Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
20K
740
0
0 items - 0Ft 0
Menu

Tag: földtudomány

Megosztás
Földtudomány

Földrengés a lemeztektonikában? – Interjú Kovács Istvánnal

A lemeztektonika elmélete szerint a Föld legkülső szilárd övezete, a litoszféra „úszik” az alatta lévő, képlékenyebb asztenoszférán. A magyarázattal nem lenne baj, de több mint 50 évvel a megszületése után is megoszlanak a vélemények arról, hogy a két réteg különbségét mi okozza. Pedig ez a határ alapvető szerepet játszik a kőzetlemezek mozgásában és hatással van…
2019.03.01.

Tovább olvasok

Az egyik legmélyebb lábnyom a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításában látható kőfelületen. A 2., 3., és 4. ujjakon kívül itt az 1. ujj (a kép alsó részén) és a lábközépcsontok lenyomata is látható.
Őslénytan

Csak a lábnyomaikat ismerjük – A mecseki dinoszauruszok világa

Hazánk területén dinoszauruszokra utaló fosszíliákat először nem is olyan régen, 47 éve találtak, s azok is csupán lábnyomok voltak. Azóta sok ezer újabb lelet került elő a mecseki helyszínen, ám csontjaikat, fogaikat mind a mai napig nem sikerült beazonosítani, így ezekről a 200 millió éve élt állatokról igen keveset tudunk. A lábnyomok legújabb vizsgálata számos…
2019.01.19.

Tovább olvasok

Jebel Quidr
Földtudomány

Ahol a hegynek neme van – Szaúd-Arábia ismeretlen földtani öröksége

Szaúd-Arábia fokozódó modernizálási folyamatát a poszt-olajidőszak utáni időkre való felkészülésnek tekinthetjük. Ennek fontos része lehet a kimondottan geológiai témájú turizmus, hiszen az „éppen” kinyíló Vörös-tenger és a sivatagi környezetből kiemelkedő, 500 millió évesnél is idősebb, prekambriumi kőzetek alkotta hegyláncok még a laikus látogató fantáziáját is megmozgatják, akárcsak Harrat Khaybar vulkánmezőjének fehér tufagyűrűi.   Az Arab-félsziget nyugati peremén,…
2018.08.20.

Tovább olvasok

 Korabeli festmény a Rózsaszín-teraszról Charles Blomfield (1848–1926) alkotásán
Földtudomány

Hova lett a természeti csoda? – A Rózsaszín- és Fehér-teraszok legendája

A Rózsaszín- és Fehér-teraszok Új-Zéland legendákkal övezett természeti képződményeinek számítottak, ám a Tarawera-vulkán 1886. június 10-i kitörése után eltűntek. Meglétüket illetően az eseményt követő 131 év a találgatások, tudományos és féltudományos elméletek születésének időszaka volt. Boldog-boldogtalan, hol intenzívebben, hol kevésbé látványosan, újabb és újabb ötletekkel állt elő, hogy mi történhetett a teraszokkal, azok vagy azok…
2018.02.08.

Tovább olvasok

Észak-Koreában egy ismert teszthelyre esett a szeizmikus hullámok forrása (csillag). Szerencsére a tektonikus lemezek határától messze esik ez a terület, nem várható, hogy földrengéseket indukál ez a robbantás. A csillaggal jelzett terület környezetében (vastag világoskékkel jelölve) emberek által is érezhető volt a robbantás ereje. (FORRÁS: USGS)
Földtudomány

Az egész világot megrázta – Mint egy pusztító földrengés

Szeptember 3-án, vasárnap kora hajnalban az egész Földön megindultak a szeizmométerek és rögzítették, hogy rengéshullámok rázták meg a talajt. A rengések epicentruma Észak-Korea egyik nukleáris teszthelyére esett.   Észak-Koreában ez volt a hatodik sikeres nukleáris kísérlet, de egyben a legerősebb is. Az egész világot megrázta ennek a pusztító méretű hidrogénbombának a tesztrobbantása. Szó szerint! Olyan nagyméretű…
2018.01.17.

