Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Tag: ökológia

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

A hét kutatója

Mennyire természetesek a magyar erdők? – Interjú Standovár Tiborral

Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense az ökológia, a természetvédelem és az erdészet határterületén dolgozik. Korábban részvevő volt egy projektben, amelynek keretein belül az erdők természetességét vizsgálták, nemrégiben pedig egy új kutatás szakmai vezetőjeként nagyszabású célokat tűzött ki kutatócsoportja elé. – Miről szólt a TERMERD? – A 2000-es évek…

2014.06.05.

A hét kutatója

Nem jönnek Magyarországra külföldi kutatók – Interjú Jordán Ferenccel

Jordán Ferenc több évet dolgozott csoportvezetőként Olaszországban, a Microsoft Research trentói kutatóintézetében, majd nemrégiben hazatelepült. Jelenleg a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa, Szentágothai ösztöndíjasként pedig a Pannon Egyetemen is részt vesz az oktatómunkában. A hazatelepülés izgalmairól és a biológiai hálózatokról beszélgettünk vele. – Mit takar a gyakorlatban az, hogy „multidiszciplináris érdeklődése” van? – Többféle…

2014.05.22.

Ökológia

Az év madara 2014-ben, a túzok – Európa legnagyobb madara

Az 1979-ben kezdődő év madara programban a túzok korábban, 1986-ban már szerepelt. Hazánk egyik legtevékenyebb természetvédelmi civil szerveződése, a 40 éve alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége a jubileumi évre való tekintettel az egyesület emblematikus madarát, a túzokot választotta ismét az év madarának. A túzokfélék családjába 23 faj tartozik, többségük Afrikában fordul elő. Néhány…

2014.05.15.

A hét kutatója

Cickányfüttyök a sötétben – Interjú Czabán Dáviddal

Hány hód él ma Magyarországon? Szükség van-e az állományuk szabályozására? Miért füttyög a cickány? Czabán Dávid, a Kaposvári Egyetem kutatója a cickányok hangjairól írta doktori dolgozatát, de 2014 tavaszán a Felső-Tiszán kereste a hódnyomokat. Elkísértük erre a vízi expedícióra, és ennek kapcsán beszéltünk vele a felmerülő kérdésekről. – Mit érdemes tudni a magyarországi…

2014.05.13.

Ökológia

Természet adta szolgáltatás – Az év rovara: a földi poszméh

Rachel Carson híres könyve, a Néma tavasz az ember felelőtlen környezethasználatát okolva a madarak és méhek elhallgatását s vele a mag nélkül maradt növényeket vizionálja. A poszméhek pollinációs szerepe jól szemlélteti a természetnek ezt a talán egyik legfontosabb, ősi, ám nagyon sérülékeny kapcsolatrendszerét. Földi poszméh (HALÁSZ ALEXANDRA FELVÉTELE) A növények jelentős részénél a virágok beporzásához valamilyen…

2014.04.29.

A hét kutatója

A galandféreg, a pocok és a szürkemarha – Interjú Gubányi Andrással

Veszélyesek-e az emberre a pockokon élősködő férgek? Mi a zöld parazitológia? Hogyan mozognak a szürkemarhák a legelőn? Ezekről a témákról beszélgettünk Gubányi Andrással, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) muzeológus kutatójával, aki korábban a Gyűjteményi és Kutatási Tudásközpontot vezette az intézményben. (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE) – Kutatásainak egyik fő iránya a kisemlősök és parazitáik vizsgálata. Hogyan folynak ezek…

2014.04.28.

A hét kutatója

Az őrségi erdők komplex vizsgálata – Interjú Ódor Péterrel

Hogyan függ össze az erdő fafajgazdagsága a többi élőlény gyakoriságával? Mit jelent a szálaló erdőgazdálkodás? Miért előnyös a biológiai sokféleség szempontjából? Ódor Péterrel, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával ezekről a kérdésekről beszélgettünk alapkutatást végző magyar kutatókat bemutató sorozatunk keretében. Szó esett az ökológus vezetésével az Őrségben végzett kutatásokról, ahol nemcsak a mohákat és a zuzmókat,…

2014.03.28.

A hét kutatója

A holtfa szerepe – Interjú Bölöni Jánossal

Nem kétséges, hogy erdeink értéket képviselnek. De vajon mennyire természetesek ezek az erdők? Mi maradt a régi, hatalmas őserdőkből? Egyáltalán mit jelent az, hogy őserdő? Bölöni Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával a Vácrátóti Botanikus Kert épületében beszélgettünk. A szakember hazánk erdősültségéről, a holtfák szerepéről, az őserdőkről és a hazai cseres-tölgyesekben végzett kutatásáról…

2014.03.10.

Fák a gemenci ártéren (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

Ökológia

Vizes modellek – Interjú Tamás Enikő Annával

Gemenc országunk egyik legszebb tája. 2013-ban azzal ismerték el természetvédelmi értékét, szépségét, jelentőségét, hogy kisbolygót neveztek el róla – erről a 2014/28-as számunkban számoltunk be. Tamás Enikő Anna, a bajai Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének igazgatója, szerteágazó kutatásokat végez ezen a területen is. Munkásságában az összekötő kapcsot a vizes élőhelyek kutatása jelenti. (KALOCSA BÉLA…

2014.03.01.

Ökológia

Nopcsa Ferenc nyomában – Flórakutatás a sasok földjén

A kalandos életű Nopcsa Ferenc báró A legsötétebb Európa címmel írt könyvet 1911-ben az Albániában szerzett sokéves geológiai, paleontológiai kutatásairól és politikai tapasztalatairól. A ma már kissé pejoratívnak tűnő címadás jól utal arra, hogy Albánia a kontinens egyik legkevésbé ismert és egyik legelmaradottabb területe volt. Az egykori megállapítás olyan tekintetben azonban ma is megállja a…

2014.01.28.