Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
20K
740
0
0 items - 0Ft 0
Menu

Biológia

Megosztás
Kategória név

Biológia

Az egyik legmélyebb lábnyom a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításában látható kőfelületen. A 2., 3., és 4. ujjakon kívül itt az 1. ujj (a kép alsó részén) és a lábközépcsontok lenyomata is látható.
Őslénytan

Csak a lábnyomaikat ismerjük – A mecseki dinoszauruszok világa

Hazánk területén dinoszauruszokra utaló fosszíliákat először nem is olyan régen, 47 éve találtak, s azok is csupán lábnyomok voltak. Azóta sok ezer újabb lelet került elő a mecseki helyszínen, ám csontjaikat, fogaikat mind a mai napig nem sikerült beazonosítani, így ezekről a 200 millió éve élt állatokról igen keveset tudunk. A lábnyomok legújabb vizsgálata számos…
2019.01.19.

Tovább olvasok

Az Armadillo officinalis faj egyedei – a fotó az Isztria-félszigeten készült
Biológia

Élőhely-minősítés ászkarákokkal – Interjú Hornung Erzsébettel

Hornung Erzsébet, az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének egyetemi tanára ez év augusztusában munkatársaival megszervezte a Szárazföldi Ászkarákok Biológiájának 10. Nemzetközi Szimpóziumát. Ennek kapcsán mesélt az Élet és Tudománynak erről a nagyközönség számára kevéssé ismert, de a lebontó folyamatokban igen fontos rendszertani csoportról. A latinul Isopodának nevezett kis állatok kiváló példái a szárazföldhöz való alkalmazkodás megoldásainak.…
2018.11.26.

Tovább olvasok

Csima Zoltán (TRUPKA ZOLTÁN FELVÉTELE)
Biológia Élettudomány Földtudomány Társadalomtudomány

Klímaváltozás, járványok, fertőzések – Interjú Csima Zoltánnal

Sok területen vizsgálták már az éghajlatváltozás következményeit, de a fertőzések, járványok terjedése eddig kevesebb figyelmet kapott. Ezt a témát kutatja Csima Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének munkatársa. Vele beszélgettünk a kutatások módszereiről, a kapott eredmények és előrejelzések megbízhatóságáról, és kitértünk arra is, milyen teendői vannak a szakmának és nekünk, hétköznapi embereknek a…
2018.11.22.

Tovább olvasok

Szumátrai tigris (KONDOR BOGLÁRKA FELVÉTELE)
Biológia

Harminc hektárnyi sokszínűség – Interjú Papp Endrével

Papp Endre a Nyíregyházi Állatkert közelében nevelkedett, majd állatorvosi pályára lépett. Jelenleg a Nyíregyházi Állatpark (Sóstó ZOO) állatorvosa és igazgatóhelyettese. Az állatkert 30 hektáros területén mindig akadnak feladatok és színes programok, melyek gyermekek ezreit csábítják a legkülönlegesebb állatfajok megcsodálására. Lapunk e heti számában többek közt ezekről is kérdeztem az állatorvost.     Papp Endre (KONDOR BOGLÁRKA FELVÉTELE)   – Hogyan…
2018.11.18.

Tovább olvasok

 Izolált vesesejtek, zöld jelöli a Sigma-1 receptort, kék a sejtmagot
Biológia

Továbbra is lendületben a diabétesz kutatása – Interjú Fekete Andreával

A diabétesz az egyik leggyorsabban terjedő betegség világszerte. Fekete Andrea gyermekorvos a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában a vese és a cukorbetegség kapcsolatát kutatta. S bár a program lejárt, a lendület megmaradt. A Semmelweis Egyetem munkatársával nemcsak arról beszélgettünk milyen várt és nem várt eredményeket értek el munkájuk során, hanem arról is, hogyan tudják folytatni…
2018.10.18.

