A vulkáni utóműködés eredményeként ként tartalmazó gőzök is kerülnek a levegőbe, amelyekből az elemi kén csodaszép, sárga színű kristályalakzatok, kénvirágok formájában csapódik ki a szunnyadó tűzhányók környékén. Szépségükkel a sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare) termőtestcsoportjai is versenyre kelhetnének!
A csoportos megjelenésű, faanyagon növő, néhány centiméteres termőtestek élénk kénsárga színűek, kalapjuk közepe azonban többnyire narancssárga. Fiatalon a kalap szélét a halványsárgás tönkkel hasonló színű, pókhálószerű fátyol köti össze, ez azonban gyorsan elszakad, de maradványai finom szálacskák formájában megmaradnak a tönk felső részén, amelyeket a kihulló spórák idővel sötétre festenek. Ahogy a fátyol elszakad, előtűnnek a zöldessárga színű lemezek, melyek a spóraérés folyamán sötét olívbarnásra színeződnek.
A sárga kénvirággomba nagyon gyakori faj. A fagyos téli hónapok kivételével szinte egész évben megtalálható. Mindig faanyagon nő, a talaj szintje közelében, lombos fák és fenyőfélék elhalt faanyagán egyaránt előfordul. A gomba feltűnő színe miatt könnyen rábukkanhatunk az erdőben, de vigyázzunk, mert ez a faj erősen keserű ízű és ráadásul mérgező is. Elfogyasztva súlyos gyomor- és béltünetes mérgezést okoz! Közeli rokona a vöröses kénvirággomba, amely azonban valamivel nagyobb termetű, kalapja téglavörös színű, lemezei nem zöldes, hanem szürkés árnyalatúak. Gyengén keserű ízű, ezért étkezésre szintén alkalmatlan. A sárga kénvirággomba a faanyagon növő ehető fajok közül a szintén csoportos megjelenésű, ízletes tőkegombával téveszthető össze. Utóbbinak a termőteste azonban sárgásbarnás színű, tönkje pikkelyes, gallérja van, és az íze sem keserű.
Kép és szöveg: LOCSMÁNDI CSABA
2015/30