Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Biológia

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Biológia

Biológia

Antibiotikumok az ehető gombákban – Egy kis mikobiokémia

Az "antibiotikumok" szó hallatán az embernek általában a háziorvos jut eszébe, aki egy bakteriális fertőzés esetében ír fel receptre ilyen orvosságot. Számos készítmény áll rendelkezésre, hogy az adott fertőzést legyőzhessük. Cikkünk nem az antibiotikumok csoportosításának vagy hatásmechanizmusainak ismertetését célozza, hanem azt kívánja bemutatni, mennyi feltáratlan terület van az antibiotikumok kutatási területén. Az antibiotikum fogalma korábban azokat…

2014.12.13.

A jól ismert vakondtúrások: sűrűn helyezkednek el, nem túl nagyok. Jobbra az állat maga természetes környezetében

Biológia

Kik túrnak a kertünkben? – Vakondtól a földikutyáig

Hányszor hallottuk már a szomszédokat, ismerősöket azon bosszankodni, hogy „az az átkozott vakond megint feltúrta a kertet”, „tönkretette a virágágyásokat” és így tovább. A vakond a kert kéretlen tartozéka az emberek számára. Azonban attól még, hogy róla hallunk a legtöbbet, és időnként még láthatjuk is a serénykedő kisemlőst egy-egy pillanatra, nem jelenti azt, hogy ő…

2014.11.28.

Vízi denevér gyűrűvel (PINTÉR BALÁZS FELVÉTELE)

Biológia

Denevérkutatás a várpalotai lőtéren – Natura 2000 – jelölő fajok

A denevérek megfigyelése az egyik legizgalmasabb kihívás az emlőskutatásban. Rejtőzködő életmódjuk miatt sok helyről még igen kevés információval rendelkezünk róluk. Ez nem csupán a hatalmas kiterjedésű trópusi, hanem egyebek között az európai, így a hazai erdőterületek esetében is igaz. A nimfadenevér tipikus középhegységi emlősfaj, a lőtér erdeiben gyakorinak mondható (GÖRFÖL TAMÁS FELVÉTELE) Hazánk 2004-es uniós csatlakozásakor egyebek…

2014.11.18.

Ebola-mentőautó (DR. KIS ZOLTÁN FELVÉTELE – AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT ENGEDÉLYÉVEL)

Biológia

Ebola-diagnosztika Afrikában – Interjú Pályi Bernadettel

Pályi Bernadett, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Hepatitisz- és Herpeszvírus Osztályának virológusa július végétől augusztus végéig dolgozott a nyugat-afrikai Guineában, ahol a beérkező, ebolagyanús vérminták vírusdiagnosztikai munkáit végezte. A központban működő, Közép-Európában egyedülálló Nemzeti Biztonsági Laboratórium – több nemzetközi kutatócsoporttal is együttműködve – egyaránt részt vesz a most terjedő Ebola-vírus betegséget előidéző folyamatainak kutatásában, a…

2014.11.07.

Biológia

Díszbazsalikom – A hátlapon

Ismét egy magyar nemesítésű dísznövényt, az Ocimum basilicum ‘Purple’-t: a bazsalikom egy új fajtáját jutalmazta aranyéremmel a rangos nemzetközi FleuroSelect A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársai a júliusi angliai konferencián kapták meg a hivatalos értesítést, miszerint a magyar növénynek jár jövőre az aranyérem. A tollas kakastaréj (Celosia plumosa) ’Arrabona’ fajtájának tavalyi sikere után senki nem számított…

2014.10.08.

A tüskék felszínén glutamát-receptorok felelősek az ingerület kémiai jel formájában történő érzékeléséért. Tartós stimuláció esetén a szinaptikus hatékonyság nő, több receptor helyeződik a tüske szinaptikus felszínére a szállító endoszómák segítségével és a tüske mérete megnő (jobb oldali útvonal). Amennyiben az adott tüskét nem éri gyakori, vagy elég erős impulzus, hatékonysága csökken, a receptorok elszállítódnak és a tüske zsugorodik (bal oldali útvonal).

Biológia

Az agy mikroanatómiája – Az idegi kommunikáció szerkezeti alapjai

Az emberi agy közel 85 milliárd neuront tartalmaz, de a kutatásokhoz használt modellállatok, az egér vagy a patkány agyában is közel 100 millió neuron található. Az emlős agy működése alapvetően ezen idegsejtek szinaptikus kapcsolatára épül. Az idegsejtek számát jóval meghaladja a közöttük kialakuló kapcsolatok mennyisége: az agy fejlettségének függvényében akár 10ˇ211–10ˇ14-en számú kapcsolat is található…

2014.10.05.

Biológia

A savanyú szederfa – A Balaton-felvidék alig ismert gyümölcse

A címben említett és mára már szinte ismeretlenné vált, egyedien finom nyári gyümölcsünkre a reflektorfényt azért is érdemes ráirányítani, mert a hazánkban jóval gyakoribb fajtestvére, a Mária Terézia óta a selyemhernyó-tenyésztés miatt elszaporított fehér eper/ szederfa egyre ritkábban fordul elő manapság. Így aztán a végképp elfeledett régi gyümölcsünk, a Jézus által is emlegetett fekete eperfa…

2014.09.11.

Tehénfogat, 2014, Moldova (BÉKEFI JANKA FELVÉTELE)

Biológia

A kárpáti borzderes – Régi-új őshonos marhafajtánk

A kárpáti borzderes mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarhafajtája volt. Később a hasznosítási irányok szétválásával és a termelés intenzívebbé válásával feleslegesnek ítélték, magyarországi tenyésztése megszűnt. Kárpátalján és Erdélyben még megtalálható, de fajtatiszta fenntartására nem fordítanak figyelmet, így napjainkban már nagyon nehéz igazi kárpáti borzderest találni. A fajta alapját a Kárpát-medencében tartott kis testű,…

2014.08.15.

Biológia

A búzakeményítő és az egészséges táplálkozás – A japán nudliból kiindulva

A búza- és kenyérminőség fő meghatározójának évtizedekig a sikérfehérjéket tartották, míg a keményítőt a búzaszem semleges töltetének tekintették. Ez a szemlélet megdőlt, amikor megjelentek a japán tésztafélékről szóló tanulmányok, melyek szerint a metélt tészta (noodle) minőségének elsődleges meghatározója a keményítő. A keményítő olyan növényi szénhidrát, mely főként gumókban (burgonya) és magokban található meg nagyobb mennyiségben,…

2014.07.21.

A shii-take (FORRÁS: TCPERMACULTURE.BLOGSPOT.COM)

Biológia

Új utakon a gombakutatás – Egy kis mikológia

A mikroszkopikus méretű gombák hatóanyagairól számos cikk található, ám az ehető gombák jótékony hatóanyagainak tanulmányozása viszonylag friss tudományterületnek számít. Utóbbiak specifikus anyagainak megismerése érdemben csak 75 éve kezdődött el, míg a mérgező gombák vizsgálatairól már 200 évvel korábbról is vannak írásos anyagok. A gombák az élővilág jelentős méretű csoportját alkotják: bár a tudományosan leírt fajok száma…

2014.07.08.