Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Biológia

A búbosbanka Eurázsiában honos: a nálunk is megtalálható törzsalak Dél- és Közép-Európában, Északnyugat-Afrikában és Ázsia nyugati részén él. Európa északi részéről és a Brit-szigetekről hiányzik.

Akár egy trópusi pillangó – Az év madara, a búbosbanka

„Valamennyi madár közt a banka leginkább az, a mely fészkét rutítja, a melynek fiai piszokból és szennyből kelnek; ezért az anyamadár éppen úgy, mint fia is nagyon rossz szagú. Ezért az a büdös jelzője” – jellemezte találóan Herman Ottó a búbosbankát, amely 1989 és 1990 után 2015-ben ismét elnyerte Az év madara megtisztelő címet. A szarvascsőrűmadár-alakúak…

Tovább olvasok

Hogy a juhokkal e’ füvet etessék – A többhasznú medvehagyma

A medvehagyma hazánkban nem szorul védelemre, hiszen helyenként nagy területen borítja az erdő alját. Az utóbbi időben azonban kora tavasszal tömegesen – sokfelé kaszálva – gyűjtik leveleit, és hatalmas zsákokban szállítják olyan városok piacaira, ahol a környéken nem terem. Ám az ilyen nagymértékű pusztítás már káros a medvehagymára, a védett társnövényekre és az élőhelyére egyaránt.…

Tovább olvasok

Vadpulyka – A hátlapon

A vadpulyka (Meleagris gallopavo) Észak-Amerikában honos. Kanada déli részeitől egészen Mexikóig fordul elő. Az európai telepesek megjelenésekor igen gyakori madárnak számított. A Sziklás-hegységtől keletre szinte mindenhol megtelepedett, ahol fás növényzetet és megfelelő rejtekhelyet talált: a sűrű, hegyvidéki erdőktől kezdve a facsoportokkal tarkított mocsarakon át a fás prériig. A mértéktelen vadászat miatt azonban állománya folyamatosan csökkent, a…

Tovább olvasok

Betolakodók a Balatonba – Őshonos és inváziós kagylófajok versengése

Napjainkban a fokozódó globalizáció és az egyre intenzívebbé váló kereskedelem egyik lényeges következménye, hogy különböző fajokat juttat olyan földrajzi régiókba, ahol egyébként azok nem fordulnának elő. A fajok nagy része potyautasként érkezik, bár a szándékos betelepítés sem ritka, főleg kártevők elleni védekezésként. A behurcolt fajok közül számos meg is telepszik és sikeresen elszaporodik. Bizonyára sokaknak feltűnt…

Tovább olvasok

A Helicobacter pylori-t flagellumai segítik a mozgásban

Baktériumok, élő emberrel – Testünk mint élőhely 2. rész

A humán mikrobiom hatása ma már megkérdőjelezhetetlen, és az intenzív kutatások eredményeképpen egyre több információnk van ezen a területen. A tápcsatornában megtelepedő baktériumok és különösen a bélflóra megismerésére, összetett hatásainak feltérképezésére óriási erőforrásokat összpontosítanak az utóbbi években. Mivel az egészségipar és az élelmiszeripar területén is jelentős perspektívát látnak a mikroorganizmusok szerepének kiaknázásában, az ez irányú…

Tovább olvasok

Nyájak, állatok, lakomák – A 7000 évvel ezelőtti Alföld

A helyszín Északkelet-Magyarország, Polgár–Csőszhalom-dűlő mintegy 7000 évvel ezelőtt. A 1980-as évek vége óta folyó ásatások során jelentős, a neolitikum kései szakaszára keltezhető település került napvilágra. Azaz nem is egy település, hanem mindjárt kettő. Az 1989 és 1997 közötti ásatásokon egy újra és újra elpusztult, majd megújított települési rétegekből álló lakódombot, úgynevezett tellt, 1995-től pedig az…

Tovább olvasok

A józsuéfa – A hátlapon

A józsuéfa (Yucca brevifolia) a pálmaliliomok vagy más néven jukkák nemzetségébe tartozik. Közeli rokona a kertekben, köztereken nálunk is ültetett foszlóslevelű pálmaliliomnak. Nevét azoktól a Nyugatot felfedező mormon telepesektől kapta, akiknek a fa furcsa alakjáról az ég felé imádkozó Józsué jutott az eszükbe. A józsuéfa az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén található Mojave-sivatag karakternövénye. Tíz métert…

Tovább olvasok

Staphylococcus epidermidis

Emberek, élőflórával – Testünk mint élőhely

Az emberi test körülbelül 10 a tizenharmadikon-tizennegyediken darab sejtből épül fel, azonban rajta vagy benne 10 a tizennegyediken-tizenötödiken darab mikroorganizmus él. Ezt a számbeli fölényt látva már sejthetjük, hogy ezeknek az élőlényeknek óriási hatása lehet ránk, vagy ha a „túlerő” szempontjából nézzük, akkor azt is mondhatnánk, hogy nekünk, embereknek óriási hatásunk van a mikrobiótánkra. Az…

Tovább olvasok

A világ első mikrobiológiai állatkertje – Első kézből

2014 szeptemberében Maxima királynő vezette a Micropia – a világ első mikroorganizmusokkal kapcsolatos múzeuma – megnyitó ceremóniáját Amszterdamban. A különleges múzeumot az Artis Royal Zoo közvetlen szomszédságában alakították ki 12 év előkészület után. A tervezésben és kivitelezésben több kutatóintézet, egyetem, vállalat vett részt. A szerepet vállaló mikrobiológusok, múzeológusok, világítástechnikusok, belsőépítészek, kiállításszervezők és mikroszkópos fotózással foglalkozó…

Tovább olvasok

3. ábra Fókuszált ionsugaras megmunkálással készült keresztmetszetek a fej, illetve a testközép környékéről: elektron­mikro­szkópos felvétel (A; D), a króm, a foszfor és a kén (B; E), valamint a króm, a kálium és a kalcium (C; F) eloszlása

Talajszennyezésről árulkodó fonálférgek – Röntgensugárzás az ökotoxikológia szolgálatában

Az ENSZ közgyűlése két éve a Talajok nemzetközi évének nyilvánította 2015-öt, december 5-ét pedig a Talaj világnapjának. Az „egészséges talajokat az egészséges életért” felhívás a tudatos és fenntartható talajművelésre, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodásra és nem utolsó sorban a talajszennyezés elleni összefogásra kívánja terelni a figyelmet. Az OTKA által támogatott kutatásunk ez utóbbi ügyet szolgálja a parányi talajlakó…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/