Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

Tizenötezer hernyó – Interjú Bereczki Krisztinával

Egy cinegecsalád tavasszal akár 15–20 ezer hernyót is zsákmányolhat egy fészekalj felneveléséhez, ezzel tartva kordában a rovarkártevők szaporodását. Bereczki Krisztina, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos segédmunkatársa mátrai erdőkben vizsgálja a cinegék és fő táplálékuk, a hernyókártevők kölcsönhatását. Eredményei szerint, ha az erdészek változatosabb erdőszerkezetet alakítanak ki, akkor csökkenthetik a hernyók által…

Tovább olvasok

Hogy a juhokkal e’ füvet etessék – A többhasznú medvehagyma

A medvehagyma hazánkban nem szorul védelemre, hiszen helyenként nagy területen borítja az erdő alját. Az utóbbi időben azonban kora tavasszal tömegesen – sokfelé kaszálva – gyűjtik leveleit, és hatalmas zsákokban szállítják olyan városok piacaira, ahol a környéken nem terem. Ám az ilyen nagymértékű pusztítás már káros a medvehagymára, a védett társnövényekre és az élőhelyére egyaránt.…

Tovább olvasok

Betolakodók a Balatonba – Őshonos és inváziós kagylófajok versengése

Napjainkban a fokozódó globalizáció és az egyre intenzívebbé váló kereskedelem egyik lényeges következménye, hogy különböző fajokat juttat olyan földrajzi régiókba, ahol egyébként azok nem fordulnának elő. A fajok nagy része potyautasként érkezik, bár a szándékos betelepítés sem ritka, főleg kártevők elleni védekezésként. A behurcolt fajok közül számos meg is telepszik és sikeresen elszaporodik. Bizonyára sokaknak feltűnt…

Tovább olvasok

Az ember ökológiai lábnyoma

Az élelmiszer-fogyasztás környezeti hatása – Fenntartható táplálkozás és magas jövedelem?

A táplálkozás közvetlenül meghatározza az emberek egészségét és jólétét, ugyanakkor környezeti hatása is jelentős. A fogyasztás fenntarthatóságát vizsgáló tanulmányok közül kevesebb foglalkozik ezzel a témakörrel, mint annak tényleges fontossága indokolná. A fejlett országok életszínvonalának fenntartása más kontinenseken is terület- és erőforrásigényt jelent. A mezőgazdaság fosszilis erőforrásokon alapul és a nem fenntartható területhasználat problémát jelent, a…

Tovább olvasok

3. ábra Fókuszált ionsugaras megmunkálással készült keresztmetszetek a fej, illetve a testközép környékéről: elektron­mikro­szkópos felvétel (A; D), a króm, a foszfor és a kén (B; E), valamint a króm, a kálium és a kalcium (C; F) eloszlása

Talajszennyezésről árulkodó fonálférgek – Röntgensugárzás az ökotoxikológia szolgálatában

Az ENSZ közgyűlése két éve a Talajok nemzetközi évének nyilvánította 2015-öt, december 5-ét pedig a Talaj világnapjának. Az „egészséges talajokat az egészséges életért” felhívás a tudatos és fenntartható talajművelésre, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodásra és nem utolsó sorban a talajszennyezés elleni összefogásra kívánja terelni a figyelmet. Az OTKA által támogatott kutatásunk ez utóbbi ügyet szolgálja a parányi talajlakó…

Tovább olvasok

A klónok terjedése – Interjú Oborny Beátával

A nagyközönség szerint a klónok főként a sci-fi filmekben fordulnak elő – pedig egy átlagos gyep is tele van velük. Érdekes terület a klónok térbeli terjeszkedésének modellezése – ezzel foglalkozik Oborny Beáta, az ELTE TTK Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense. A kutatónő ezenkívül a biológiai fázisátmeneteket is vizsgálja – ide tartozik a magashegységi…

Tovább olvasok

Biztosíték a vad növényfajok túlélésére – Interjú Peti Erzsébettel

Az elmúlt öt évben a Pannon Magbank-projekt résztvevői 844 magyarországi növényfaj magvait gyűjtötték be, hogy a tápiószelei, vácrátóti és aggteleki génbanki tárolókban hosszú távra megőrizzék őket. Peti Erzsébetet, a program vezetőjét kérdeztük arról, hogy mi a célja a kezdeményezésnek, milyen módszerekkel folyt a gyűjtés és a tárolás, illetve hogy mi a különbség a vad- és…

Tovább olvasok

Kiszáradástűrés vagy szárazságkerülés? – Ökológiai adaptációk a klímaváltozás tükrében

A legutóbbi években hazánkban is egyre inkább tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyok, a hosszabb és szárazabb nyári periódusok, időszakos és egyenlőtlen csapadékhullások mind a globális klímaváltozás számlájára írhatók. Kutatásainkban a klímaváltozással együtt járó kiszáradást eltérő mértékben, ugyanakkor szélsőséges formában toleráló természetes életközösségek és egyedeik vizsgálatára, ökológiai és élettani sajátosságaik feltárására fókuszálunk. Az emberi hatások következtében kialakuló globális…

Tovább olvasok

Bajomi Bálint felvétele

Élőhelytérképezés lézerrel – Interjú Zlinszky Andrással

Mi lehet a közös pont a lézerekben, a nádasokban, a Balatonban és a számítástechnikában? Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa és kollégái új módszereket alkalmaznak gyepek és nádasok felmérésére: repülőről tapogatják le a terepet, majd számítógépes modellt hoznak létre az így nyert adatokból. Ez többek között a Natura 2000-es természetvédelmi…

Tovább olvasok

Rickia wasmannii gombával fertőzött Myrmica scabrinodis dolgozó  (PFLIEGLER WALTER FELVÉTELE)

Hangyákon élő gombák – Interjú Tartally Andrással

A mindkét félnek előnyös együttélés és a parazitizmus között néha nagyon vékony a határvonal. Tartally András a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének adjunktusa több, mint száz évvel a leírása után talált meg Magyarországon új fajként egy hangyákon élő gombát, amely szőrszálakhoz hasonlatos módon fedi be a hangyákat. Kiderült, hogy a gombával fertőzött egyedek…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/