Tag: ökológia

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Nem jönnek Magyarországra külföldi kutatók – Interjú Jordán Ferenccel

Jordán Ferenc több évet dolgozott csoportvezetőként Olaszországban, a Microsoft Research trentói kutatóintézetében, majd nemrégiben hazatelepült. Jelenleg a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa, Szentágothai ösztöndíjasként pedig a Pannon Egyetemen is részt vesz az oktatómunkában. A hazatelepülés izgalmairól és a biológiai hálózatokról beszélgettünk vele. – Mit takar a gyakorlatban az, hogy „multidiszciplináris érdeklődése” van? – Többféle…

2014.05.22.

Ökológia

Az év madara 2014-ben, a túzok – Európa legnagyobb madara

Az 1979-ben kezdődő év madara programban a túzok korábban, 1986-ban már szerepelt. Hazánk egyik legtevékenyebb természetvédelmi civil szerveződése, a 40 éve alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége a jubileumi évre való tekintettel az egyesület emblematikus madarát, a túzokot választotta ismét az év madarának. A túzokfélék családjába 23 faj tartozik, többségük Afrikában fordul elő. Néhány…

2014.05.15.

A hét kutatója

Cickányfüttyök a sötétben – Interjú Czabán Dáviddal

Hány hód él ma Magyarországon? Szükség van-e az állományuk szabályozására? Miért füttyög a cickány? Czabán Dávid, a Kaposvári Egyetem kutatója a cickányok hangjairól írta doktori dolgozatát, de 2014 tavaszán a Felső-Tiszán kereste a hódnyomokat. Elkísértük erre a vízi expedícióra, és ennek kapcsán beszéltünk vele a felmerülő kérdésekről. – Mit érdemes tudni a magyarországi…

2014.05.13.

Ökológia

Természet adta szolgáltatás – Az év rovara: a földi poszméh

Rachel Carson híres könyve, a Néma tavasz az ember felelőtlen környezethasználatát okolva a madarak és méhek elhallgatását s vele a mag nélkül maradt növényeket vizionálja. A poszméhek pollinációs szerepe jól szemlélteti a természetnek ezt a talán egyik legfontosabb, ősi, ám nagyon sérülékeny kapcsolatrendszerét. Földi poszméh (HALÁSZ ALEXANDRA FELVÉTELE) A növények jelentős részénél a virágok beporzásához valamilyen…

2014.04.29.

A hét kutatója

A galandféreg, a pocok és a szürkemarha – Interjú Gubányi Andrással

Veszélyesek-e az emberre a pockokon élősködő férgek? Mi a zöld parazitológia? Hogyan mozognak a szürkemarhák a legelőn? Ezekről a témákról beszélgettünk Gubányi Andrással, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) muzeológus kutatójával, aki korábban a Gyűjteményi és Kutatási Tudásközpontot vezette az intézményben. (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE) – Kutatásainak egyik fő iránya a kisemlősök és parazitáik vizsgálata. Hogyan folynak ezek…

2014.04.28.

A hét kutatója

Az őrségi erdők komplex vizsgálata – Interjú Ódor Péterrel

Hogyan függ össze az erdő fafajgazdagsága a többi élőlény gyakoriságával? Mit jelent a szálaló erdőgazdálkodás? Miért előnyös a biológiai sokféleség szempontjából? Ódor Péterrel, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával ezekről a kérdésekről beszélgettünk alapkutatást végző magyar kutatókat bemutató sorozatunk keretében. Szó esett az ökológus vezetésével az Őrségben végzett kutatásokról, ahol nemcsak a mohákat és a zuzmókat,…

2014.03.28.

A hét kutatója

A holtfa szerepe – Interjú Bölöni Jánossal

Nem kétséges, hogy erdeink értéket képviselnek. De vajon mennyire természetesek ezek az erdők? Mi maradt a régi, hatalmas őserdőkből? Egyáltalán mit jelent az, hogy őserdő? Bölöni Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával a Vácrátóti Botanikus Kert épületében beszélgettünk. A szakember hazánk erdősültségéről, a holtfák szerepéről, az őserdőkről és a hazai cseres-tölgyesekben végzett kutatásáról…

2014.03.10.

Fák a gemenci ártéren (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

Ökológia

Vizes modellek – Interjú Tamás Enikő Annával

Gemenc országunk egyik legszebb tája. 2013-ban azzal ismerték el természetvédelmi értékét, szépségét, jelentőségét, hogy kisbolygót neveztek el róla – erről a 2014/28-as számunkban számoltunk be. Tamás Enikő Anna, a bajai Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének igazgatója, szerteágazó kutatásokat végez ezen a területen is. Munkásságában az összekötő kapcsot a vizes élőhelyek kutatása jelenti. (KALOCSA BÉLA…

2014.03.01.

Ökológia

Nopcsa Ferenc nyomában – Flórakutatás a sasok földjén

A kalandos életű Nopcsa Ferenc báró A legsötétebb Európa címmel írt könyvet 1911-ben az Albániában szerzett sokéves geológiai, paleontológiai kutatásairól és politikai tapasztalatairól. A ma már kissé pejoratívnak tűnő címadás jól utal arra, hogy Albánia a kontinens egyik legkevésbé ismert és egyik legelmaradottabb területe volt. Az egykori megállapítás olyan tekintetben azonban ma is megállja a…

2014.01.28.

Ökológia

Kiszorulnak az őshonos növények – Interjú Botta-Dukát Zoltánnal

Sok olyan történetet ismerünk, amelyek egy-egy behurcolt állat vagy növényfaj káros hatását példázzák. Ezért is volt fontos, hogy október 14-15-én rendezték meg Bugyi községben az Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban című szakmai szemináriumot. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunk keretében Botta-Dukát Zoltánt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatóját kérdeztem a rendezvénnyel…

2013.12.11.