Tovább olvasok

A Kárpát-medencében és környékén keletkezett 456 és 2015 között kipattant földrengések térképe (FORRÁS: HTTP://WWW.SEISMOLOGY.HU)
Földtudomány

Különleges mérőállomás Buda szívében – Interjú Győri Erzsébettel

Győri Erzsébet, az Akadémiához tartozó Geodéziai és Geofizikai Intézet Szeizmológiai Obszervatóriumának tudományos főmunkatársa az idén tavasszal Bécsben megrendezett hatalmas EGU földtudományi konferencián három bemutatott anyagnak is társszerzője volt. Már itthon, a Sas-hegy oldalában lévő kutatóintézetben beszélgettünk, miután körbevezetett a hazai földrengéskutatás központjában. Milyen tudományos módszerekkel kutatják a földrengéseket? Milyen gyakran, milyen erősséggel jelentkeznek ezen jelenségek…
2018.01.15.

Tovább olvasok

A hét kutatója Földtudomány Geológia

A felszínmozgások kémiai folyamatai – Interjú Udvardi Beatrixszal

Budapesten, a Városliget szomszédságában áll egy patinás szépségű épület, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MGFI) székháza. Itt beszélgettünk Udvardi Beatrixszal, a Geokémiai és Laboratóriumi Főosztály tudományos munkatársával a Duna menti löszfalak mozgásairól. A fiatal kutató új szemléletet hozott a tudományterületbe: a felszínmozgásokban lezajló folyamatok kémiai oldalát vizsgálja. Modelljének eredményei talán segítenek majd egy, a…
2017.10.03.

Tovább olvasok

A hét kutatója Földtudomány Geológia IT Műszaki tudományok

Magyar modell és a celebeszi ércbányászat – Interjú Albert Gáspárral

Albert Gáspár, az ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa munkatársaival egy szoftvert készített, amivel egy-egy területen a földkéreg mozgásait lehet modellezni. Először a Kárpát-medence egyes részeinek süllyedését, emelkedését, oldalirányú mozgásait térképezték fel. Ezután indonéziai adatokat tápláltak a modellbe, hogy megjósolják: hol érdemes réz és más fémek érceit keresni. A program szabadon hozzáférhető az…
2017.09.07.

Tovább olvasok

Földtudomány Geológia Környezetvédelem

Ahol a föld alatt is a víz az úr – Bányászat szivattyúkkal

Kevés olyan hely van hazánkban, ahol még ma is „jó szerencsével” köszönnek egymásnak az emberek. A bányászok jellegzetes üdvözlése néhány évtizede még az iskolákban is dívott azokon a településeken, ahol a bányászat és az ehhez kapcsolódó szakmák jelentették a legfőbb megélhetést. A szívlapát és a csákány szögre akasztásával, a szalagok, kaparók, vitlák, marók és pajzsok…
2017.08.28.

Tovább olvasok

Földtudomány Geológia

Zélandia, az elsüllyedt kontinens? – A 8. földrész

Az Amerikai Geológiai Társaság folyóiratában néhány hete tanulmány jelent meg egy új kontinens, Zélandia létezéséről, alaposan felborzolva ezzel a nemzetközi tudományos életet. A hír megmozgatta a nem szakemberek fantáziáját is, felidézve bennük az egykori ókori kontinens, az elsüllyedt Atlantisz legendáját, mely évszázadokon át foglalkoztatta az embereket. Az Élet és Tudomány kétrészes cikkben járja körbe a…
2017.08.25.

Tovább olvasok

Élet és Tudomány

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat
Kedves Olvasónk! – Prima Primissima jelölt a TIT!
Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért
Lapvásárlás

© 2024 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/
Marketingplatformunkként a Mailchimpet használjuk. A lenti feliratkozásra kattintva Ön tudomásul veszi, hogy adatait feldolgozás céljából továbbítják a Mailchimphez. További információ a Mailchimp adatvédelmi gyakorlatáról itt.