtű eukarióta élőlények diverzitása kapcsán. Feltételezéseink szerint minimum 700 000 mikroszkópikus méretű, néhány mikrométeres mérettartományba…

Tovább olvasok

A most felszerelt védő fénysorompó feladata, hogy megakadályozza a kérészek hídra történő felrepülését (Fotó: Egri Ádám)

Kérészvédő fénysorompó – Első kézből

Az elmúlt évek óriási rajzásait követően már mind megismerkedhettünk a védett dunavirág (Ephoron virgo) nevével, amely több évtizedes szünet után 2012 óta gyönyörködtet újra tömeges szárnyalásával a Duna teljes magyarországi szakaszán. A megjelenése miatt fehér kérésznek is nevezett rovar mostani térhódítása azonban nem csak örömet, hanem korábban nem ismert természetvédelmi és közlekedésbiztonsági problémákat is okoz,…

Tovább olvasok

Kossuth hölgymál

Kossuth-hölgymál – A hátlapon

Egy terület növényvilágának legértékesebb elemei a kizárólag ott előforduló, bennszülött növények. Kevesen tudják, hogy van olyan növény, mely kizárólag fővárosunk területén, illetve annak közvetlen környezetében fordul csak elő. Alig ismerjük, védetté is csupán az utóbbi időben nyilvánították és nem kell gondolkodnunk azon, vajon hol láttunk korábban róla fotót, ugyanis a hátlapon látható az első nyomtatásban…

Tovább olvasok

A mintaterületek nem csak erdőrezervátumok, de kultúrtájak, természet közeli állapotú gyepek, lápok, karsztos területek és bármely fontos élőhelyre jellemző területkijelöléssel megválaszthatók (INTERSPECT 2016).

Repülőgépes megfigyelőhálózat – Új eljárás a természetvédelem eszköztárában

A természetmegőrzés és a táj védelmének érdekében nélkülözhetetlen információk nagy része monitoring hálózatokból származik, amelyek kiegészítve egymást, képet adnak hazánk vegetációjának, táj és faunabeli sokféleségének alakulásáról. Az élőhelyek állapotát, a táj jellegét, a talaj tulajdonságait, és a biodiverzitás státuszát rögzítő adatbázisok különböző megközelítéssel kidolgozott vizsgálati rendszerek adataiból épülnek fel. Ezek az idősorok segítik a kutatókat…

Tovább olvasok

Révészné Petró Zsuzsa

Mindennap új élmények – Interjú Révészné Petró Zsuzsával

Lassan húsz éve dolgozik a Nyíregyházi Állatparkban. Osztályvezetői munkája mellett zoopedagógiai foglalkozásokat is vezet, néhány korábbi tanítványa ma már munkatársa. Úgy érzi, a Nyíregyházi Állatpark csapatában otthonra talált, hivatását nem cserélné semmi másra. E heti lapszámunkban Révészné Petró Zsuzsával beszélgetek munkájáról, pedagógiai tevékenységéről és a Jersey-ben folytatott tanulmányokról.   Révészné Petró Zsuzsa   – Hogyan lett tagja a Nyíregyházi…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/