A fizikailag is létező javak, a termékek kereskedelmét illetően hazánk legfontosabb partnere 2015-ben is Németország volt, amely országgal a forgalmunk mintegy negyedét bonyolítottuk le. A Németországgal folytatott kereskedelem legfontosabb termékeit importban a személygépkocsi-gyártáshoz kapcsolódó alkatrészek és tartozékok jelentették, míg exportban a kész személygépkocsik forgalma volt a legnagyobb, 2015-ben 10,2 milliárd euró értékű. Az Ausztriába irányuló exportunk értéke a tavalyi év során 7,0%-kal csökkent, amely révén nyugati szomszédunk a második helyről a negyedik helyre csúszott vissza a rangsorban.
Importban Oroszország forgalma esett vissza számottevően (39%-kal, illetve 2,1 milliárd euróval), ami által a megelőző évi harmadik legfontosabb importpartnerünkből a tizedikké vált, forgalmi részesedése pedig 4,0%-osra mérséklődött. Az Oroszországból érkező behozatal nagyarányú csökkenése az energiahordozók (kőolaj, földgáz) forgalmának tulajdonítható, amely áruféleségekből 2015-ben a megelőző évinél kisebb mennyiséget szereztünk be, s amely termékféleségek ráadásul tavaly is olcsóbbá váltak. (Az energiahordozók forintban számított importárai a 2013–2015. években összességében 30%-kal csökkentek.) Kína ugyanakkor a hatodik helyről a harmadikra lépett előre az importrangsorban, miután az onnan érkező behozatal értéke közel negyedével bővült 2015 során. A tavalyi kivitelünk kétharmadát, a behozatalunknak pedig 72%-át a tíz legfontosabb partnerünkkel bonyolítottuk le, amelyek között jelentős többségben vannak az európai uniós tagállamok. Az első tíz ország közül az exportban kizárólag az Egyesült Államok, míg az importban Kína és Oroszország nem tagja az európai integrációnak.
Magyarország legfontosabb partnerországai a termék-külkereskedelemben, 2015 * (euróadatokból számolva)
2015-ben a szolgáltatásexport turizmus nélküli értéke 14,8 milliárd eurót tett ki, 4,0%-kal többet, mint 2014-ben, az import értéke pedig 12,2 milliárd euró volt, 5,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A legfontosabb kereskedelmi partnerünk a szolgáltatások kereskedelmében is Németország, bár részesedése ezen a területen alacsonyabb, exportban 20, importban pedig 22%-os volt 2015-ben. A termékforgalom esetében olyan, az áru fizikai létezéséhez kapcsolódó költségek vannak (mint például szállítás, szállítmánybiztosítás), amelyek földrajzilag távol található kereskedelmi partnerek esetén rontják a külkereskedelmi ügylet versenyképességét. Miután a szolgáltatás-külkereskedelemben ilyen költségek nem jelentkeznek, így a termékforgalomhoz képest kedvezőbb helyezést foglalnak el az olyan, távoli – és nagyon fejlett tercier szektorral rendelkező – országok, mint az Egyesült Államok vagy a földrajzi szempontból Európa perifériáján található Egyesült Királyság. (A szolgáltatásexportban az Egyesült Királyság a második, az Egyesült Államok a harmadik legfontosabb partnerünk, míg az importban pontosan fordított a két ország helyezése a rangsorban.) A tíz legfontosabb partnerünk többsége a szolgáltatások esetében is európai uniós ország, az Egyesült Államokon kívül még – a kivitelben ötödik, a behozatalban pedig kilencedik – Svájc számít fontos, de nem uniós partnernek.
A külkereskedelmünk túlnyomó része, 2015-ben a termékforgalomnak közel négyötöde, a szolgáltatások kereskedelmének pedig nem egész háromnegyede a huszonhét európai uniós partnertagállammal valósult meg. Ebben a viszonylatban ráadásul számottevő többlet keletkezik: 2015-ben az aktívum az árufogalmat illetően 8,6 milliárd, a szolgáltatások esetében pedig 3,8 milliárd euró volt, amellyel egyidejűleg a többlet a teljes forgalmat tekintve sorrendben 8,1 milliárd, illetve 5,8 milliárd eurót tett ki.
HERZOG TAMÁS
2016/27
