Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Tanösvény a Gébárti-tó partján – Vidám rajzokkal a természet szeretetéért

Ha zalaegerszegi vízpartról beszélünk, elsőnek mindenkinek a Zala partja jut eszébe. De a helyiek közül sokan ismerik a város szélén fekvő Gébárti-tavat is – sőt, egyre többen ismerhetik, hiszen a mostanában történt fejlesztéseknek köszönhetően egyre népszerűbb lesz. Érdekes rendezvények, műhelyek, sportolási lehetőség várja az idelátogatókat – és újabban még egy tanösvény is. Egy egészen meglepően…

Tovább olvasok

Természetközeli öreg kocsányos tölgyes – fiatal tölgyek nélkül az Atak-erdőben, a Beregi-síkon, Kárpátalján (FOTÓ: DEMETER LÁSZLÓ)

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat

Miért nincsenek fiatal kocsányos tölgyek az öreg tölgyesekben? Hat éve sejtjük a lehetséges választ erre az akut erdészeti, ökológiai és természetvédelmi problémára. „Újra felfedeztük” a megoldást, amelyet 100 évvel ezelőtt már ismertek a Magyar Királyság vezető erdészei. Ám mára ez a tudás szinten teljesen feledésbe merült, így időszerűnek láttuk újra feltenni és megválaszolni a kérdést.    Természetközeli…

Tovább olvasok

Az Armadillo officinalis faj egyedei – a fotó az Isztria-félszigeten készült

Élőhely-minősítés ászkarákokkal – Interjú Hornung Erzsébettel

Hornung Erzsébet, az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének egyetemi tanára ez év augusztusában munkatársaival megszervezte a Szárazföldi Ászkarákok Biológiájának 10. Nemzetközi Szimpóziumát. Ennek kapcsán mesélt az Élet és Tudománynak erről a nagyközönség számára kevéssé ismert, de a lebontó folyamatokban igen fontos rendszertani csoportról. A latinul Isopodának nevezett kis állatok kiváló példái a szárazföldhöz való alkalmazkodás megoldásainak.…

Tovább olvasok

(TOMPA MÓNIKA FELVÉTELE)

Inváziós fajok Magyarországon – Interjú Csiszár Ágnessel

Az Egerben megrendezett XI. Magyar Természetvé-delmi Biológiai Konferencián Csiszár Ágnes, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense a Magyarországon nem őshonos és nagymértékben elterjedő – úgynevezett inváziós – növényfajokról tartott előadást a munkatársaival közösen. Ezen fajok hazai előfordulásáról és kezelésének módjáról kérdeztük a kutatót.   – Milyen definíciót használtak az „inváziós faj” szóra a mostani…

Tovább olvasok

(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

Szöcskék, sáskák, tücskök – Interjú Szövényi Gergellyel

Az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa, Szövényi Gergely számos magyarországi, Kárpát-medencei és balkáni helyszínen végez terepmunkát: a szöcskék, sáskák és tücskök, vagyis az egyenesszárnyúak elterjedését, számosságát és környezetükkel való kapcsolatát vizsgálja. Adatai fontos információkkal alapozzák meg a természetvédelem munkáját. Nem véletlen tehát, hogy ő is részt vett a rendszertani csoport európai Vörös Listájának elkészítésében.       (BAJOMI…

Tovább olvasok

Vadak és utak – Interjú Farkas Jánossal

Magyarországot nemzetközi összehasonlításban is sűrűn hálózzák be a vonalas létesítmények, azaz utak és vasutak. Évente több százezer állat pusztul el az elütések, ütközések miatt, ráadásul az állatok állományait is szétszabdalják ezen létesítmények. Farkas János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa kollégáival áttekintette, melyek azok a forró pontok, ahol a legtöbb probléma adódik. Emellett meghatározták,…

Tovább olvasok

 Csérre tekeredett lufizsinórok (FORRÁS: BALLOONSBLOW.ORG)

Léggömbsors – Sok kicsi sokra megy

Az ünneplő tömeg izgatott. Mindenki díszes madzagot szorongat a kezében, melynek másik végén egy héliummal teli léggömb nyújtózik az ég felé. Némelyiken kívánságcédula is lóg, amit a becsületes megtaláló később talán visszaküld a megadott címre. Vezényszóra aztán minden lufi egyszerre reppen fel, a sokadalom pedig már csak pár percig nézheti álmélkodva a távolba sodródó színes…

Tovább olvasok

Ökológiai folyamatok térben és időben – Interjú Tóthmérész Bélával

A Magyar Tudományos Akadémia Budapesten lévő székházában májusban előadóülést tartottak két fiatal tudományterület, a természetvédelmi biológia és a restaurációs ökológia friss fejleményeiről és nemzetközi trendjeiről. A rendezvény után az egyik szervezővel, Tóthmérész Bélával beszélgettem a kutatásairól. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének tanszékvezető professzora, az MTA és a DE közös Biodiverzitás Kutatócsoportjának vezetője a rendszerváltás idején…

Tovább olvasok

Házi méh mandula virágját porozza be (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

Beporzás kontra növényvédelem – Interjú Sárospataki Miklóssal

Évek óta folyik a vita, hogy a növényvédő szerek közé tartozó neonikotinoidok milyen hatással vannak a haszonnövényeinket beporzó, így rendkívül fontos házi és vad méhfajokra. Jelenleg ezen vegyszerek használatára részleges tilalom vonatkozik az Európai Unióban; az engedélyezésről szóló tagállami szavazás legkésőbb ősszel várható. Június 30-án a nagy tekintélyű Science című lapban jelent meg egy cikk…

Tovább olvasok

Pásztor Erzsébet

Elméletalapú ökológia – Interjú Pásztor Erzsébettel

2016-ban a világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének, az Oxfordi Egyetemnek a kiadójánál jelent meg a Theory-based ecology: A Darwinian approach című tankönyv (magyarul: Elméletalapú ökológia: egy darwinista megközelítés). A kiadványnak erős elméleti váza van: Darwin elmélete alapján magyarázza az ökológiai folyamatokat. Hogyan készül egy ilyen mű? Pásztor Erzsébetet, az ELTE Genetikai Tanszék adjunktusát kérdeztem. (Bajomi Bálint…

Tovább olvasok

© 2022 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/