Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Biológia

(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

Szöcskék, sáskák, tücskök – Interjú Szövényi Gergellyel

Az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa, Szövényi Gergely számos magyarországi, Kárpát-medencei és balkáni helyszínen végez terepmunkát: a szöcskék, sáskák és tücskök, vagyis az egyenesszárnyúak elterjedését, számosságát és környezetükkel való kapcsolatát vizsgálja. Adatai fontos információkkal alapozzák meg a természetvédelem munkáját. Nem véletlen tehát, hogy ő is részt vett a rendszertani csoport európai Vörös Listájának elkészítésében.       (BAJOMI…

Tovább olvasok

Gombagenom és informatika – Interjú Imre Alexandrával

Egyre nagyobb számban okoznak betegséget a fertőző gombák. Ezek a lények kiválóan alkalmazkodnak még a gombaellenes szerekhez is, ami viszont arra is rámutat, hogy a közeljövőben egyre nagyobb méreteket ölthetnek az ilyen fertőzések. A megelőzés és kezelés lehetőségeit kutatja Imre Alexandra, biotechnológus. A Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének doktorandusza főként bioinformatikai módszerekkel dolgozik és…

Tovább olvasok

Vadak és utak – Interjú Farkas Jánossal

Magyarországot nemzetközi összehasonlításban is sűrűn hálózzák be a vonalas létesítmények, azaz utak és vasutak. Évente több százezer állat pusztul el az elütések, ütközések miatt, ráadásul az állatok állományait is szétszabdalják ezen létesítmények. Farkas János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa kollégáival áttekintette, melyek azok a forró pontok, ahol a legtöbb probléma adódik. Emellett meghatározták,…

Tovább olvasok

 Pompás díszbogár (A SZERZŐ  FELVÉTELEI)

Bogárbehemótok és emblematikus endemizmusok – A mehádiai tapogatósbogár földjén

Herkulesfürdő, azaz Băile Herculane és környéke már az ókorban népszerű gyógyfürdőhely volt, igazán közkedveltté azonban az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt vált. Akkortól kezdve viszont a pihenni és gyógyulni vágyók mellett akadtak, akik egészen más céllal érkeztek ide.     A Domogled Herkulesfürdő felett   A Déli-Kárpátok elvégződésében, az egykori Krassó-Szörény vármegye délkeleti sarkában elterülő település varázslatos környezete, gyógyhatású termálforrásai és…

Tovább olvasok

Áttétes problémák – Interjú Székely Borbálával

Amikor egy emlődaganat áttétet ad, az „új” tumorsejtek már nem egyeznek meg az elsődleges daganat sejtjeivel, az emlődaganatos betegekből származó tumorminták elemzéséből pedig kiderült, hogy minél később alakul ki az áttét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól – mondja Székely Borbála az Országos Onkológiai Intézet onkológus rezidense. Az emlődaganatok témakörével már az egyetemi évei alatt…

Tovább olvasok

Ökológiai folyamatok térben és időben – Interjú Tóthmérész Bélával

A Magyar Tudományos Akadémia Budapesten lévő székházában májusban előadóülést tartottak két fiatal tudományterület, a természetvédelmi biológia és a restaurációs ökológia friss fejleményeiről és nemzetközi trendjeiről. A rendezvény után az egyik szervezővel, Tóthmérész Bélával beszélgettem a kutatásairól. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének tanszékvezető professzora, az MTA és a DE közös Biodiverzitás Kutatócsoportjának vezetője a rendszerváltás idején…

Tovább olvasok

Példa a mezei nyulak filogenetikai vizsgálata során kapott polimorf helyek feltüntetésére. A táblázat 15 egymástól eltérő minta közötti különbségeket tartalmaz, azonos DNS-szakaszon. A pontokkal jelölt helyeken lévő bázisok megegyeznek az első sorban szereplő minta megfelelő helyén lévő bázissal, míg a betűk az ahhoz viszonyított nukleotid-eltéréseket jelölik (A SZERZŐK ÁBRÁJA ALAPJÁN KÉSZÜLT ÉLET ÉS TUDOMÁNY-GRAFIKA)

Hányan hányfélék? – Néhány szóban a genetikai sokféleség vizsgálatáról

Legtöbbünknek a biológiai diverzitás hallatán a fajok sokfélesége jut eszébe, és nem véletlenül: manapság sok szó esik a mezőgazdasági vagy ipari tevékenységek biodiverzitást csökkentő hatásáról, a világszerte már kihalt és kihalással fenyegetett különböző élőlényekről. A kifejezés azonban nem csupán a fajok mennyiségét és egymáshoz viszonyított arányait takarja. A biológiai diverzitás különböző, ám egymásra épülő szinteken…

Tovább olvasok

Pollenekkel a klímaváltozás nyomában – Beszélgetés Magyari Enikővel

Magyari Enikő biológus, a földtudományok akadémiai doktora, az ELTE főmunkatársa, az MTA tudományos tanácsadója kapta idén a Magyar Felfedező Nagydíjat az őskörnyezetet elemző-feltáró munkájáért, valamint a paleobotanikában és paleo-ökológiában tett nemzetközi jelentőségű felfedezéseiért. Az elismerést a Felfedezők Napján vehette át a szakember, aki a földtörténeti közelmúlt nyomait vizsgálja, ezen belül pedig főként a növénytakaró változásait…

Tovább olvasok

Az óriásvírusok titkos élete – Genomvizsgálat és múltfejtés

A vírusokat mindig is az élő és az élettelen határterületére helyezte a tudomány. Határozott bekategorizálás mindezidáig nem történt, már csak azért sem, mert magának az életnek sincs jól körülírt, pontos definíciója. Érvek és ellenérvek sokasága hangzott már el a vírusok élő mivoltával kapcsolatban, de ezek egyelőre úgy tűnik, kioltják egymást, hiszen határozott álláspont továbbra sincs. Az…

Tovább olvasok

Madarat tolláról, darazsat fullánkjáról – Csíkos veszélyforrások?

Ismét itt a jó idő, és a rovarok egyre nagyobb egyedszámban jelennek meg a mindennapi életünkben. Né­­melyik hatlábút örömmel fo­gad­unk, de akadnak közöttük olyanok, amelyek számos bosszúságot okoznak jelenlétükkel. Fullánkjuk és fájdalmas szúrásuk miatt különösen igaz ez a darazsakra, akiket gyakran ér az a kritika, hogy nem csupán a méhek haszontalan rokonai, hanem ráadásként még…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/