Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Biológia

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Biológia

3. ábra Fókuszált ionsugaras megmunkálással készült keresztmetszetek a fej, illetve a testközép környékéről: elektronmikroszkópos felvétel (A; D), a króm, a foszfor és a kén (B; E), valamint a króm, a kálium és a kalcium (C; F) eloszlása

Biológia Ökológia

Talajszennyezésről árulkodó fonálférgek – Röntgensugárzás az ökotoxikológia szolgálatában

Az ENSZ közgyűlése két éve a Talajok nemzetközi évének nyilvánította 2015-öt, december 5-ét pedig a Talaj világnapjának. Az „egészséges talajokat az egészséges életért” felhívás a tudatos és fenntartható talajművelésre, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodásra és nem utolsó sorban a talajszennyezés elleni összefogásra kívánja terelni a figyelmet. Az OTKA által támogatott kutatásunk ez utóbbi ügyet szolgálja a parányi talajlakó…

2015.04.10.

A klónok terjedése – Interjú Oborny Beátával

A nagyközönség szerint a klónok főként a sci-fi filmekben fordulnak elő – pedig egy átlagos gyep is tele van velük. Érdekes terület a klónok térbeli terjeszkedésének modellezése – ezzel foglalkozik Oborny Beáta, az ELTE TTK Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense. A kutatónő ezenkívül a biológiai fázisátmeneteket is vizsgálja – ide tartozik a magashegységi…

2015.04.07.

Biológia

Miért vagyunk mások? – A pszichológiai jellegek öröklött elemei

A médiában gyakran hallhatunk új, szenzációs genetikai vagy pszichogenetikai kutatási eredményekről. Olvashattunk már a „hosszú élet génjéről”, az „alvás genetikájáról”, vagy például a „sikeres génterápiás pacemakerről” vagy, hogy „közös génjeink vannak a barátainkkal”. Az ilyen jellegű média- szövegek esetenként felnagyíthatják a még igen korai fázisban lévő kutatási eredményeket, illetve gyakran figyelmen kívül hagyják azt a…

2015.03.26.

A hét kutatója Biológia Ökológia

Biztosíték a vad növényfajok túlélésére – Interjú Peti Erzsébettel

Az elmúlt öt évben a Pannon Magbank-projekt résztvevői 844 magyarországi növényfaj magvait gyűjtötték be, hogy a tápiószelei, vácrátóti és aggteleki génbanki tárolókban hosszú távra megőrizzék őket. Peti Erzsébetet, a program vezetőjét kérdeztük arról, hogy mi a célja a kezdeményezésnek, milyen módszerekkel folyt a gyűjtés és a tárolás, illetve hogy mi a különbség a vad- és…

2015.03.20.

Egészséges (balra) és pikkelysömörös (jobbra) hámszövet összehasonlítása

Biológia Orvosbiológia

Felgyorsult sejtciklusok nyomában – Új irányvonalak a pikkelysömör kutatásában

A pikkelysömör az életminőséget nagymértékben rontó bőrbetegség, amelynek kezelése jelenleg a tünetek mérséklésére korlátozódik, egyrészt hagyományos kezelési módszerekkel, másrészt a napjainkban egyre nagyobb teret nyerő biológiai terápiás szerekkel. Noha az esetenként súlyos szisztémás tüneteket is okozó bőrbetegségek közül a pikkelysömör az egyik leggyakoribb, kialakulásának molekuláris hátterét mégis csak részben ismerjük. Az elmúlt években munkacsoportunk a…

2015.03.19.

A hét kutatója Biológia

Ismeretterjesztés és génsebészet – Interjú Venetianer Pállal

E heti kutatónk a 2014-es esztendő ismeretterjesztő tudósa lett a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) tagjainak szavazatai alapján. Az elismerés részeként a díjazottról egy kisbolygót neveztek el. Venetianer Pál nevét a 313116 Palvenetianer aszteroida viseli. A magyar molekuláris biológia atyjának tartott szakemberrel pályájának fontos állomásairól és a genetika tudományának mai megítéléséről, illetve aktuális kérdéseiről beszélgettünk. – A…

2015.03.18.

Biológia

Az inotai Sárrét molyhos tölgye – A hátlapon

A molyhos tölgy (Quercus pubescens) középhegységeink többnyire déli kitettségű, sekély talajú, sziklás hegyoldalainak jellegzetes fafaja. Akkor mit keres ez a több száz éves hagyásfa a Sárrét síkján, az 1872-ben átadott Fehérvár–Veszprém vasútvonal közvetlen közelében, az inotai kohósalak lehangoló „hegyeivel” átellenben? A rohanó vonatból is jól látható kettős törzsű matuzsálem ilyenkor télen is festői látványt nyújt…

2015.03.18.

Biológia

Dunai tarajosgőte – A hátlapon

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2015-re a dunai tarajosgőtét (Triturus dobrogicus) választotta az év kétéltűfajának. Az állat neve onnan származik, hogy a Bécsi-medencétől a Duna-deltáig elsősorban a Duna és vízgyűjtői mentén terjedt el. Míg a vele közeli rokonságban álló közönséges és alpesi tarajosgőte Magyarországnak csupán az északkeleti és nyugati határvidékein…

2015.03.09.

Biológia Ökológia

Kiszáradástűrés vagy szárazságkerülés? – Ökológiai adaptációk a klímaváltozás tükrében

A legutóbbi években hazánkban is egyre inkább tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyok, a hosszabb és szárazabb nyári periódusok, időszakos és egyenlőtlen csapadékhullások mind a globális klímaváltozás számlájára írhatók. Kutatásainkban a klímaváltozással együtt járó kiszáradást eltérő mértékben, ugyanakkor szélsőséges formában toleráló természetes életközösségek és egyedeik vizsgálatára, ökológiai és élettani sajátosságaik feltárására fókuszálunk. Az emberi hatások következtében kialakuló globális…

2015.03.04.

A hét kutatója Biológia Orvosbiológia

Lehet-e Parkinson-kóros a kutyám? – Interjú Kis Viktorral

Az Alzheimer-kór után a Parkinson-kór a második leggyakoribb, idegsejtpusztulással járó, neurodegenerációs betegség. Világszerte mintegy 20 millió ember érintett a betegségben, így korántsem mindegy, hogy sikerül-e valamilyen gyógymódot kidolgozni ellene. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó Kis Viktor aktívan kutatja a betegség molekuláris és élettani hátterét, többek között a már meghalt betegek agymintáinak elektronmikroszkóppal történő tanulmányozásával. – Az…

2015.03.02.