Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Tag: ökológia

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

A hét kutatója Ökológia

Élőhelytérképezés lézerrel – Interjú Zlinszky Andrással

Mi lehet a közös pont a lézerekben, a nádasokban, a Balatonban és a számítástechnikában? Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa és kollégái új módszereket alkalmaznak gyepek és nádasok felmérésére: repülőről tapogatják le a terepet, majd számítógépes modellt hoznak létre az így nyert adatokból. Ez többek között a Natura 2000-es természetvédelmi…

2015.03.03.

Rickia wasmannii gombával fertőzött Myrmica scabrinodis dolgozó (PFLIEGLER WALTER FELVÉTELE)

Biológia

Hangyákon élő gombák – Interjú Tartally Andrással

A mindkét félnek előnyös együttélés és a parazitizmus között néha nagyon vékony a határvonal. Tartally András a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének adjunktusa több, mint száz évvel a leírása után talált meg Magyarországon új fajként egy hangyákon élő gombát, amely szőrszálakhoz hasonlatos módon fedi be a hangyákat. Kiderült, hogy a gombával fertőzött egyedek…

2015.01.30.

Hangyaboglárkafajok. Balról jobbra: nagypettyes hangyaboglárka korai és késői rajzású formája, szürkés hangyaboglárka két különböző tápnövényre petéző alakja, vérfű hangyaboglárka, zanótboglárka. ( BERECZKI JUDIT ÉS TÓTH JÁNOS PÁL FOTÓI)

Ökológia

A manipuláció mesterei – Wolbachia-baktériumok és gazdáik

Születésünktől fogva mindannyiunkat manipulálnak, sőt mi magunk is állandóan igyekszünk saját előnyünkre befolyásolni embertársainkat. Ez az állandó igyekezet az emberi együttélés egy rendkívül fontos eleme, ugyanakkor a játszma jóval ősibb eredetű az emberiségnél, hiszen már a mikroorganizmusok szintjén is megjelenik. A Wolbachia nemzetségbe tartozó baktériumok mesteri fokra fejlesztették manipulációs képességeiket. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy ők a…

2015.01.30.

Ökológia

Ötven fontos kérdés – Interjú Mihók Barbarával

Mihók Barbara, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa november végén a szegedi IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián (MTBK) adott elő. Az előadás témája a természetvédelem számára legfontosabb 50 kutatási kérdés volt – erről kérdeztük a konferencia ideje alatt. Van-e kommunikáció a kutatók és a természetvédelmi szakemberek között? Milyen kérdések megválaszolására lenne szüksége a természetvédelemnek? Fotó: Bajomi…

2015.01.22.

Biológia

A Balaton apróságai – Interjú Somogyi Boglárkával

Ilyenkor, nyáron nagyon sok ember utazik el a Balatonhoz üdülni, strandolni. Természetesen a nyaralókban is felmerül a kérdés: milyen a tó vizének minősége? Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója a Balaton algáival foglalkozik. A rendszeresen vett mintákból kiderült, hogy ma már sokkal jobb a tó vízminősége, mint a nyolcvanas évek közepén. (Bajomi…

2015.01.16.

Vízi denevér gyűrűvel (PINTÉR BALÁZS FELVÉTELE)

Biológia

Denevérkutatás a várpalotai lőtéren – Natura 2000 – jelölő fajok

A denevérek megfigyelése az egyik legizgalmasabb kihívás az emlőskutatásban. Rejtőzködő életmódjuk miatt sok helyről még igen kevés információval rendelkezünk róluk. Ez nem csupán a hatalmas kiterjedésű trópusi, hanem egyebek között az európai, így a hazai erdőterületek esetében is igaz. A nimfadenevér tipikus középhegységi emlősfaj, a lőtér erdeiben gyakorinak mondható (GÖRFÖL TAMÁS FELVÉTELE) Hazánk 2004-es uniós csatlakozásakor egyebek…

2014.11.18.

Fás legelő Bogyiszló mellett (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

Ökológia

Kevés fás legelő maradt fenn mára – Interjú Varga Annával

Varga Anna az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos segédmunkatársa, illetve Fiatal Kutatója. Az AGFORWARD 2014-2017 projekten belül a „High Natural and Cultural Value (HNCV) Agroforestry” (Magas természeti és kulturális értékű agrárerdészeti rendszerek) munkacsoport magyarországi területekért felelős szakértője. A kutatónővel az I. Magyar Agroerdészeti Fórumon beszélgettünk a fás legelőkről és a makkoltatásról. (BAJOMI BÁLINT…

2014.11.16.

A hazai nyárültetvényekben található orchideák: elbai nőszőfű (A), bugaci nőszőfű (B), Norden-nőszőfű (C), széleslevelű nőszőfű (D), fehér madársisak (E), kardos madársisak (F), piros madársisak (G), madárfészek (H), pompás sisakoskosbor (I), méhbangó (J)

Ökológia

Madársisakok, nőszőfüvek és nyárültetvények – Orchideák és nyárültetvények

Az ültetvényerdők gazdasági jelentősége és kiterjedése világszerte növekszik, de természetvédelmi szempontból ritkán jelentenek értéket – különösen igaz ez a tájidegen fafajok állományaira. A legutóbbi évek kutatásai fényében viszont úgy tűnik, hogy a rendkívül apró magvaikkal a szelek szárnyán terjedő orchideák rendszeresen képesek megtelepedni a nyárültetvényekben, még a szabályos mértani hálózatba telepített hibrid eredetű nemesnyárklónok állományaiban…

2014.10.22.

Ökológia

Kísérlet a klímaváltozásról – Interjú Kröel-Dulay Györggyel

A globális felmelegedésről, várható hatásáról klímánkra, életünkre napról napra újabb hírek (és rémhírek) látnak napvilágot. Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa nemrégiben egy új kísérletet indított útjára a Duna–Tisza közén, Fülöpházán. Az ExDRain (Extreme Drought and Rain Manipulation Experiment) kísérlet avatója alkalmából a helyszínen beszélgettünk a kutatóval. (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE) – Milyen hatása lesz a…

2014.08.13.

Hód, visszatelepítés előtt (A SZERZŐ FELVÉTELE)

Ökológia

Emberi segítséggel – Visszatérő eltűnt állatok

A világ legtöbb táján sorra indulnak visszatelepítési programok – ezek egy adott területről kipusztult állatok és növények újrahonosítását célozzák meg. A programok nagyjából egynegyede nevezhető egyértelműen sikeresnek, másik egynegyede pedig sikertelennek. Egyes esetekben igen nagy összegeket költenek a programokra. Magyarországon 1970 óta 24 állatfajt próbáltak visszatelepíteni – változó sikerrel. Két friss példa a hód és…

2014.07.10.