Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Társadalomtudomány

Stresszevők

Vannak, akik stressz hatására többet esznek, mint amennyit nyugalmas körülmények között szoktak, és ez a jelenség meglehetősen gyakori: amerikai felmérések szerint az emberek jó 40 százaléka kezd el stressz hatására nagyobb mennyiségű vagy egészségtelenebb ételt fogyasztani. A stresszt ezért a népesség általános elhízásának egyik fő okaként tartják számon. Vannak azonban olyanok is – és nem is…

Tovább olvasok

Pozitívan! – Kommunikáció és gyógyítás

Számos rémtörténetet hallhatunk a beteg jogait figyelmen kívül hagyó, nyitott ajtós rendelésről, a modortalan, személytelen vagy fölényes orvosi viselkedésről vagy a betegét meg nem érintő doktorról. A rémtörténetek nagy százalékban az orvos és a beteg közötti kommunikációs zavarokra vezethetők vissza. Szerencsére mindez nem általánosítható. Sorolom a panaszom: „Az elmúlt fél évben háromszor voltam felfázva. A háziorvosom…

Tovább olvasok

Kestutis Kasparavicius: Vita (2003)

Az érvelés mint lehetséges tudomány – Az integrálás nehézségei

Érvelni mindenkinek kell. Érvek döntik el a tudományos, gazdasági és politikai kérdéseket. Hétköznapi döntéseinket szintén érvekkel igyekszünk alátámasztani, illetve amikor mérlegelünk, akkor az egyes lehetőségeket támogató (pro), illetve ellenző (kontra) érvek súlyát hasonlítjuk össze. Bizonyos tekintetben még az intelligenciatesztek is az emberek érvelési készségét mérik. Az érvelés az egyik leggyakrabban használt kommunikációs készségünk. Az 1950-es évek…

Tovább olvasok

Közelebb a boldogsághoz – Lélektani lelemények

A legtöbben úgy gondolják, ahhoz, hogy az ember boldog lehessen, valamiféle jelentős eseménynek, fordulatnak kellene bekövetkeznie az életében. A lélektan erről egy kicsit másképpen gondolkodik. Egyrészt a boldogság nem tudományos fogalom, mivel a definíciója nagyon bizonytalan és szubjektív. Ott van azonban helyette a lelki közérzet, melynek szintje tesztekkel jól mérhető, azt pedig már mindenki maga…

Tovább olvasok

Az emléktábla (MARGITTAI GÁBOR FELVÉTELE)

Draguignani operett rab – Rádió és kultúrdiplomácia

A trianoni békediktátum okozta trauma sokáig éreztette hatását a magyar–francia kapcsolatokban. Az első világháborút lezáró, Magyarországot sújtó békeszerződés következtében hazánk elvesztette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét. A magyar közvélemény egyértelműen Franciaországot, és különösen Clemenceau-t tette felelőssé mindezért, s csak nagyon csekély számban voltak azok, akik szerint Magyarország I. világháború előtti politikája is közrejátszhatott…

Tovább olvasok

A veszprémi püspöki (jelenleg érseki) palota a Séd felől, archív felvételen

Fertődtől a Fecskendőházig – 180 éve hunyt el Tumler Henrik

A települések vízellátása már az ősidőktől kezdve az egyik legfontosabb közérdeknek számított, helyük kiválasztásakor ez volt az egyik fő szempont. Az esetek zömében bő vizű patakok, vízfolyások közelsége adta erre a megoldást. Később a fejlettebb kultúrák településeihez sok esetben tekintélyes távolságról mesterséges csatornákkal oldották meg a vízellátás problémáját – mint Mohenjo Daro, Róma, Nîmes, Aquincum,…

Tovább olvasok

Halandzsa és obszcenitás – A gyermekkiszámolók nemzetközi rokonsága

A gyermekkiszámolók kiterjedt nemzetközi rokonságára, mely feltűnően sok konkrét egyezést is tartalmaz, hamar felfigyeltek a kutatók. A kiolvasóversek világszerte ismertek, s a szövegek fő jellemzői – az erőteljes ritmus, mely az élőbeszédben használatos hangsúlyozást felülírja, a sorszámnevek, illetve az értelmetlen szavak, halandzsaszövegek gyakori használata – mellett sokszor még tematikájuk is nemzetközi. A szövegvándorlások és a konkrét…

Tovább olvasok

Kiskirályok, nagy hősök – Jut eszembe

A bronzkori Kárpát-medence tele volt kiskirálysággal, és bizonyára voltak hősök is, csak az idő nem őrizte meg a nevüket. Ha megkérdezném az olvasót, kik laktak az ókori Itáliában, kapásból azt válaszolná: „…hát, a rómaiak”. No jól van, és a rómaiak előtt? Erre csend következik. Márpedig a farkas nevelte gyerekek 753-ban alapították Rómát, és így már aztán…

Tovább olvasok

Temetetlen holtak

A rettegés száz napja – A ruandai népirtás

Alig több mint húsz éve egy kis afrikai országban megtörtént az, amire a hitleri genocídium után már senki sem számított. Ruandában a hutu többség csaknem 1 millió embert gyilkolt le csak azért, mert más népcsoporthoz tartozott. De vajon hol keressük ennek a mérhetetlen gyűlöletnek a gyökereit? Az Ezer domb országának nevezett apró Ruandai Köztársaság az afrikai…

Tovább olvasok

XV. Benedek pápa szobra Isztambulban (FORRÁS: WIKIPEDIA)

Az örmény genocídium – Egy népcsoport lemészárlása

Az I. világháború kitörésétől kezdve, néhány hét vagy hónap alatt mind a frontokon harcoló katonák tömegei, mind a hátországokban egyre több ínségtől szenvedő népek olyan pusztítással-pusztulással szembesültek, amely a szemben álló és egymást gyilkoló hadviselő felek hazafias lelkesültségét gyorsan eloszlatta, a háború gyors befejezésének reményét pedig megsemmisítette. Ebben a háborús légkörben az 1908 óta hatalmon…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/