Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
20K
740
0
0 items - 0Ft 0
Menu

Tag: ökológia

Megosztás
Hangyaboglárkafajok. Balról jobbra: nagypettyes hangyaboglárka korai és késői rajzású formája, szürkés hangyaboglárka két különböző tápnövényre petéző alakja, vérfű hangyaboglárka, zanótboglárka. ( BERECZKI JUDIT ÉS TÓTH JÁNOS PÁL FOTÓI)
Ökológia

A manipuláció mesterei – Wolbachia-baktériumok és gazdáik

Születésünktől fogva mindannyiunkat manipulálnak, sőt mi magunk is állandóan igyekszünk saját előnyünkre befolyásolni embertársainkat. Ez az állandó igyekezet az emberi együttélés egy rendkívül fontos eleme, ugyanakkor a játszma jóval ősibb eredetű az emberiségnél, hiszen már a mikroorganizmusok szintjén is megjelenik.   A Wolbachia nemzetségbe tartozó baktériumok mesteri fokra fejlesztették manipulációs képességeiket. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy ők a…
2015.01.30.

Tovább olvasok

Fotó: Bajomi Bálint
Ökológia

Ötven fontos kérdés – Interjú Mihók Barbarával

Mihók Barbara, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa november végén a szegedi IX. Magyar Ter­mé­szet­védelmi Biológiai Konferencián (MTBK) adott elő. Az előadás témája a természetvédelem számára legfontosabb 50 kutatási kérdés volt – erről kérdeztük a konferencia ideje alatt. Van-e kommunikáció a kutatók és a természetvédelmi szakemberek között? Milyen kérdések megválaszolására lenne szüksége a természetvédelemnek? Fotó: Bajomi…
2015.01.22.

Tovább olvasok

(Bajomi Bálint felvétele)
Biológia

A Balaton apróságai – Interjú Somogyi Boglárkával

Ilyenkor, nyáron nagyon sok ember utazik el a Balatonhoz üdülni, strandolni. Természetesen a nyaralókban is felmerül a kérdés: milyen a tó vizének minősége? Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója a Balaton algáival foglalkozik. A rendszeresen vett mintákból kiderült, hogy ma már sokkal jobb a tó vízminősége, mint a nyolcvanas évek közepén.   – (Bajomi…
2015.01.16.

Tovább olvasok

Vízi denevér gyűrűvel (PINTÉR BALÁZS FELVÉTELE)
Biológia

Denevérkutatás a várpalotai lőtéren – Natura 2000 – jelölő fajok

A denevérek megfigyelése az egyik legizgalmasabb kihívás az emlőskutatásban. Rejtőzködő életmódjuk miatt sok helyről még igen kevés információval rendelkezünk róluk. Ez nem csupán a hatalmas kiterjedésű trópusi, hanem egyebek között az európai, így a hazai erdőterületek esetében is igaz.     A nimfadenevér tipikus középhegységi emlősfaj, a lőtér erdeiben gyakorinak mondható (GÖRFÖL TAMÁS FELVÉTELE)   Hazánk 2004-es uniós csatlakozásakor egyebek…
2014.11.18.

Tovább olvasok

Fás legelő Bogyiszló mellett (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)
Ökológia

Kevés fás legelő maradt fenn mára – Interjú Varga Annával

Varga Anna az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos segédmunkatársa, illetve Fiatal Kutatója. Az AGFORWARD 2014-2017 projekten belül a „High Natural and Cultural Value (HNCV) Agroforestry” (Magas természeti és kulturális értékű agrárerdészeti rendszerek) munkacsoport magyarországi területekért felelős szakértője. A kutatónővel az I. Magyar Agroerdészeti Fórumon beszélgettünk a fás legelőkről és a makkoltatásról.     (BAJOMI BÁLINT…
2014.11.16.

