Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

0 items - 0Ft 0

Biológia

Megosztás Megosztás FacebookonMegosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Biológia

Biológia

Sárga kénvirággomba – A hátlapon

A vulkáni utóműködés eredményeként ként tartalmazó gőzök is kerülnek a levegőbe, amelyekből az elemi kén csodaszép, sárga színű kristályalakzatok, kénvirágok formájában csapódik ki a szunnyadó tűzhányók környékén. Szépségükkel a sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare) termőtestcsoportjai is versenyre kelhetnének! A csoportos megjelenésű, faanyagon növő, néhány centiméteres termőtestek élénk kénsárga színűek, kalapjuk közepe azonban többnyire narancssárga. Fiatalon a kalap…

2015.09.25.

Tovább olvasok

Biológia

Az olajfa – A hátlapon

Aggasztó hírek érkeznek a dél-olaszországi Salentói-félszigetről, ahol Itália legnagyobb olajfaültetvényei vannak; 2013 ősze óta egy rendkívül veszélyes növényi kórokozó, a Xylella fastidiosa nevű baktérium pusztítja a fákat. Az olajfa (Olea europaea) az emberiség egyik legősibb, mintegy 5000 éve termesztett kultúrnövénye. Göcsörtös ágrendszerű, legfeljebb 15 m magas, lassú növésű és nagyon hosszú életű, örökzöld fa. Ezüstszürke, csavarodott…

2015.09.23.

Tovább olvasok

A nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) ma már bizonyítottan nem közeli rokona a megalodonnak (GREG SKOMAL FELVÉTELE)

Biológia

Megalodon, az óriás fog – Egy hajdanvolt, gigászi vízi ragadozó

Mai tudásunk szerint az Otodus (Megaselachus) megalodon volt a legnagyobb cápafaj: fogmaradványai alapján a kifejlett egyedek testhossza elérhette a 18 métert. Eszerint a ma élő legnagyobb cápa – egyben a legnagyobb ma élő hal –, a cetcápa méretében messze alulmarad a megalodonnal szemben, ráadásul előbbi békés planktonevő. Az állati és növényi életformák között megannyi formai szélsőség…

2015.09.17.

Tovább olvasok

A hét kutatója Biológia Ökológia

Vége a budapesti zuzmósivatagnak – Interjú Farkas Edittel

Farkas Edit, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Növénykémiai Kutatócsoport vezetője egyetemista kora óta zuzmókkal foglalkozik. Amikor elkezdte a munkát, Budapest belterületének jelentős része még zuzmósivatag volt a levegőszennyezettség miatt – mára azonban megváltozott a helyzet, így visszatelepedtek a zuzmók a főváros belső területeibe is. Ezen gomba- és algapartner(ek)ből álló szervezetek változatos kémiai anyagokat tartalmaznak. –…

2015.09.14.

Tovább olvasok

Biológia

Szent Iván éjszakájának fényei – Az év rovara 2015-ben – a nagy szentjánosbogár

A Magyar Rovartani Társaság 2015 rovarának a nagy szentjánosbogarat választotta. A világító állatok legismertebb faja más vonatkozásban is szimbóluma lehet 2015-nek: ezt az évet ugyanis az UNESCO a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította. Akik még nem láttak szentjánosbogarat (Lampyois noctiluca), gyakran valamilyen ragyogó fényű, fémesen csillámló zöld vagy aranysárga színű rovarra gondolnak, például az aranyos virágbogárra (Cetonia…

2015.08.24.

Tovább olvasok

Biológia Orvosbiológia

Idegen magzat az anyában? – A terhesség mint immunológiai paradoxon

A terhesség immunológiai rejtély. A petesejt és a hímivarsejt találkozásakor a kialakuló zigóta genetikai állományának felét az anyától, a másik felét pedig az apától örökli, így a fejlődő magzat fele részben apai, az anyai immunrendszer számára idegen antigéneket hordoz. Az allograftok olyan transzplantátumok, amelyeknek átültetése genetikailag nem azonos, de egyazon fajhoz tartozó egyének között történik.…

2015.07.23.

Tovább olvasok

Biológia

Egy sikertörténet, baljós árnyakkal – Az északi elefántfóka esete a természetvédelemmel

A hatalmas méretű északi elefántfóka valaha olyan nagy számban élt, hogy zsírjára alapozva olajkinyerő és -feldolgozó üzemeket telepítettek Észak-Amerika nyugati partvidékén. A mértéktelen vadászat miatt 1884-re már kipusztultnak vélt emlős csodával határos módon mégsem tűnt el teljesen, s védetté nyilvánításának köszönhetően mára ismét népes, 170 ezres állományáról beszélhetünk. Az irtó hadjáratot túlélők alacsony egyedszáma miatt…

2015.07.10.

Tovább olvasok

A hét kutatója Biológia Ökológia

Tizenötezer hernyó – Interjú Bereczki Krisztinával

Egy cinegecsalád tavasszal akár 15–20 ezer hernyót is zsákmányolhat egy fészekalj felneveléséhez, ezzel tartva kordában a rovarkártevők szaporodását. Bereczki Krisztina, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos segédmunkatársa mátrai erdőkben vizsgálja a cinegék és fő táplálékuk, a hernyókártevők kölcsönhatását. Eredményei szerint, ha az erdészek változatosabb erdőszerkezetet alakítanak ki, akkor csökkenthetik a hernyók által…

2015.07.01.

Tovább olvasok

A búbosbanka Eurázsiában honos: a nálunk is megtalálható törzsalak Dél- és Közép-Európában, Északnyugat-Afrikában és Ázsia nyugati részén él. Európa északi részéről és a Brit-szigetekről hiányzik.

Biológia

Akár egy trópusi pillangó – Az év madara, a búbosbanka

„Valamennyi madár közt a banka leginkább az, a mely fészkét rutítja, a melynek fiai piszokból és szennyből kelnek; ezért az anyamadár éppen úgy, mint fia is nagyon rossz szagú. Ezért az a büdös jelzője” – jellemezte találóan Herman Ottó a búbosbankát, amely 1989 és 1990 után 2015-ben ismét elnyerte Az év madara megtisztelő címet. A szarvascsőrűmadár-alakúak…

2015.06.26.

Tovább olvasok

Biológia Ökológia

Hogy a juhokkal e’ füvet etessék – A többhasznú medvehagyma

A medvehagyma hazánkban nem szorul védelemre, hiszen helyenként nagy területen borítja az erdő alját. Az utóbbi időben azonban kora tavasszal tömegesen – sokfelé kaszálva – gyűjtik leveleit, és hatalmas zsákokban szállítják olyan városok piacaira, ahol a környéken nem terem. Ám az ilyen nagymértékű pusztítás már káros a medvehagymára, a védett társnövényekre és az élőhelyére egyaránt.…

2015.06.12.

Tovább olvasok