Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
tengerben lebegő szemétsziget

Az ember mint földtani tényező – Egy új korszak hajnalán

Még soha nem élt egyszerre ennyi ember a Földön. Lassan nyolcmilliárdan vagyunk. A Homo sapiens jelenléte nélkül is folytonosan változó bolygónkon felgyorsult az élő és az élettelen természet átalakulása, erőforrásaink egy része véges. Az emberi tevékenységet – sok egyéb mellett – a fokozódó földhasználat, a csökkenő biodiverzitás, az emelkedő éves középhőmérséklet, az egyre magasabb tengerszint,…

Tovább olvasok

Újabb nukleáris robbantási kísérletek - páholyból

Az antropocén helye a földtörténeti időskálán – Egy új korszak hajnalán (2. rész)

A bolygónk arculatában az évmilliók során bekövetkezett – és cikkünk múlt heti, első részében ismertetett – változások drámai módon kihatottak az élővilág fejlődésére is. A paleontológusok öt nagy tömeges kihalási eseményt tartanak számon és további néhány kisebbet. Sokan azonban úgy vélik, hogy napjainkban egy újabb, jelentős kihalási esemény küszöbén állunk – vagy éppen már nyakig…

Tovább olvasok

Szabó Gergely

3D-modell fotók százaiból – Interjú Szabó Gergellyel

Az eredetileg katonai céllal kifejlesztett drónok ma már beszivárogtak a civil szférába is. Szabó Gergely, a Debreceni Egyetem Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa izgalmas kutatása során háromdimenziós terepmodelleket alkot drónokkal készített képek alapján. Ezeken aztán méréseket lehet végezni – például egyszerűen meg lehet mondani egy kavicshalomban lévő anyag mennyiségét, vagy pontos térképeket szerkeszthetünk vele. Ugyanakkor…

Tovább olvasok

Duzzasztott perlitszemcse elektronmikroszkópos felvétele nyolcvanszoros nagyításban

Az ezerarcú békasó – Zempléni ásványok nyomában

Hazánk ásványkincsekben szegény, azonban a perlit – az "Év nyersanyaga 2016" címet elnyert vulkanikus eredetű kőzet – tekintetében nagyhatalomnak számít! A pálházi perlitbánya a nemzetközi perlittermelésnek mintegy 7 százalékát adja és ezzel az 5–6. helyet foglalja el, Európában pedig a világelső Görögország mellett a második legnagyobb perlittermelő. Az ókori rómaiak ismertek egy szürke színű kőzetet, amelyet…

Tovább olvasok

Szintvonalak – szőlősorból

Szőlőtermesztés és tájszobrászat – Újjászülető hegyoldal Abasáron

A falvak, városok felett emelkedő szőlőhegy szinte megkoronázza településeinket. Ezen a téren a rendszerváltást követően Tokajban, Egerben, Villányban történtek a legnagyobb tájátalakítások, mégis, revitalizált szőlőhegyeink egyik legszebb példája az abasári Cibike-dűlő a Mátra tövében. Európa legcsodálatosabb tájai közül szép számmal akadnak olyan vidékek, melyek borvidékek is egyben. Nem csupán azért gyönyörű a Rajna völgye, a Loire…

Tovább olvasok

A londoni Olimpiai Stadion építése

Stadionokkal a városrészek megújulásáért – Interjú Kozma Gáborral

Kozma Gábort, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara Földtudományi Intézetének igazgatóját és a Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék vezetőjét idén nyáron a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Áder János köztársasági elnök. Hogyan helyezik el az önkormányzatok a sportlétesítményeket? Hogyan változott mindez az idők során? Hogyan jelenik meg ez a városok marketingjében? Ezekről kérdeztük a kutatót. (BAJOMI…

Tovább olvasok

Az Apollo-11 küldetés során Buzz Aldrin szeizmométert telepített a Holdra a Nyugalom-tengere (Mare Tranquilitatis) területén 1969. július 20-án

Holdrengések – Ha égi kísérőnk megrázza magát

A földrengések pusztító erejét sajnos nagyon jól ismerjük itt a Földön, gondoljunk csak a természeti jelenség okozta, legutóbbi olaszországi tragédiára. Az augusztus végén kipattant rengést több mint 1000 utórengés követte. Arról már bizonyára kevesebben hallottak, hogy a Holdon is vannak heves rengések: a földrengés etimológiája alapján holdrengések. A Holdat a szeizmológusok az 1970-es évekig teljesen halott…

Tovább olvasok

Fehér sötétség – Kutatók az Antarktiszon

Ki ne szeretne végtelen hómezőkön, jéghegyek közt sétálni, totyogó pingvinek mellett? Nyáron, mikor a nap fénye szikrázik a fehér tájon és teljes csönd honol. Télen, mikor az örök éjszakában minden csillag egyesével látszik, vagy éppen a déli fény villódzik zöldesen. A hetedik kontinenst azonban nehéz megközelíteni és nehéz rajta életben maradni. Jelenleg kizárólag kutatócsoportok dolgoznak…

Tovább olvasok

Tűzhányók a semmi közepén – A Wudalianchi-vulkánmező Kína határvidékén

Kína tűzhányói közül az egykori Mandzsúria területén található Wudalianchi-vulkánmezőn volt az egyik legfiatalabb kitörés alig 300 éve. A geoparkká minősített terület földtani értékei sok hasonlóságot mutatnak a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark értékeivel, mindkettő a monogenetikus vulkánmezők közé tartozik. Végeláthatatlan kukoricaföldek „vulkánőrséggel” Az Amur folyó mellékága, a Szungari partján elterülő több mint 4 milliós nagyvárostól, Harbintól majdnem 4…

Tovább olvasok

Gellért-hegyi ásványvirágok

Budapestet sokszor nevezik a Barlangok Fővárosának is. Nem alaptalanul, hisz a budai dombok gyakorlatilag mindegyike tartalmaz kisebb-nagyobb üregeket, melyek közül a Gellért-hegy sem kivétel. Bár az üregek mérete itt általában kisebb a megszokottnál, mégis sok különlegességnek adnak otthont. Az Aragonit-barlangot a ’60-as években találták meg, a Gellért-hegy legnagyobb ismert ürege, a Szent Iván-barlang, vagyis a mai…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/