Tovább olvasok

(ORSOLITS BARBARA FELVÉTELE)
A hét kutatója Biológia

Gyulladások és idegrendszeri betegségek – Interjú Dénes Ádámmal

A fejlett országok öregedő népessége egyre nagyobb kihívás elé állítja az agyi betegségek ellen küzdőket és az egész társadalmat. Dénes Ádám neurobiológus, immunológus, az MTA KOKI tudományos főmunkatársa kutatócsoportjával az idegrendszer és az immunrendszer kapcsolatát vizsgálja. A kutatások fontosságát jelzi, hogy tavaly elnyerte az MTA Lendület program és az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását is.…
2018.10.18.

Tovább olvasok

Szokatlanul nagy méretű balánuszok a Maldív-szigetek mellől
Biológia Földtudomány

Darwin kicsi barátja és a többiek – A fúró balánuszok titkos élete

1835-ben történt, hogy a fiatal Charles Darwin világkörüli útján, a chilei partok előtt egy furcsa lényre lett figyelmes, amely egy csigaházba fúrt apró lyukból integetett feléje. Az alig néhány milliméteres kicsi állatról Darwin hamar kiderítette, hogy a kacslábú rákokkal, azaz a balánuszokkal áll rokonságban. A balánuszok közismert állatok a tengerjáró népek körében: ezek azok a…
2018.08.19.

Tovább olvasok

Vízfelszínről ivó vízi denevér (Forrásy Csaba felvétele)
Biológia

Hallhatatlan akadályok – Akusztikus tükrök, érzékelési csapdák és a denevérek

A denevérek hangvisszaverődés alapján történő tájékozódása és zsákmányszerzése régóta ismert jelenség. Azonban a természetes és városi környezetben számos olyan speciális hangvisszaverő felülettel is találkozhatnak, melyek becsaphatják – vagy éppen segíthetik – őket. Legrosszabb esetben az ember akaratán kívül akár a denevérek pusztulását okozhatja – és ez egyszerű fizikai törvények következménye.     Vízfelszínről ivó vízi denevér (Forrásy Csaba…
2018.07.25.

Tovább olvasok

(TOMPA MÓNIKA FELVÉTELE)
Biológia Ökológia

Inváziós fajok Magyarországon – Interjú Csiszár Ágnessel

Az Egerben megrendezett XI. Magyar Természetvé-delmi Biológiai Konferencián Csiszár Ágnes, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense a Magyarországon nem őshonos és nagymértékben elterjedő – úgynevezett inváziós – növényfajokról tartott előadást a munkatársaival közösen. Ezen fajok hazai előfordulásáról és kezelésének módjáról kérdeztük a kutatót.   – Milyen definíciót használtak az „inváziós faj” szóra a mostani…
2018.06.26.

Tovább olvasok

Talán a legszorgalmasabb beporzó a poszméh (NÉMETH TAMÁS FELVÉTELE)
Biológia

Beporzók napja – Aki a virágot szereti, rossz nem lehet!

Idén március 10-én először „ünnepeljük” a beporzó állatokat a címbéli, nekik ajánlott jeles nappal. Miért és hogyan került sor erre az aggodalmat tükröző lépésre? (Várhelyi Tivadar felvétele)     Életünket ma már nemigen tudjuk elképzelni szolgáltatások nélkül. A megtermelt, elkészített dolgokat valahogyan meg kell kapnunk, erre szállító, árusító, esetenként üzembe helyező, karbantartó szolgáltatók vannak. Akad, akinek a haját, körmét,…
2018.02.28.

Tovább olvasok

Élet és Tudomány

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat
Kedves Olvasónk! – Prima Primissima jelölt a TIT!
Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért
Lapvásárlás

© 2024 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/
Marketingplatformunkként a Mailchimpet használjuk. A lenti feliratkozásra kattintva Ön tudomásul veszi, hogy adatait feldolgozás céljából továbbítják a Mailchimphez. További információ a Mailchimp adatvédelmi gyakorlatáról itt.