Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Az MTA SZTAKI VR-laborjában az utolsó simításaikat végzik a kutatók virtuális teleportációt vizsgáló kísérletükön

MI és az agyunk – Interjú Török Ágostonnal

A tavalyi Digitális Esélyegyenlőség Konferencia a mesterséges intelligencia (MI) lehetőségeiről és határairól szólt. Török Ágoston, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) tudományos munkatársa előadásában a mesterséges neurális hálót és az emberi agyat hasonlította össze. Számos kérdés merül fel e sokakat izgató témában, ezért a szakemberrel arról beszélgettünk, mi kell ahhoz, hogy a MI olyan…

Tovább olvasok

Grolmusz Vince (ALBERT KRISZTIÁN FELVÉTELE)

A fehérjekutatók betanított segédje – Interjú Grolmusz Vincével

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói készítették el a SECLAF nevű fehérjeosztályozó eszközt, mely több mint 99 százalékos találati pontossággal osztályozza a fehérjeszekvenciákat. Ez azért szükséges, mert a szoftver az adatbázisok ismert funkciójú fehérjéit alapul véve betanítható arra, hogy a fehérjék aminosav-sorrendje alapján felismerje azok funkcióit; az ily módon betanított eszköz ezután a szekvencia alapján…

Tovább olvasok

Az önvezető autózáshoz elengedhetetlen lesz a mesterséges intelligencia

Autózás sofőrök nélkül – Forradalom a közlekedésben

Az önvezető autózás kétségtelenül napjaink egyik legnépszerűbb kutatási témája, egyben a műszaki alaptudományok legaktívabb határterülete. Az önvezető autók mint robotikai rendszerek feladata az emberi autóvezetés összetett folyamatának kiváltása. Mindeközben hatalmas mérnöki kihívásokkal kell szembenéznünk, így például a pontos érzékeléssel, biztonságos döntéshozatallal és robosztus szabályozással. Míg a ma létező prototípusok bizonyos feladatokat és funkciókat hibátlanul demonstrálnak,…

Tovább olvasok

Mesterséges intelligencia és bioinformatika – Interjú Bolgár Bencével

Szinte hetente jönnek hírek a mesterséges intelligencia (MI) ígéretes alkalmazásairól. Bolgár Bence bioinformatikus a gyógyszerkutatás informatikai oldalával foglalkozik, s ebben a MI működését és lehetőségeit vizsgálja. A BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének doktorandusza nemrég Junior Prima Díjat kapott, ami eddigi munkáját és annak jövőbeni fontosságát is minősíti. A fiatal szakemberrel az OTKA által is…

Tovább olvasok

Gombagenom és informatika – Interjú Imre Alexandrával

Egyre nagyobb számban okoznak betegséget a fertőző gombák. Ezek a lények kiválóan alkalmazkodnak még a gombaellenes szerekhez is, ami viszont arra is rámutat, hogy a közeljövőben egyre nagyobb méreteket ölthetnek az ilyen fertőzések. A megelőzés és kezelés lehetőségeit kutatja Imre Alexandra, biotechnológus. A Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének doktorandusza főként bioinformatikai módszerekkel dolgozik és…

Tovább olvasok

ASIMO, a robot

MI mindent tud? – Mesterséges intelligencia a munkahelyeken

Az új kolléga nagyon rendes, udvarias, segítőkész és precízen dolgozik. Sose okoz problémát. Ha nem tud valamit, kérdez, és elsőre megtanulja. Bárcsak mind ilyenek lennénk!   Éjt nappallá téve dolgozik, sose pihen, mindig szorgoskodik az új robot kolléga. Milyen vele együtt dolgozni? Elveszi majd az én munkámat is? Egy-két lusta és ügyetlen kollégát már elküldtek, mert ő…

Tovább olvasok

Felhasználói szokások – Hogyan használjuk a mobilalkalmazásokat?

Egyre több és több mobilalkalmazás jelenik meg a piacon. Az igény egyértelműen hatalmas, de hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ezeket az igényeket lefedik az alkalmazások? Hogy a felhasználók is úgy használják az alkalmazásokat, ahogyan azt terveztük, és hogy elégedettek-e a szolgáltatásokkal? A válaszadást a felhasználói szokások és a felhasználói élmény vizsgálata segítheti. Az elmúlt évtizedben az…

Tovább olvasok

A robotika műhelyeiben – Ránk hasonlító segítők

A robotok elterjedése teljes mértékben megváltoztatja az emberi társadalmat. A robotika és a mesterséges intelligencia – MI – exponenciálisan gyorsuló fejlődése elkerülhetetlenné teszi, hogy beszéljünk a robotokról, hiszen forradalmuk itt zajlik a szemünk előtt. A robot egy gép (gyakran programozható), amely az ember fizikai és/vagy szellemi munkájához hasonló, komplex feladatok végrehajtására szolgál, belső (program általi) vagy…

Tovább olvasok

Adatok égen és földön – Interjú Csabai Istvánnal

A mindent elöntő adatáradat, a „big data” napjaink egyik legnagyobb kihívása. Csabai István fizikus, az ELTE Komplex Fizikai Rendszerek Tanszékének munkatársa úgy véli, a rengeteg adat nem csak problémát, hanem nagy lehetőséget is jelent. Megfelelő kezelése, felhasználása hozhatja el a tudomány aranykorát, és teszi majd lehetővé olyan bonyolult rendszerek megértését, mint az élet, a világmindenség…

Tovább olvasok

Mire jók a kvantumszámítógépek? – Interjú Vattay Gáborral

Sok szó esik mostanában a kvantumszámítógépekről, arról azonban kevesebb, hogy milyen előnyei – esetleg hátrányai – lesznek a hagyományos eszközökhöz képest, és ezek mire használhatók. Vattay Gáborral, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetőjével ezekről a kérdésekről beszélgettünk, s a végén az is kiderül, hogy kutatásaik akár az univerzum nagy kérdéseire is választ adhatnak. (Trupka Zoltán…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/