Tovább olvasok

A hazai nyárültetvényekben található orchideák: elbai nőszőfű (A), bugaci nőszőfű (B), Norden-nőszőfű (C),  széleslevelű nőszőfű (D), fehér madársisak (E), kardos madársisak (F), piros madársisak (G), madárfészek (H), pompás sisakoskosbor (I), méhbangó (J)
Ökológia

Madársisakok, nőszőfüvek és nyárültetvények – Orchideák és nyárültetvények

Az ültetvényerdők gazdasági jelentősége és kiterjedése világszerte növekszik, de természetvédelmi szempontból ritkán jelentenek értéket – különösen igaz ez a tájidegen fafajok állományaira. A legutóbbi évek kutatásai fényében viszont úgy tűnik, hogy a rendkívül apró magvaikkal a szelek szárnyán terjedő orchideák rendszeresen képesek megtelepedni a nyárültetvényekben, még a szabályos mértani hálózatba telepített hibrid eredetű nemesnyárklónok állományaiban…
2014.10.22.

Tovább olvasok

(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)
Ökológia

Kísérlet a klímaváltozásról – Interjú Kröel-Dulay Györggyel

A globális felmelegedésről, várható hatásáról klímánkra, életünkre napról napra újabb hírek (és rémhírek) látnak napvilágot. Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa nemrégiben egy új kísérletet indított útjára a Duna–Tisza közén, Fülöpházán. Az ExDRain (Extreme Drought and Rain Manipulation Experiment) kísérlet avatója alkalmából a helyszínen beszélgettünk a kutatóval.     (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)   – Milyen hatása lesz a…
2014.08.13.

Tovább olvasok

 Hód, visszatelepítés előtt  (A SZERZŐ FELVÉTELE)
Ökológia

Emberi segítséggel – Visszatérő eltűnt állatok

A világ legtöbb táján sorra indulnak visszatelepítési programok – ezek egy adott területről kipusztult állatok és növények újrahonosítását célozzák meg. A programok nagyjából egynegyede nevezhető egyértelműen sikeresnek, másik egynegyede pedig sikertelennek. Egyes esetekben igen nagy összegeket költenek a programokra. Magyarországon 1970 óta 24 állatfajt próbáltak visszatelepíteni – változó sikerrel. Két friss példa a hód és…
2014.07.10.

Tovább olvasok

A hét kutatója

Mennyire természetesek a magyar erdők? – Interjú Standovár Tiborral

Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense az ökológia, a természetvédelem és az erdészet határterületén dolgozik. Korábban részvevő volt egy projektben, amelynek keretein belül az erdők természetességét vizsgálták, nemrégiben pedig egy új kutatás szakmai vezetőjeként nagyszabású célokat tűzött ki kutatócsoportja elé. – Miről szólt a TERMERD? – A 2000-es évek…
2014.06.05.

Tovább olvasok

A hét kutatója

Nem jönnek Magyarországra külföldi kutatók – Interjú Jordán Ferenccel

Jordán Ferenc több évet dolgozott csoportvezetőként Olaszországban, a Microsoft Research trentói kutatóintézetében, majd nemrégiben hazatelepült. Jelenleg a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa, Szentágothai ösztöndíjasként pedig a Pannon Egyetemen is részt vesz az oktatómunkában. A hazatelepülés izgalmairól és a biológiai hálózatokról beszélgettünk vele. – Mit takar a gyakorlatban az, hogy „multidiszciplináris érdeklődése” van? – Többféle…
2014.05.22.

Tovább olvasok

Élet és Tudomány

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat
Kedves Olvasónk! – Prima Primissima jelölt a TIT!
Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért
Lapvásárlás

© 2024 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/
Marketingplatformunkként a Mailchimpet használjuk. A lenti feliratkozásra kattintva Ön tudomásul veszi, hogy adatait feldolgozás céljából továbbítják a Mailchimphez. További információ a Mailchimp adatvédelmi gyakorlatáról itt.